Klasszikus

Vihar és vágy - Mozart és Mahler

2013.03.11. 11:25
Ajánlom
A Pannon Filharmonikusok koncertje, avagy a zenehallgató kalandozása a zongoraverseny és a szimfónia érzelemvilágában. KRITIKA

Két külön világ, két merőben eltérő korszak és zenei megfogalmazás tanúja lehetett a hangverseny közönsége: az első mű egy kerítésen átkukucskáló kisfiú, a másik a kerítés túloldalán pipázgató nagypapa. Mozart Sturm und Drang-szellemben íródott c-moll zongoraversenyét (K. 491) - szerzőjére egyébként is jellemző módon - különös ereje és szenvedélye teszi egyedülállóvá, Mahler IX. szimfóniája ugyanakkor inkább nyugodt, melankolikus, kevésbé uralkodnak benne az előbbi alkotásban tapasztalható viharos részek.

A Ránki Dezső közreműködésében előadott zongoraverseny tüzes és viharos jellegű saroktételei a szerző elképzelésében kontrasztálnak a lassú tétel kissé álmodozó karakterével. A koncerten hallott interpretációban nem érvényesültek igazán a nyitó- és zárótétel kotta szerinti erőteljes vonásai. Nem teremtődött meg a kívánt ellentét, a mű nem tudott olyan összképet sugározni, ahol az ember elégedett nyugalmat lelne, úgy érezve, "minden a helyén van". Az ideális álomkép megvalósulását megzavarta, hogy a zenekar és a zongora helyenként két külön világban élt, nem alakulhatott ki szoros kapcsolat vagy párbeszéd a két "versengő" fél között. Az első tétel hallatán lehetett a legjobban megfogalmazni, hogy az előadásbó hiányzott a visszafogottan szenvedélyes erő, az egész tételt egy fátyolos hangzás hatotta át. A második tétel nyugalmat és békét sugalló hangzásvilágának megszólaltatása remek volt, de még így sem sikerült teljesen feloldani az első tétel felzaklató hatását. A harmadik tételből egyfajta visszahúzást lehetett kihallani, a hangok "leragadtak", nem igazán volt meg a Mozartra jellemző könnyedség, mely a legtragikusabb helyzetekben is jókedvet árasztott volna. Az utolsó tételben alakult ki a zongora és zenekar közt a legnagyobb összhang, az erőteljes hatásokat is ott tudták a zenészek a legjobban érzékeltetni.

Szünet után egy egészen más karakterű zeneszerző, Mahler szimfóniája következett. Ez az időben és teljesítményben hatalmas méreteket öltő mű művészileg, valamint technikailag is egyaránt próbára teszi előadóját. A koncert második felében is hasonló benyomásokat lehetett tapasztalni, mint a zongoraversenynél, az erőteljesebb részek nem voltak kellően átütőek, ezzel szemben - elismerést érdemlően - a lassú részek előadását rendkívüli hatásosság jellemezte. A szimfónia előadásmódját a Mozart-darabnál megtapasztalt kapkodás jellemezte, mely Mahler művében is átformálta a lassú tételeket. Az első tétel folyamatos, szűnni nem akaró fokozása tankhoz hasonlatosan közeledett.

A jótékony szünet után újjáéledt zenekar felfrissülve, hatalmas erővel és lendülettel süvítette el a hangokat a zenét hallgatók füle mellett. Ez szó szerint értendő, a hangok sokszor valóban célt tévesztettek, még annyi időre sem álltak meg, hogy legalább üdvözöljenek. A második tétel különös, haláltáncra emlékeztető érzelemvilága és a harmadik tétel felfokozott feszessége mellett ebben a két tételben a különböző hangszerek hipnotikus sokasága, valamint a dinamikával, a hangszínekkel való kísérletezés uralkodott. A zeneművet ismerők feszült izgalommal várhatták a kirobbanóan erőteljes harmadik tétel után a messzeségbe vesző, végtelen nyugalmat árasztó negyediket, a befejezést. Az átéléstől lecsukott szemek visszaigazolták, hogy milyen jól sikerült a zenekarnak a mindent betöltő nyugalmat átadnia. A szinte földöntúli zene, a szívből és a lehető legérzékenyebb hangszíneken előadott zárótétel tökéletes befejezése volt az est zenei kalandozásának.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus arcus temporum

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 
Klasszikus ajánló

A természet, a mozgás és a művészet egysége

Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált július 30. és augusztus 1. között.
Klasszikus interjú

Herboly Domonkos: „Még jobban megbecsüljük a közönséget”

Megpróbáltatásokkal teli koncertévad van mögöttünk, ami az ország első számú együtteseit is próbára tette, szakmailag és lelkileg egyaránt. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, Herboly Domonkossal beszélgettünk a tapasztalatokról és a következő évadra vonatkozó terveikről.
Klasszikus hír

Zongorabillentyűzetet formázó virágkompozíció Cziffra György tiszteletére

A Cziffra György-emlékév keretében különleges virágkompozíciót készített a FŐKERT Nonprofit Zrt a Szent István Parkba.
Klasszikus videó

Itt a titokzatos, első dal iamyank új lemezéről

A titokzatos Sarah megszületése vezeti fel az iamyank Live Ensemble új, július 28-án érkező stúdióalbumát és annak lemezbemutatóját. Ehhez a dalhoz készült a most megjelent videó. Mutatjuk.