Klasszikus

Vihar és vágy - Mozart és Mahler

2013.03.11. 11:25
Ajánlom
A Pannon Filharmonikusok koncertje, avagy a zenehallgató kalandozása a zongoraverseny és a szimfónia érzelemvilágában. KRITIKA

Két külön világ, két merőben eltérő korszak és zenei megfogalmazás tanúja lehetett a hangverseny közönsége: az első mű egy kerítésen átkukucskáló kisfiú, a másik a kerítés túloldalán pipázgató nagypapa. Mozart Sturm und Drang-szellemben íródott c-moll zongoraversenyét (K. 491) - szerzőjére egyébként is jellemző módon - különös ereje és szenvedélye teszi egyedülállóvá, Mahler IX. szimfóniája ugyanakkor inkább nyugodt, melankolikus, kevésbé uralkodnak benne az előbbi alkotásban tapasztalható viharos részek.

A Ránki Dezső közreműködésében előadott zongoraverseny tüzes és viharos jellegű saroktételei a szerző elképzelésében kontrasztálnak a lassú tétel kissé álmodozó karakterével. A koncerten hallott interpretációban nem érvényesültek igazán a nyitó- és zárótétel kotta szerinti erőteljes vonásai. Nem teremtődött meg a kívánt ellentét, a mű nem tudott olyan összképet sugározni, ahol az ember elégedett nyugalmat lelne, úgy érezve, "minden a helyén van". Az ideális álomkép megvalósulását megzavarta, hogy a zenekar és a zongora helyenként két külön világban élt, nem alakulhatott ki szoros kapcsolat vagy párbeszéd a két "versengő" fél között. Az első tétel hallatán lehetett a legjobban megfogalmazni, hogy az előadásbó hiányzott a visszafogottan szenvedélyes erő, az egész tételt egy fátyolos hangzás hatotta át. A második tétel nyugalmat és békét sugalló hangzásvilágának megszólaltatása remek volt, de még így sem sikerült teljesen feloldani az első tétel felzaklató hatását. A harmadik tételből egyfajta visszahúzást lehetett kihallani, a hangok "leragadtak", nem igazán volt meg a Mozartra jellemző könnyedség, mely a legtragikusabb helyzetekben is jókedvet árasztott volna. Az utolsó tételben alakult ki a zongora és zenekar közt a legnagyobb összhang, az erőteljes hatásokat is ott tudták a zenészek a legjobban érzékeltetni.

Szünet után egy egészen más karakterű zeneszerző, Mahler szimfóniája következett. Ez az időben és teljesítményben hatalmas méreteket öltő mű művészileg, valamint technikailag is egyaránt próbára teszi előadóját. A koncert második felében is hasonló benyomásokat lehetett tapasztalni, mint a zongoraversenynél, az erőteljesebb részek nem voltak kellően átütőek, ezzel szemben - elismerést érdemlően - a lassú részek előadását rendkívüli hatásosság jellemezte. A szimfónia előadásmódját a Mozart-darabnál megtapasztalt kapkodás jellemezte, mely Mahler művében is átformálta a lassú tételeket. Az első tétel folyamatos, szűnni nem akaró fokozása tankhoz hasonlatosan közeledett.

A jótékony szünet után újjáéledt zenekar felfrissülve, hatalmas erővel és lendülettel süvítette el a hangokat a zenét hallgatók füle mellett. Ez szó szerint értendő, a hangok sokszor valóban célt tévesztettek, még annyi időre sem álltak meg, hogy legalább üdvözöljenek. A második tétel különös, haláltáncra emlékeztető érzelemvilága és a harmadik tétel felfokozott feszessége mellett ebben a két tételben a különböző hangszerek hipnotikus sokasága, valamint a dinamikával, a hangszínekkel való kísérletezés uralkodott. A zeneművet ismerők feszült izgalommal várhatták a kirobbanóan erőteljes harmadik tétel után a messzeségbe vesző, végtelen nyugalmat árasztó negyediket, a befejezést. Az átéléstől lecsukott szemek visszaigazolták, hogy milyen jól sikerült a zenekarnak a mindent betöltő nyugalmat átadnia. A szinte földöntúli zene, a szívből és a lehető legérzékenyebb hangszíneken előadott zárótétel tökéletes befejezése volt az est zenei kalandozásának.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Kezdődik a Kodály Művészeti Fesztivál Kecskeméten

Számos hangverseny, kiállítás, filmvetítés, táncszínházi előadás, bábopera és térzene is várja az érdeklődőket a hétfőn kezdődő Kodály Művészeti Fesztiválon Kecskeméten.
Klasszikus ajánló

A nyár második felében is remek programokkal vár az Óbudai Társaskör kertje

Tovább folytatódik a színes programsorozat az Óbudai Társaskör hangulatos kertjében, ezekben a napokban jazz, kamarazene, opera és akusztikus koncert is várja a vendégeket.
Klasszikus interjú

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Klasszikus ajánló

Fesztiválok hegyen-völgyben - Fidelio Klasszik

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 13-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kokas Katalinnal, Oszkó-Jakab Natáliával és Vasvári Csabával.
Klasszikus hír

Eötvös Pétert az „év zeneszerzője” díjra jelölték Németországban

Nyilvánosságra hozták az egyik legrangosabb német klasszikus zenei díj, az OPUS KLASSIK jelöléseit. Az év zeneszerzője kategóriában Eötvös Pétert is jelölték a díjra a BMC Records-nál megjelent Atlantis című művéért.