Június 13-án felmentését kérte az emberi erőforrások miniszterétől Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár. Sokkal több szempont szól amellett, hogy "változtassak és más feltételek közt próbáljam tovább szolgálni az eddig fontosnak tartott értékeket és ügyeket" - írta Szőcs közleményében (melyet korábbi cikkünkben részletesen idéztünk), hangsúlyozva: irányítása alatt a kulturális államtitkárság tisztességes munkát végzett az elmúlt két évben.

Szőcs Géza 2010. június 2-a óta volt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (2012 májusától az Emberi Erőforrások Minisztériuma) kultúráért felelős államtitkára. Orbán Viktor miniszterelnök elfogadta az államtitkár lemondását, egyben felkérte, hogy a továbbiakban miniszterelnöki főtanácsadóként végezze tevékenységét. Szőcs Géza munkájára minden kulturális kérdésben számít a miniszterelnök, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet ügyeire.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter L. Simon Lászlót kérte fel a kultúráért felelős államtitkári posztra szerdán. A szakpolitikus - akivel 2012 tavaszán a Fidelio is készített interjút -  elfogadta a megbízatást, tisztségét június 18-tól tölti be. L. Simon László az MTI Országos Sajtószolgálatához eljuttatott közleményében  jelezte: „A Szőcs Géza államtitkár úr által megkezdett szakpolitikai munkát folytatni kívánom, még határozottabban képviselve a kulturális terület érdekeit. Választókerületem polgárainak képviseletéről államtitkárként sem fogok megfeledkezni. Kinevezésemet követően az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöki tisztéről lemondok." A Nemzeti Kulturális Alap bizottsági elnöki tisztségét Balog Zoltán veszi át, L. Simon alelnökként marad a szervezetnél.

Az ellenzéki pártok reagálásaikban a kormányzat kultúrpolitikáját kritizálták. Az MSZP számára nem az a meglepetés, hogy lemondott az államtitkár, hanem az, hogy eddig viselte a hivatalát. A párt közleménye szerint Szőcs Géza államtitkársága idején a kulturális politika szétesett, a különböző kulturális területek ma az államigazgatás legkülönbözőbb területein és a legkülönbözőbb minisztériumoknál vannak. A Jobbik szerint úgy látszik, az Orbán-kormány tagjai még lemondani, megbukni sem tudnak tisztességesen. Az ellenzéki párt szerdai közleményében úgy fogalmaz: Szőcs Gézának nem kellett volna mást tennie, mint elismernie, hogy a rá bízott felelősségteljes munkát - részben külső körülmények, főként a megszorítások miatt - nem tudta elvégezni, "a liberális hegemónia megmaradt". Az LMP azt reméli, hogy Szőcs Géza távozása után a kormány új kulturális politikát kezd majd, amelyben a kultúra nem lesz lesajnált ágazat. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár távozása annak beismerése, hogy az ország nemcsak politikai vagy gazdasági értelemben, hanem a kultúra területén is zuhanórepülésben van.

Szőcs Géza 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar-orosz szakos bölcsészdiplomát szerzett. Első verseskötete, az 1975-ben megjelent Te mentél át a vízen? egy csapásra nemzedéke és a romániai magyar költészet élvonalába emelte. Szőcs Géza verseiben egyre nyíltabban fogalmazta meg az elnyomatásban élő kisebbségi magyarság sorskérdéseit. A hivatalos kiadványok egyre erőteljesebb cenzúrázása miatt csatlakozott a "második nyilvánosság " megteremtésére tett romániai kísérlethez. A román államvédelmi hatóság, a Securitate többször letartóztatta, a kihallgatásokon súlyosan bántalmazták, sokáig állástalan volt. Az állandósult zaklatások miatt 1986-ban Svájcba távozott, ahol szabadúszó újságíró volt, 1989-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodájának megszervezését bízták rá. 1990 márciusában visszatért Kolozsvárra és bekapcsolódott a magyarság politikai életébe. Szenátorként és az RMDSZ frakcióvezetőjeként bekerült a bukaresti parlamentbe, 1991-től a párt alelnöke volt. Az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán megvált funkciójától, s bejelentette: a belső harcokat megelégelve nem vállal tisztséget, a szervezetből 1999-ben lépett ki. Ezután könyv- és lapkiadással foglalkozott. 1996-2000 között a Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testületének, 2008-2010-ben a kuratórium elnökségének, 1996-98-ban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülete elnökségének volt a tagja. 2011. december 8-án a Magyar Pen Club elnökévé választották.

L. Simon László 1972-ben született Székesfehérváron. 1996-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Főiskolai Karán magyar-történelem szakos tanári oklevelet, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári végzettséget szerzett, 1998-tól PhD ösztöndíjas volt. 2008-ban a Károly Róbert Főiskola szőlész-borász mérnöki karán fejezte be tanulmányait, ezzel egy időben az Eötvös József Főiskolán kulturális menedzseri képesítést szerzett. 1995-től a Magyar Műhely, 2002-től a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője, 2003 és 2006 között főszerkesztője volt, 2007-től a lap főmunkatársa. 2003-tól szerkeszti a Kortárs, majd 2006-tól a Kommentár című folyóiratot is. A Ráció Kiadó szerkesztőjeként, a Magyar Műhely Galéria kurátoraként is tevékenykedik, 2005 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó tanára. 1998 és 2004 között a Fiatal Írók Szövetsége elnöke, 2004-től 2010-ig a Magyar Írószövetség titkára volt. L. Simon László verseket, esszéket, tanulmányokat, fotókat publikál. 2004-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, költészete elismeréseként 2007-ben József Attila-díjat kapott. Tíznél is több könyve jelent meg, legutóbb az idei Ünnepi könyvhétre az elmúlt évek elsősorban képzőművészeti tárgyú írásaiból válogató Szubjektív ikonosztáz című esszékötet.