Klasszikus

Végtelen tükröződés

2013.03.07. 15:05
Ajánlom
"Varázslatos ma is" - sóhajtja el Flamand, a zeneszerző a Capriccio első mondatát. Bár a szalonból egy vonósszextett, a saját műve hallatszik át, a komponista nem a zenére gondol.

A "varázslatos" jelző Madeleine górfnőt illeti, a zeneszerző pártfogóját, aki miatt Flamand rendre végeláthatatlan vitába és művészi vetélkedésbe keveredik Olivier-vel, a költővel. A szellemes Konversationsstück alapproblémája ugyanis az évszázadok óta nyitott kérdés: vajon egy opera hatásmechanizmusában a drámai cselekmény, vagy annak zenei megjelenítése-e a fontosabb, erőteljesebb tényező.

Strauss sokrétű játékba bocsátkozott, amikor utolsó színpadi műve témájául az opera műfajának problematizálását választotta. Tükröket állított egymással szembe, hogy a bennük látható kép a végtelenbe tűnve mutassa meg újra önmagát: az opera eljátszása folyamatában kérdezzen rá saját szerkezeti és történeti problémáira egyaránt.

A "színház a színházban" összetett képe, persze, nem volt egyedi ötlet. A 18. században, éppen abban az időben, amelyet Strauss fiktív cselekménye számára kiválasztott, (a Capriccio Gluck reformoperáinak korában, 1775-ben játszódik, ugyanabban a nosztalgikus jelentésárnyalatokkal gazdagított, szimbolikusan megjelenített korszakban, mint A rózsalovag), többen is szüzsévé változtatták, és színpadra alkalmazták azokat a vitákat, amelyeket hétköznapi körülmények között jótékonyan eltakarnak a színfalak. 1786-ban Bécsben II. József császár védnöksége alatt még versenyt is rendeztek a német nyelvű Singspiel és az olasz opera között, amelyre Mozart és Salieri is jelentkezett. Műveik, Mozart Színigazgatója (Der Schauspieldirektor) és Salieri Prima la musica, poi le parole címet viselő operája a zenés színpadi produkciók létrehozásának nehézségein, a zeneszerzők, librettisták, énekesek veszekedésén élcelődtek, egészen úgy, ahogyan bő százötven évvel később Strauss is tette.

A Capriccio azonban, amelynek eredeti ötletét ugyanaz a libretto adta, amelyre Salieri komponálta a schönbrunni Orangerie-ben bemutatott alkotását, árnyaltabban fogalmazza meg a maga kérdését, mint a 18. századi szellemes erőpróbák. Strausst messze nem csupán valóság és fikció egymásra vetítésének kölcsönhatása foglalkoztatta. Ami azt illeti, nem is először ültette a közönséget olyan nézőtérre, amiről egy másikra lehetett látni: a Molière-ötletet adaptáló Aridane auf Naxosban már részletesen kibontotta a színpadra állított színpad kettősségében, illetve a mintegy készülődés közben rajtakapott szereplők emberi viszonyaiban rejlő lehetőségeket - a Capriccio bemutatása előtt éppen harminc évvel.

Utolsó operájában magát az operát vitte színre (noha a színpadot időközben intimebb közeggé, szalonná változtatta); voltaképpen az opera allegóriáját alkotta meg. Nem egyszerűen azt a kérdést tette fel - és hagyta nyitva, mint Rebekka Stanzel, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Capriccio-produkciójának rendezője megjegyzi -, vajon a szövegi vagy a zenei elemek drámai súlya működteti-e elsősorban a műfajt. És nem is csak azért nem válaszolt talán saját kérdésére, mert ezt a dilemmát valójában nem is érdemes megpróbálni eldönteni.

Strauss célja ennél enigmatikusabb és átfogóbb is volt egyszersmind. Ahelyett, hogy intellektuális mélységekbe merülve boncolgatta volna az opera esztétikai problémáit, könnyedén magabiztos művészi érzékkel inkább megjelenítette a műfajt. Ha úgy tetszik, életre hívta az operát a varázslatos, komponistában és librettistában egyaránt szerelmet ébresztő Madeleine grófnő személyében, a legilletékesebbre bízva, hogy költő és zeneszerző érzelmei között választva szöveg és zene elsőbbségének kérdésében dűlőre jusson.

A szereplők bizonyos értelmeben csakugyan az opera jóindulatáért versengenek a Capriccióban. Az opera azonban nem ítélkezik, nem harcol, nem választ, csak ragyog, csábít, él, anakorinisztikusan gyönyörű természetességgel. A grófnő pedig, miután hasztalan kér segítséget a tükörképétől, döntés helyett elmegy vacsorázni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Plusz

Sokkal több ilyen kölyök kéne ebbe az országba

Szokatlanul kulturált fesztiválozókra bukkantam, összebarátkoztam egy csigával, de aztán hamar tempót váltottam, ficamodott bokával toltam a Middlemist Redre. Színházat alapítottak egy erdő szélén. Bánkitó-napló négy napról.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Meghalt Fátyol Rudolf hegedűművész

Hétfő reggel, 62 éves korában elhunyt Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti Dinu Lipatti Állami Filharmónia vezetője.
Klasszikus gyász

Elhunyt Ben Johnston, a mikrotonális zene egyik úttörő zeneszerzője

Július 22-én elhunyt Ben Johnston amerikai zeneszerző. Lehet, hogy nem ismerte őt – érdemes.
Klasszikus ajánló

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Klasszikus lemez

Új lemezt készített a Szent Efrém Férfikar

A Wings című lemezen – magyarul talán az Angyalszárnyak címet viselhetné – a Szent Efrém Férfikar megkísérel a saját hangvételével és stílusában az angyali kórushoz csatlakozni.
Klasszikus interjú

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.