Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

2020.07.10. 15:25
Ajánlom
Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.

Carl_Orff_by_Hans_Holdt_1940-144923.jpg

Carl Orff 1940-ben Hans Holdt felvételén (Fotó/Forrás: wikipedia)

A katonazenész családban született Orff Debussyt, Schönberget s leginkább Stravinskyt tekintette példaképének. Pályafutása kezdetén színházi karmesterként és kísérőzenék komponistájaként dolgozott, igazi zeneszerzői pályáját Monteverdi-operáinak átirataival kezdte. 1924-ben Dorothea Günther tornásznővel iskolát alapított Münchenben, a Güntherschuléban gimnasztikát, táncot és zenét tanítottak, a zenei nevelést a mozgásra és a rögtönzésre alapozva. Orff

zenepedagógiai módszere főleg a ritmusérzék kifejlesztését, a beszéd, a zene és a mozgás egységét célozta.

1961-ben Salzburgban megalapította a Mozarteumon belül működő Orff-Institutot.

Saját zenei nyelvét a régebbi formák és stílusok tanulmányozása révén alakította ki, koncepciója egy Wagnert meghaladó, új Gesamtkunstwerk (összművészeti alkotás) volt. Színpadi műveiben a színjáték, a tánc, az ének és a zene teljesen egyenrangú, darabjait ő maga rendezte, ő tervezte a színpadképet és a díszleteket, olykor a szöveget is maga írta. Legsikeresebb műve a Carmina Burana, amely a Catullus szerelmes verseire írt Catulli Carmina (Catullus dalai) és a latin-görög szövegeket felhasználó Trionfo di Afrodite (Afrodité győzelme) című kantátákkal együtt Trionfi (Győzelmek) trilógiáját alkotja. Mesék nyomán születtek A hold és Az okos lány, ógörög témákra az Antigonae, Oidipusz, a zsarnok és Prométheusz című operái, írt húsvéti oratóriumot és karácsonyi játékot. Az Antigonae 1949-es, Fricsay Ferenc által vezényelt premierje csak nagy nehézségek árán valósulhatott meg, mert

Orff számos különleges hangszert - többek között tíz jávai gong, fadob, kőjáték - írt elő, amelyeket végül a bécsi Néprajzi Múzeumból kölcsönöztek, a Bösendorfer cég pedig csak hosszas vita után egyezett bele, hogy a partitúrában szereplő preparált zongorákban papírdarabokat helyezzenek a húrok közé.

A komponista utolsó művét, a De temporum fine comoedia című misztériumjátékot, amelyen tíz évig dolgozott, 1973-ban mutatták be a salzburgi fesztiválon, Herbert von Karajan vezényletével.

Művei közül egyik sem közelítette meg a Carmina Burana sikerét és népszerűségét. A szöveg alapjául az egyik első világi, nem liturgikus szöveggyűjtemény szolgált, a 11-13. században lejegyzett mintegy 250 vers latin, középfelnémet és ófrancia, időnként kevert, "makaróni" nyelven íródott. Szerzői közül csak néhány nevét ismerjük, többségük goliárdnak nevezett vándordiák és klerikus lehetett. A kódexet 1803-ban találták meg a bajorországi Benediktbeuern bencés apátságában, a latin Carmina Burana szó szerint azt jelenti: beuerni dalok, mert az apátság latin neve Bura Sancti Benedicti.

Carl_Orff_um_1970-144921.jpg

Carl Orff (Fotó/Forrás: wikipedia)

A latinul és görögül is kiválóan tudó Orffnak egy antikváriumban került a kezébe a kötet, amely mágikus hatást gyakorolt rá.

Egy joghallgató segítségével 25 verset választott ki a megfogalmazása szerint "szcenikus kantáta" alapjául. A zenéből és a vágáns költők, vándordiákok és szerzetesek trágár, érzelmes vagy éppen tréfás szövegeiből életöröm és vaskos humor árad. A prológ, amelynek témája a mű lezárásakor is visszatér, az O Fortuna című hatalmas kórus, a forgandó szerencséhez intézett panasz, Orff legismertebb szerzeménye. A szoprán-, tenor-, baritonszólóra, kórusokra és zenekarra írt Carmina Buranát tánccal kísért színpadi előadásra szánta, bemutatója 1937. június 8-án a frankfurti operában volt.

A műben Orff valamennyi stílusjegye megmutatkozik: az ellenpont és a kidolgozott formálás elvetése, az egyszerű harmóniavilág, a polifónia mellőzése és az ismétlődő melódiák.

