Klasszikus

Vigh Andrea: "Hatalmas felelősség rektornak lenni"

2015.04.04. 08:00
Ajánlom
Vigh Andrea a Zeneakadémia rektora, hárfaművész, a Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál művészeti vezetője. Nemcsak rektorként áll helyt a mindennapokban, de művészi karrierjében is folyamatosan fejlődik és új kihívásokat keres. Nemrég a Forbes Magazin a legbefolyásosabb magyar nők listájába sorolta őt a kultúra területén. Különleges hangszeréről, a tizenhetedik éve megrendezésre kerülő fesztiválról, jelenleg zajló turnéjáról, valamint rektori munkájáról kérdeztük. INTERJÚ

- Hogyan került kapcsolatba a hárfával?

- Ez egy érdekes dolog, mert zongorázni kezdtem hét éves koromban és csak tizennégy évesen találkoztam a hárfával. Sok minden érdekelt, így kevesebb idő jutott a gyakorlásra. A képességeimet a zenei területen kiemelkedőnek tartották, ezért egy ritkább hangszer felé irányítottak, mivel felmerült a zenei pályára lépés lehetősége. Alapfokon nem volt hárfaoktatás abban az időben, így a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdhettem hárfázni. Innen már egyenes út vezetett a Zeneakadémiára.

Most már örülök, hogy hárfás lettem, mert nagyon színes és szép hangszer, ugyanúgy akkordikus, mint a zongora. Szólistaként, kamarazenészként vagy egy zenekar kiváló hárfásaként egyaránt helye van a koncertpódiumokon. De nem csak a klasszikus zenében van jelen, hanem a popzenétől kezdve a jazzen át a népzenéig mindenhol megtalálható. Egy nagyon ősi, ötezer éves hangszerről beszélünk, ami az emberiség fejlődését végigkísérte és minden korban népszerű volt.

- Mennyire tud hozzájárulni a Zeneakadémia rektoraként ahhoz, hogy vidéki zeneiskolákban is lehessen hárfázni tanulni?

- Alapvetően megváltozott a helyzet az utóbbi néhány évtizedben. Most már alapfokon is oktatnak hárfát vidéken és Budapest több zeneiskolájában is. Nagy hangsúlyt fektetek arra a Zeneakadémián, hogy a tanárképzést fejlesszük: olyan ismereteket és tudást adunk át a fiataloknak, amivel ők felkészülten léphetnek ki az életbe, és az oktatás valamennyi szintjén tanárként is megállhatják a helyüket. Tehát ilyen szempontból megvan az utánpótlás lehetősége.

- A hárfáról valószínűleg sokaknak az jut az eszébe, hogy nőies hangszer. Milyen számban vannak férfi játékosok?

- Magyarországon kevesebben vannak, de a világban nagyon sok kiváló férfi hárfás van. Lehet, hogy a hangszer szépsége okán kötik a nőkhöz a hárfát, de a nagyon ismert sztárok közt egyre több a férfi. Tehát azt kell mondanom, hogy az egyensúly nem borult föl, a Gödöllői Hárfafesztivál vendégei közt is mindig található férfi hárfás.

- Ön a Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál vezetője. Milyen szerepet tud játszani ez a fesztivál abban, hogy a nemzetközi hárfás-életben Magyarország az élmezőnybe kerüljön?

- A fesztivál a tizenhét év alatt jelentős hírnevet szerzett, jelenleg a három legrangosabb hárfafesztivál közé tartozik Európában. Valószínűleg azért, mert a rendezvényünk prémium kategóriásnak számít úgy a helyszín és a meghívott vendégek szempontjából, mint a hárfák minőségének tekintetében. Erre nagyon büszkék vagyunk. A Gödöllői Királyi Kastély ad otthont a fesztiválnak, a hangszerkiállításon pedig a legkiválóbb gyártó cégek mutatják be legszebb hangszereiket. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekeknek szóló hangszerbemutatókra, egyúttal a fiatal pályakezdő tehetségeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítunk. Idén három világsztár fog fellépni: Jana Bousková Csehországból érkezik, ő világjáró művész, akit mindenki ismer, a legjelentősebb nemzetközi versenyek győztese. Itt lesz Marie-Pierre Langlamet, a Berlini Filharmonikusok szólóhárfása, aki szólistaként is rendkívül sikeres. Naoko Yoshino Japánból érkezik, ő szintén királynője a hangszernek. Igazi sztárparádénak nézünk elébe.

- Most éppen egy három koncertből álló országos turnén van, melyből két alkalom már lezajlott. Hogyan sikerültek az eddigi koncertek és mi van még hátra?

- Az eddigi koncertek nagyon jól sikerültek, azért is, mert minden alkalomnak volt valami érzelmi kötődése. A Zeneakadémián Takács Nagy Gábor dirigálta a Manchester Cameratat, és egy gyönyörű idézettel Kovács Dénes volt rektorunknak, hegedűművésznek ajánlotta a koncertet. Most lesz ugyanis Kovács Dénes halálának a 10. évfordulója. Mivel rektorként szerepeltem Elgar Sospiri Sóhajok című művében, olyan érzése volt az embernek, mintha hidat épített volna múlt és jelen között Gábor ezzel a gesztussal. Nagyon megható pillanat volt. Hétvégén Kaposvárott az országos fuvolaverseny gálahangversenyén az éppen hatvan éves, nem mellékesen kaposvári születésű Drahos Bélával játszottuk Mozart Fuvola-hárfaversenyét. Fel is köszöntötték őt ott a koncert hevében, így ez is nagyon emlékezetes este marad. A következő állomás Miskolc lesz április 9-én, ahol a Miskolci Szimfonikusokkal és Gál Tamás dirigálásával fogunk játszani. A koncert első felében Bach h-moll szvitjét játssza Drahos Béla, jómagam pedig Debussy Két táncát fogom előadni. Először individuális előadóként mutatkozunk be, a koncert második felében pedig újra Mozart kettősversenyét játsszuk.

