Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

2020.07.12. 09:55
Ajánlom
Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.

„Amikor arról beszélek, hogy a szimfonikus zenekar veszélyeztetett faj, sokan félreértik, és úgy gondolják, nem törődöm azok jövőjével” – mondta Fischer Iván egy online, angol nyelvű konferenciabeszélgetésen Kirill Gerstein zongoraművésznek a Kirill Gerstein Invites július 8-i epizódjában. A karmester szerint épp az ellenkezője a helyzet: fontos lenne átgondolnunk, hogy milyen veszélyek leselkednek az egyik legcsodálatosabb „hangszer”, a szimfonikus zenekar intézményére, és milyen reformokat kell végrehajtanunk, ha nem akarjuk, hogy eltűnjön a történelem süllyesztőjében.

De miért veszélyeztetett faj a szimfonikus zenekar?

Fischer Iván először egy marginálisnak tűnő problematikára hívja fel a figyelmet: a zenekarok hangereje az elmúlt száz-százötven évben jelentősen megnövekedett. Ez egy természetes folyamat, vélekedett a karmester, a játékosok egyre nagyobb hangerőre törekednek a hangszerükkel, viszont ennek nyomán felborul az ének és a zenekar hangzásviszonya. „Ha megnézzük a száz évvel ezelőtti feljegyzéseket, például Leo Slezak generációját, előfordult, hogy Belmontét énekeltek hétfőn, Trisztánt kedden.” Ma ez már nagyon ritka, sokkal nagyobb igénybevételt jelent az énekesnek egy opera. „Becslésem szerint a zenekar ma kétszer olyan hangos, mint Mahler vagy Richard Strauss idejében.” Így történhet, hogy a zenekari tagok hallását veszélyezteti a hangerő, és halláskárosodott zenészek perelni kezdenek. „Ez is egy olyan probléma, ami megölheti a szimfonikus zenekart.”

CKevinYatarola_LincolnCenter_BudapestFestivalOrchestra_2_small-123537.jpg

A Fesztiválzenekar a Lincoln Centerben (Fotó/Forrás: Kevin Yatarola / Lincoln Center)

Ennél sokkal komolyabb baj, hogy a szimfonikus zenekar repertoárja korlátozott: a 21. században az együttes ugyanazzal az összetétellel működik, mint Gustav Mahler vagy Richard Strauss idejében. Miközben a legtöbb szimfonikus zenekar nem játszik a bécsi klasszikusokat megelőző korból, nem került be a repertoárba a kortárs zene sem. A zenekar repertoárja tehát szűk kétszáz évből merít.

Komolyan azt gondoljuk, hogy száz év múlva az emberek mindig ennek a két évszázadnak a zenéjét akarják majd hallgatni?

Fischer Iván szerint egyértelmű, hogy a következő generációk számára még távolabb lesz a klasszika és a romantika zenéje. Korunk kurrens zenei nyelve ugyanis eklektikus, a világzenétől a jazzen, a metálon át a popig terjed, ehhez elég csak a rádiót bekapcsolni.

Fischer szerint a szimfonikus zenekar egy korábbi, merev hierarchiában működő társadalomban alakult ki, és máig ennek megfelelően működik: vannak vezetők, akik kiadják az utasítást, és vannak, akik végrehajtják azt. Amikor egy zenész befejezi a tanulást és csatlakozik egy szimfonikus zenekarhoz,

nem veszik többé igénybe a kreativitását,

hanem a szólamvezetőt, a koncertmestert vagy a karmestert követi – ami természetesen becsülendő és csodálatos –, de senki nem kérdezi meg őt, hogy milyen ötletei, elképzelései vannak. Ez végül megölheti a zenész lelkesedését, aki ugyan hibátlanul, de kevésbé odaadóan fog játszani.

Mit tegyünk?

A koronavírus-járvány nyomán a társadalom komoly hajlandóságot mutat arra, hogy megmentse a légitársaságokat vagy a turisztikai ágazatot, de ennél azért valamivel kevesebb energiát fektetnek a szimfonikus zenekarok megsegítésébe. Szerinte a következő évtizedek újabb járványai veszélyt jelenthetnek a zenekarokra.

