Klasszikus

Ventoscala – egyre feljebb a szél lépcsőin

2008.01.03. 00:00
Ajánlom
Meskó Ilona neve egyre jobban cseng zenei körökben és egyre ismerősebben a koncertlátogató közönség számára. Tehetségét nemcsak a zongora mellett kamatoztatja, hanem zeneszerzőként és az általa alapított Ventoscala Szimfonikus Zenekar karmestereként is. Tanárként is figyelemreméltó eredményeket ér el, hiszen 2007 szeptemberétől zeneszerzést tanít a Weiner Leó Konzervatóriumban.

Meskó Ilona

Fidelio Súgó: A darabjaidat rendszeresen és sikerrel játsszák kortárs fórumokon, így a Budapesti Őszi és Tavaszi Fesztiválon, a Korunk Zenéje, az Új Magyar Művek Hangversenyciklusa, az IKZE rendezvényein, januárban pedig a Mini-Fesztiválon mutatkozol be az Adom burkolt cimű..., kürtre és cimbalomra írt szerzeményeddel. Hogyan fedezted fel magadban a komponálás képességét?

Meskó Ilona: Hat évesen kezdtem el zongorát tanulni, és párhuzamosan ezzel próbálgattam a leírt kottát máshogy játszani - más hangokkal, más ritmusban -, és amennyire tudtam, le is jegyeztem ezeket az ötleteimet. Természetes volt számomra, hogy zongorázok egy darabot, és közben kitalálok valami mást is. Tizenhárom évesen felvettek a Debreceni Konzervatórium előkészítőjébe, de zeneszerzés szak nem indult, ezért Budapestre jöttem, és a Bartók Béla Konzervatóriumban folytattam tanulmányaimat. Amikor végeztem, öt helyre adtam be a jelentkezési lapomat, és mind az öt helyre felvettek - persze csak egyet választhattam. Így kerültem végül a Zeneakadémia zeneszerzés szakára.

FS: Hogyan lettél karmester?

MI: Konzis koromban kezdett foglalkoztatni a gondolat, de a tanáraim lebeszéltek - akkor még elfogadtam az érveiket. Pár év múlva a Filharmónia meghívott zongorázni Jurij Szimonov kurzusára, ahová a világ minden tájáról érkeztek karmesterek. Néhányuknál úgy éreztem: így én is meg tudom csinálni, ezért megkértem Szimonovot, hadd próbáljam meg. Ezek után felvett ösztöndíjasként, és már a második év végén azt mondta, hogy jobb lehetek, mint itt bárki más. Nekem ez akkora lökést adott, hogy úgy éreztem, innen már nincs visszaút.

FS: A Ventoscala Szimfonikus Zenekar megalapításának ötlete ekkor fogalmazódott meg benned?

MI: Akkor, amikor mindez történt, és még a következő három évben sem volt felvételi a Zeneakadémián karmester szakra, így nem tudtam tanulni, ezért más lehetőséget kellett keresnem. Négy ifjúsági zenekar működött abban az időben: Héja Domonkos a példaképem volt, így miután nem voltunk egy szinten, ott nem próbálkoztam, a másik zenekar nem volt hosszú életű, a két további együttes vezetője pedig nem engedett a zenekar elé állni. Sőt, az egyikük azt mondta, hogy szerinte egy nőnek senki nem jön el játszani, nincs az a zenész, aki egy női karmester irányítását elfogadná. Ezen annyira felhúztam magam, hogy elkezdtem telefonon felhívogatni az ismerőseimet, barátaimat, hogy meggyőződjem magam is: tényleg igaz ez? Egy hét múlva megtartottam az első "zenekari" próbát. Semmi konkrét koncertcél, de pénz se volt, csak egy kis sütemény, amivel a próbák szünetében kínáltam meg őket. Az, hogy ilyen feltételek mellett, még hónapok múltával is jöttek próbára, nekem nagyon sokat jelent. Hozzá kell tegyem, mára a négyből három zenekar megszűnt. Az esélytelen, kis próbálkozás maradt meg a négy kisebb próbálkozás közül a zenei életben: ez a Ventoscala.