- Ön az első női rektora a Zeneakadémiának. Adódnak-e ebből fakadó nehézségei?

- Óriási megtiszteltetés, hatalmas felelősség rektornak lenni. Nem mondhatom, hogy könnyű a helyzet, de nem azért, mert nő vagyok, hanem a rektori feladatok művészi pályával való összeegyeztetése jelent hatalmas kihívást. Annyiból talán otthonosabban mozgok ebben a közegben, hogy tizennégy éves korom óta ezek között a falak között nőttem fel, tehát az oktatásnak minden eleme ismert számomra. Itt szereztem a diplomámat, majd tanítottam alapfokon Dunaújvárosban, középfokon a Bartók Konzervatóriumban Budapesten. A Zeneakadémián óraadó tanárként kezdtem a pályámat és végigmentem az egyetemi nomenklatúrán. Itt doktoráltam és habilitáltam, tanszékvezető majd rektorhelyettes lettem, ezzel párhuzamosan betöltöttem a Magyar Akkreditációs Bizottság Művészeti Bizottságának elnöki tisztét is. Tehát volt lehetőségem a struktúra és a szervezetfejlesztés minden szintjét megismerni. Azon kívül voltam olyan szerencsés, hogy a zenészség összes szegmensét is megtapasztalhattam: zenekaroztam több mint húsz évig az ország legkiválóbb zenekaraiban, a '90-es évek közepén pedig megalapítottuk a Forrás Kamarazenei Műhelyt, tehát a kamarazenei énem is eléggé erős lábakon állt. A zenekarozást csak akkor hagytam abba, amikor láttam, hogy a szólista karrier és a zeneakadémiai tanári feladataim teljes embert kívánnak. A hárfafesztivál tizenhét éve alatt komoly hangversenyrendezői és gazdasági tapasztalatokat szereztem, a költségtervezési és pályázási területet is alaposan megismertem. Azt kell, hogy mondjam, nagyon erős rálátásom nyílik a teljes zenei spektrumra, ezért szakmailag nem érzem magam elveszettnek a Zeneakadémia rektoraként. De ezt a pozíciót megfelelő szakmai tudás nélkül nem lehet kiérdemelni és nem szabad elvállalni.

- Hogyan tudja a gyakorlatban összeegyeztetni a rektori teendőket a művészi énjével?

- Megpróbálom a napjaimat nagyon fegyelmezetten és szigorú beosztással végigvinni. Hattól már talpon vagyok, hogy gyakorolhassak egy órát. A hivatali órákat itt az irodában, a hajó fedélzetén töltöm, és amikor véget ér a hivatali élet, akkor este gyakorolok még körülbelül két órát. Mert nem lehet karban tartani a hangszertudást gyakorlás nélkül azzal a perfekcióval, amit elvárok magamtól. Így ennek is van egy sportteljesítmény része, de ezt meg kell tenni ahhoz, hogy az ember talpon maradjon a művészi pályáján is. És én egyelőre talpon vagyok.

- Nemrég iktatták be Dr. Kupper Andrást kancellárként a Zeneakadémián. Hogyan zajlik vele az együttműködés?

- Ez gyakorlatilag egy új rendszer. A célja az, hogy segítse az egyetemek munkáját stabil gazdasági alapokra helyezni. Az alapvető elgondolás jó, mellyel egyetértek, hiszen támogathatja a rektorok munkáját. Nagyon fontos, hogy ennek a jelentős pozíciónak a betöltésére megtalálják a megfelelő személyt. Probléma csak akkor merül fel, ha nem szakember érkezik és túl nagy területet szeretne maga alá gyűrni. A törvény most is azt mondja ki, hogy az egyetemek első számú vezetője a rektor, és a szakmai irányítás teljes egészében rá van bízva. Ennek tiszteletben tartása elengedhetetlen, mert ezáltal garantált a szakmai minőség megőrzése. Főleg, ha olyan speciális intézményről van szó, mint a Zeneakadémia, amit a világ első tíz zeneművészeti egyeteme közé sorolnak. Rektorként én célul tűztem ki, hogy a nagy elődök által lefektetett alapköveknek megfeleljek és azt - innovatív módon - tovább vigyem. Ez nem sérülhet. Én azt gondolom, hogy nekünk ezt kell szem előtt tartani.

A Zeneakadémia egy nagyon úri, finom hely, de ebben a helyzetben a tanári kar teljesen eltökélt és elszánt abban a kérdésben, hogy ezt a fajta minőséget meg kell őrizni, akármilyen változások is jönnek. Mivel mindig nagyon jó kapcsolatot ápoltunk a fenntartónkkal, nagyon bízom benne, ezt a helyzetet is meg fogjuk oldani.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Plusz

Két ember, akik a világ legmagasabb fáit fényképezik, hogy unokáik is láthassák őket

Az egyre nagyobb mértékben végrehajtott erdőirtások miatt veszélyben vannak a világ legmagasabb fái. Steven Pearce és Jennifer Sanger elhatározták, hogy lefényképezik őket, hátha észbe kapnak az erdőirtók: hatalmas értéket készülnek elpusztítani.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.