„Nekünk, akik szimfonikus zenekarokat vezetünk, komolyan el kell gondolkodnunk, milyen reformokat hajtsunk végre ahhoz, hogy fontos részei maradjunk a modern társadalomnak” – mondta Fischer Iván, aki a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-vezetőjeként afféle laboratóriumként gondol a zenekarára. „Azon dolgozom, hogy létrejöjjön a jövő zenekara, amely másfajta szervezet, mint a mai” – jelentette ki, hozzátéve, hogy természetesen a BFZ sem oldott meg minden kérdést.

Fischer Iván elképzelésének alapját Pierre Boulez karmester-zeneszerző víziója adja, aki a jövő zenekarát afféle „zenész-szövetségként” (pool of musicians) írta le.

boulez_eorvos_1_1323442190-073844.jpg

Pierre Boulez és Eötvös Péter (Fotó/Forrás: Priska Ketterer)

Boulez volt az első ugyanis, aki felismerte, hogy a zenekarok – ahogy a LIFE magazinnak mondta egy interjúban – „saját szerepük börtönébe kerültek”. Egy zenész-szövetség viszont rugalmas és változatos felállásban képes zenét játszani. Fischer szerint a 21. században érdemes a zeneszerző fejével gondolkodni annak kialakításakor, hogy miként működjenek a jövőbeli zenekarok. „A zeneszerző olyan együttesre akar írni, amely a legjobban kifejezi a fejében élő hangzásideát. A szimfonikus zenekar viszont megmaradt a Mahler és Richard Strauss idejére kialakult felállásnál. Miért komponálna a zeneszerző erre a formációra? Legfeljebb azért, mert ezzel bízzák meg, és mert másfajta felállás extra költségekkel jár. A legtöbb zeneszerző szívesebben komponál különböző együttesekre, amelyekben helyet kapnak kortárs hangszerek is, amelyek nem tagjai a szimfonikus zenekarnak.” Példaként Olivier Messiaent és John Adams-t említi, akik az ondes martenot és szintetizátorok, samplerek alkalmazásával tágították ki az ismert kereteket.

Ha a zenekar afféle lazább zenei szövetségként működne, kiszolgálhatná a régizenére, a jazzre, az improvizált zenére, a világzenére és a popzenére éhes közönséget is a hagyományos szimfonikus repertoár játszásán túl.

Fischer Iván arról is beszámolt, miként közelít a Budapesti Fesztiválzenekar ehhez az elképzeléshez: a zenekarnak van egy régizenei együttese, illetve több kamaraegyüttes működik benne, például egy magyar és erdélyi folkzenére specializálódó formáció. A BFZ viszont nem úgy működik, mint a legtöbb zenekar, hogy a zenészeknek fix fizetésük van, amiért csak bizonyos feladatkörökkel megbízhatóak. A zenekar magjának olyan alapfizetése van, amely a bevételük 15-20%-át jelenti, afelett a játszott koncertekért kapnak fizetést, a BFZ pedig egyre inkább úgy működik, mint egy produkciós iroda. A BFZ feléhez kötődő koncertek fele zenekari hangverseny, másik fele pedig másfajta fellépés – Közösségi Hét, Kakaókoncert, hangszerbemutató stb. A karmester szerint rugalmasságukat bizonyítja, hogy a koronavírus-járvány kitörésével gyorsan átalakultak, és különféle kamarafelállásban online koncerteket adtak.

BFZ_AutizmusbaratKakaokoncert_NewYorkKevinYatarola-143729.jpg

A Budapesti Fesztiválzenekar Autizmusbarát Kakaókoncertjének próbája (Fotó/Forrás: Kevin Yatarola / Lincoln Center)

A beszélgetésben arról kérdezték Fischert, hogy egy efféle foglalkoztatási modell kiszámítható bevételi forrást jelentene-e a zenekari tagoknak. A karmester nem tartja jónak, ha anyagi egyenlőtlenségek jönnek létre a zenészek között: „a zenekarnak családként kell működnie.” De az is biztos, hogy a szakszervezeti működést és a szabályozásokat meg kell változtatni, mert mai formájukban a szimfonikus zenekarok ellen működnek. Azt is elárulta, hogy a BFZ esetében a zenekar magja 60-70 főt jelent, a második vonalban a zenészek kevesebb kötelezettséggel dolgoznak, a harmadik vonalban pedig a ritkábban foglalkoztatott – például ritkán használt hangszeren játszó – muzsikusok tartoznak. Így áll össze a BFZ szűkebb és tágabb köre, mintegy 120-130 fővel.