FS: 2008-ban ötéves lesz a Ventoscala Zenekar. Hogy látod, mennyit fejlődött az együttes ez alatt az idő alatt?

MI: Professzionális zenekar lettünk, a próbák során fegyelmezett munka folyik, és mindenki gyakorol: bízhatok abban, hogy aki ott ül, az tudja, hogy mit csinál. Közben szinte minden zenekari tag lediplomázott, és más zenekarokban, más karmesterekkel is dolgozik - ennek nagyon örülök, hiszen így mindenki csak jobb lesz.

FS: Te hogyan fejleszted magad?

MI: Lehet nézni videón nagy karmestereket, lehet könyveket olvasni, de önmagában ez nem elég: vezényelni kell, mégpedig sokat. Másrészt különböző stílusú darabokat kell tanulni: hiszen más egy héttagú ensemble együttest dirigálni és más egy szimfonikus zenekart. Hiányérzetem, hogy nincs lehetőségünk még elég önálló zenekari darabot, szimfóniát előadni. Általában versenyműveket szólaltatunk meg, és kísérünk egy-egy szólistát, ami természetesen nagy örömöt jelent, mert technikailag így lehet a legtöbbet tanulni: ha nem vagyok elég felkészült, és a zenekar nem elég rugalmas, akkor nem tudom az együttest úgy "mozgatni", ahogy a szólista éppen szeretné.

FS: A karmesteri pályán milyen előnyei és milyen hátrányai vannak annak, hogy nő vagy?

MI: Ez az első benyomásnál, a próba első órájában lehet, hogy számít, de valójában nem ez a lényeg. Nem a nemen múlik, hanem a képességeken, és azon, hogy ezeket hogyan tudom használni és fejleszteni. A külsőségekben, a karmesteri öltözékben persze a nőiség jobban megnyilvánul: legutóbb Horgas Eszter Charlotte-produkciójában vezényeltem, ami egy igazi, nőies előadás volt, hihetetlenül élveztem, hogy Tóth Bori ruhakölteményében állhattam a színpadon.

FS: Mit szeretnél elérni a közeljövőben?

MI: A Ventoscala Szimfonikus Zenekar nagyon fontos nekem. Szeretnék persze máshol is vezényelni, de azoknak az embereknek, akik mellettem voltak és vannak ma is, állást szeretnék biztosítani: olyan munkát, amely biztonságot jelent nekik. Zeneszerzőként pedig filmzenét szeretnék komponálni. Ez még várat magára, de remélem nem sokáig...

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Kezdődik a Kodály Művészeti Fesztivál Kecskeméten

Számos hangverseny, kiállítás, filmvetítés, táncszínházi előadás, bábopera és térzene is várja az érdeklődőket a hétfőn kezdődő Kodály Művészeti Fesztiválon Kecskeméten.
Klasszikus ajánló

A nyár második felében is remek programokkal vár az Óbudai Társaskör kertje

Tovább folytatódik a színes programsorozat az Óbudai Társaskör hangulatos kertjében, ezekben a napokban jazz, kamarazene, opera és akusztikus koncert is várja a vendégeket.
Klasszikus interjú

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Klasszikus ajánló

Fesztiválok hegyen-völgyben - Fidelio Klasszik

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 13-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kokas Katalinnal, Oszkó-Jakab Natáliával és Vasvári Csabával.
Klasszikus hír

Eötvös Pétert az „év zeneszerzője” díjra jelölték Németországban

Nyilvánosságra hozták az egyik legrangosabb német klasszikus zenei díj, az OPUS KLASSIK jelöléseit. Az év zeneszerzője kategóriában Eötvös Pétert is jelölték a díjra a BMC Records-nál megjelent Atlantis című művéért.