Klasszikus

Vihar és vágy - Mozart és Mahler

2013.03.11. 11:25
Ajánlom
A Pannon Filharmonikusok koncertje, avagy a zenehallgató kalandozása a zongoraverseny és a szimfónia érzelemvilágában. KRITIKA

Két külön világ, két merőben eltérő korszak és zenei megfogalmazás tanúja lehetett a hangverseny közönsége: az első mű egy kerítésen átkukucskáló kisfiú, a másik a kerítés túloldalán pipázgató nagypapa. Mozart Sturm und Drang-szellemben íródott c-moll zongoraversenyét (K. 491) - szerzőjére egyébként is jellemző módon - különös ereje és szenvedélye teszi egyedülállóvá, Mahler IX. szimfóniája ugyanakkor inkább nyugodt, melankolikus, kevésbé uralkodnak benne az előbbi alkotásban tapasztalható viharos részek.

A Ránki Dezső közreműködésében előadott zongoraverseny tüzes és viharos jellegű saroktételei a szerző elképzelésében kontrasztálnak a lassú tétel kissé álmodozó karakterével. A koncerten hallott interpretációban nem érvényesültek igazán a nyitó- és zárótétel kotta szerinti erőteljes vonásai. Nem teremtődött meg a kívánt ellentét, a mű nem tudott olyan összképet sugározni, ahol az ember elégedett nyugalmat lelne, úgy érezve, "minden a helyén van". Az ideális álomkép megvalósulását megzavarta, hogy a zenekar és a zongora helyenként két külön világban élt, nem alakulhatott ki szoros kapcsolat vagy párbeszéd a két "versengő" fél között. Az első tétel hallatán lehetett a legjobban megfogalmazni, hogy az előadásbó hiányzott a visszafogottan szenvedélyes erő, az egész tételt egy fátyolos hangzás hatotta át. A második tétel nyugalmat és békét sugalló hangzásvilágának megszólaltatása remek volt, de még így sem sikerült teljesen feloldani az első tétel felzaklató hatását. A harmadik tételből egyfajta visszahúzást lehetett kihallani, a hangok "leragadtak", nem igazán volt meg a Mozartra jellemző könnyedség, mely a legtragikusabb helyzetekben is jókedvet árasztott volna. Az utolsó tételben alakult ki a zongora és zenekar közt a legnagyobb összhang, az erőteljes hatásokat is ott tudták a zenészek a legjobban érzékeltetni.

Szünet után egy egészen más karakterű zeneszerző, Mahler szimfóniája következett. Ez az időben és teljesítményben hatalmas méreteket öltő mű művészileg, valamint technikailag is egyaránt próbára teszi előadóját. A koncert második felében is hasonló benyomásokat lehetett tapasztalni, mint a zongoraversenynél, az erőteljesebb részek nem voltak kellően átütőek, ezzel szemben - elismerést érdemlően - a lassú részek előadását rendkívüli hatásosság jellemezte. A szimfónia előadásmódját a Mozart-darabnál megtapasztalt kapkodás jellemezte, mely Mahler művében is átformálta a lassú tételeket. Az első tétel folyamatos, szűnni nem akaró fokozása tankhoz hasonlatosan közeledett.

A jótékony szünet után újjáéledt zenekar felfrissülve, hatalmas erővel és lendülettel süvítette el a hangokat a zenét hallgatók füle mellett. Ez szó szerint értendő, a hangok sokszor valóban célt tévesztettek, még annyi időre sem álltak meg, hogy legalább üdvözöljenek. A második tétel különös, haláltáncra emlékeztető érzelemvilága és a harmadik tétel felfokozott feszessége mellett ebben a két tételben a különböző hangszerek hipnotikus sokasága, valamint a dinamikával, a hangszínekkel való kísérletezés uralkodott. A zeneművet ismerők feszült izgalommal várhatták a kirobbanóan erőteljes harmadik tétel után a messzeségbe vesző, végtelen nyugalmat árasztó negyediket, a befejezést. Az átéléstől lecsukott szemek visszaigazolták, hogy milyen jól sikerült a zenekarnak a mindent betöltő nyugalmat átadnia. A szinte földöntúli zene, a szívből és a lehető legérzékenyebb hangszíneken előadott zárótétel tökéletes befejezése volt az est zenei kalandozásának.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Klasszikus építészet

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.