A zenekarok társadalmi feladata

Fischer Iván egyetért Ernest Fleischmann zenei impresszárióval, aki 30 évig volt a Los Angeles-i Filharmonikusok ügyvezető igazgatója, hogy minden zenésznek oktatnia is kellene a zenét. Fischer szerint zeneoktatás egyik problémája, hogy a konzervatóriumokban gyakran a próbajátékokra készítik fel a zenészt, és nem helyeznek elég hangsúlyt a kreativitásra.

Fischer még tovább ment, amikor azt mondta, hogy a zenészeknek nem csak a szakmán belül, a hivatásosakat kellene oktatnia, hanem a műkedvelőket is, akik kedvtelésből zenélnének.

A zene ugyanis képes arra, hogy megerősítse az emberek egymásba fektetett bizalmát, összehozza a különböző nyelvű népeket, és elősegíti egymás megértését. Gerstein azon közbevetésére, miszerint a hatalom gyakran használja a zenét manipulatív módon, Fischer azt mondta, a zene valóban könnyen befolyásolja az embert, alapvetően mégis a határok lebontásának eszköze. „Milyen nemzetiségű volt Liszt Ferenc? Magyar, német, francia vagy olasz?” A klasszikus zene elsősorban európai, ugyanakkor a második évezredben meg kell felelnie a globális világ igényeinek is, és a zenekar mint intézmény alapvető reformokra szorul, hogy megfeleljen az új generációknak, miközben meg kell tartania értékmegőrző funkcióját is.

fischer-091644.jpg

Fischer Iván egy gyerekeknek szóló online koncertet konferál teknőse társaságában (Fotó/Forrás: Facebook)

A klasszikus zene ugyanis eredetét tekintve a tanult és a felsőbb osztályok kultúrája, de ahogy haladunk egy olyan társadalom felé, ahol az osztály között egyre nagyobb az átjárás, a zenekarnak a teljes népességet meg kell szólítania.

A jövő zenekarának ki kell mennie az emberek közé, és nem arra várni, hogy ők jöjjenek be bérletet venni a koncerttermekbe.

A karmestert arról is kérdezték, hogy szükség van-e női kvótára a klasszikus zenében. Fischer szerint „nem kell semmit tennünk, a folyamat magától is lezajlik.” Wilhelm Furtwängler vagy Sir Thomas Beecham idejében még egyetlen nő sem játszott a zenekarokban, ma viszont a nők a legtöbb szektorban jelen vannak, és természetesen zenélnek is. A karmesterség az utolsó terület, ahol a férfiak megtartották az uralmunkat, de tíz-húsz év múlva itt is egyenlőség lesz – vélte Fischer Iván.

 

 

Cikkünk korábbi változatában tévesen szerepelt, hogy „a kormányok kiemelt mentőcsomaggal segítették ki a légitársaságokat”, és hogy „a szimfonikus zenekarok nem tartoznak elsődleges prioritások közé”. Ezzel szemben Fischer Iván társadalmi hajlandóságról beszélt a szóban forgó kérdésekben. [Cs. M. - 2020.07.27.] A félreértésért elnézést kérünk.

„Budapest jó hírének vivője” – Új évadot hirdetett a Fesztiválzenekar

Kapcsolódó

„Budapest jó hírének vivője” – Új évadot hirdetett a Fesztiválzenekar

Június 10-től már lehet vásárolni az új évadbérletekből. „Minden visszaváltható” – nyugtatott meg mindenkit Fischer Iván, aki pozitív abban a tekintetben, hogy szeptembertől a régi formában éledhet újjá a koncertélet.

Miért nem ül máshogy a szimfonikus zenekar?

Miért nem ül máshogy a szimfonikus zenekar?

Hanyag válaszom röviden: ülnek ők így is, úgy is, és mindig annak megfelelően, ahogy tetszik nekik. A szimfonikus zenekar kicsit olyan, mint egy hatalmas keverőpult, ahol annak megfelelően ültetik a hangszereket, hogy miből akarnak többet, kevesebbet vagy mást hallani.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.