Bár Orff nem került hivatalos kapcsolatba a náci párttal, a Carmina Burana hatalmas népszerűségre tett szert a hitleri Harmadik Birodalomban. A bemutató annak idején nagy vihart kavart, akadt befolyásos kritikus, aki a művet "degeneráltnak", "a primitív hangszerelést" elhibázottnak, a ritmikai elem hangsúlyozását idegenszerűnek" minősítette. A vitát a propagandaminiszter Goebbels döntötte el, aki úgy nyilatkozott, hogy a műben "különleges szépség nyilvánul meg, és ha a szerzőt rá tudnánk venni, hogy kezdjen valamit a szövegével, a darab zenéje kétségkívül nagyon ígéretes volna".

Carl Orff 1982. március 29-én halt meg Münchenben, ahol ma a nevét viselő központ működik. Sírja az andechsi kolostor Hét fájdalomról elnevezett kápolnájában található.

Sírfeliratán neve, születési és halálozási adata mellett az utolsó művéből vett Summus Finis latin felirat olvasható.

Négyszer nősült, egyetlen gyermeke az első házasságából született. Utolsó felesége, a 2012-ben elhunyt Liselotte Orff a zeneszerző végrendeletének értelmében az Orff-központot támogató alapítvány elnöke volt, és nagy szerepet játszott az Orff Schulwerknek nevezett nevelési program terjesztésében is.

A Carmina Burana volt Ingmar Bergman ihletője A hetedik pecsét című filmjénél: a rendező a forgatókönyv írása közben e művet hallgatta.

A Doors billentyűse, Ray Manzarek Philip Glass közreműködésével játszotta lemezre, Jean-Pierre Ponelle francia rendező 1975-ben elkészítette tévéfilm változatát. Az O Fortuna több filmben hallható, így az Excalibur címűben, Oliver Stone a Doorsról szóló alkotásában és Az utolsó mohikánban, s felcsendül reklámokban is (Old Spice, Nestlé csokoládé). A két párdarabot, a Carmina Buranát és a Catulli Carminát öt éve, Orff születésének 120. évfordulóján mutatták be először egy este a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A 300 fős kórussal kiegészült Budafoki Dohnányi Zenekart Hollerung Gábor vezényelte, a színpadon a Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás nagysikerű koreográfiáit adta elő.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Leszámolás a paraszti kultúrával – megnéztük az év egyik legszebb filmjét

A Parasztok című filmet látni olyan, mintha végigjárnánk egy hatalmas múzeumot, és hosszasan elidőznénk valamennyi műalkotás előtt – szellemileg megterhelő, mégis eksztatikus művészi élményt jelent.
Klasszikus

Elhunyt Rolla János

A Kossuth-díjas hegedűművész, a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének oktatója és korábbi tanszékvezetője hetvenkilenc éves volt – tudatta a szomorú hírt a Zeneakadémia.
Vizuál

Elhunyt Andresz Kati

A színházi munkái mellett szinkronszerepeiről is híres színésznőt, akinek különleges hangja számos filmet tett emlékezetessé, hatvannyolc éves korában érte a halál.
Klasszikus

Ragyogó sötétségem – beszélgetés Érdi Tamással

Érdi Tamás zongoraművész december 17-én a Benczúr Házban ad ünnepre hangoló koncertet, az Egész nap karácsony rendezvény záróakkordjaként.
Könyv

Vámos Miklós: Remek megragadása annak, mi is a szépirodalom

Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Állandó rovatában ezúttal Sasha Marianna Salzmann Az emberben legyen szép minden című kötetével foglalkozik.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Duplalemezzel ünnepli fennállása hatvanadik évét a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Az együttes új dupla albumán közönségkedvenc felvételek is helyet kaptak. A jubileum alkalmából jelent meg Egy viharos nap című zenés mesekönyvük is. 
Klasszikus gyász

„Micsoda tűz gyúlt benne a színpadon” – Vass Lajos emlékezik Rolla Jánosra

A hetvenkilenc éves korában elhunyt Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar egykori koncertmestere több szállal kötődött az Óbudai Társaskörhöz, ahol legutolsó koncertjét is adta. Emlékét az intézmény igazgatója, Vass Lajos idézte fel.
Klasszikus gyász

Elhunyt Rolla János

A Kossuth-díjas hegedűművész, a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének oktatója és korábbi tanszékvezetője hetvenkilenc éves volt – tudatta a szomorú hírt a Zeneakadémia.
Klasszikus interjú

A revü világát idézi meg a Szolnoki Szimfonikusok újévi gálája

Január 20-án tizedik alkalommal tart újévköszöntő hangversenyt a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. A különleges jubileum alkalmából Patkós Imrével, az együttes ügyvezető-szakmai igazgatójával beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koppándi Jenővel lép fel az Anima Musicae

Folytatódik a zene lelkéről elnevezett kamarazenekar nagy sikernek örvendő sorozata, amelyen hazánk kiváló hegedűművészei vezetik egy-egy hangverseny erejéig az együttest.