Klasszikus

Világhírű vonósnégyes Kecskeméten

2007.10.24. 00:00
Ajánlom
A Bartók Vonósnégyes október közepén két ízben állt közönség elé Kecskeméten az Újkollégium színpadán, a Kodály-év tiszteletére a november végi előadáson Kodály egyik művét is műsorukra tűzik. Az együttes tagjaival Komlós Péterrel (I. hegedű), Hargitai Gézával (II. hegedű), Németh Gézával (brácsa) és Mező Lászlóval (gordonka) a kezdő koncert másnapján Kecskeméthez fűződő emlékeikről beszélgettünk.

A Bartók Vonósnégyes

- Igen gazdag a kapcsolatunk ezzel a várossal – válaszol elsőként Mező László. Ez a kötődés nem csak a most sokadszorra is koncerthelyszínt biztosító Református Gimnáziumot érinti, ahol egyébként feleségem édesanyja is végzett valamikor, hanem a város más intézményeit is. Már tarhosi diákkoromban nagy vonzereje volt a kecskeméti Kodály Iskolának, sok társam jött ide tanulni. Később szólistaként többször játszottam a kecskeméti színház zenekarával, és nagy boldogság volt ide később kvartett-tagként is visszajönni. A Kodály Iskolához kötődik az Országos Starker János Gordonkaverseny is, amelyet Agócs Márta tanárnővel együtt szervezzük, és ahol a zsűrielnök tisztét látom el. Ittzés Tamás és Ittzés Gergely valamikor Németh Géza brácsaművész kamarazenei növendékei voltak, de most is több tehetséges kecskeméti tanítványunk van az Akadémián, mint például Jámbor Janka és Jámbor Anna is. Az M. Bodon Pál Zeneiskola a Nemzetközi Ifjúsági Kamarazenei Kurzus nyár végén tartott hangversenyének adott helyszínt és sok-sok segítséget.

- Erdei Péter vendégszeretetének köszönhetően családunk két ízben is felejthetetlen napokat töltött Kecskeméten, 13 éves kisfiam máig emlegeti az élményfürdőhöz, a csillagvizsgálóhoz, és a főtéri élményekhez kapcsolódó emlékeit – veszi át a szót Komlós Péter, a kvartett vezetője. Különösen kedves nekem a kecskeméti közönség. Tegnap este is megtapasztalhattuk azt a csendet, ami a nézők tetszését, a mű befogadását, átélését számomra a tapsnál is jobban visszajelzi. Abban, hogy az emberek zöme egy idő után behunyt szemmel hallgat bennünket, benne van az is, hogy mi itt régi ismerősként koncertezünk. Sokat mond nekem az is, hogy ebben a szépre, jóra kiéhezett közönségben nagyon sok a fiatal. Nekünk valahol az is a kötelezettségünk, hogy egy új közönséget építsünk fel a komolyzenének, ezen belül a kamarazenének – és nem csak arra gondolok itt, hogy a dolgok természetéből adódóan időközben meg kellett válnunk attól a közönségtől, amely évtizedekkel ezelőtt elkezdett bennünket hallgatni.

- Különleges napon beszélgetünk – emlékeztet az egybeesésre Németh Géza. Pont ötven évvel ezelőtt, október 16-án délután volt az első bemutatkozásunk. A Magyar Rádió készített velünk egy felvételt, ahol egy Beethoven-művet adtunk elő. A tegnap esti pedig már a 4036. koncertünk volt. Ezt mindig pontosan számon tartjuk.

- Még a világban is páratlan, hogy majdnem azonos összetételben (három alapító taggal) öt évtizedet töltsön együtt egy kvartett. Mi a titkuk?

- Sok titok van – mosolyog Mező László. Emberileg is nagyon fontos, hogy azonos ízlésű, egy iskolából érkező tagok játsszanak együtt. Mi mindannyian a zeneakadémia növendékei, később tanárai voltunk. A respektus, egymás megbecsülése is olyan tényező, ami összetartó erő egy több évtizedes munkában. Nem utolsó sorban pedig szükség van egy sajátos alkalmazkodásra. Az egyéni elképzelés abban a mértékben érvényesülhet, amíg az megfelel a kvartett közösen kialakított ízlésvilágának.

- Sokféle módon fogalmazták már meg a kvartett gyönyörű, egyéni hangzását. Az összjáték tökéletessége folytán valóban van az embernek néha olyan érzése, mintha csak egyetlen hangszer szólna, máskor pedig meglepődve keresni a színpadon a mély futamú zongorát, a trillázó fúvósokat, ezeknek a különleges hangszíneknek az eredetét…

- A kigyakorolt technikán túl mindehhez azért csodálatos hangszerek is kellenek – folytatja Mező László. Voltaképp az is valahol a Bartók Vonósnégyeshez köthető, hogy a magyar állam elismerte és támogatni kezdte az élmezőnyben játszó művészeket. Egykori tanárom, Pablo Casals tette szóvá még 1964 októberében, hogy Perényi Miklósnak is, nekem is elsőrangú gordonkát kell a kezünkbe adni. Tulajdonképpen ezek a Svájcban, valutáért beszerzett csellók voltak az első állami hangszerek, amikből mára mintegy negyven van kiváló muzsikusok használatában.

- Első nemzetközi sikerüket 1964-ben aratták a Liége-i Nemzetközi Vonósnégyes Versenyen, ahol I. díjat nyertek. Ez akkor a világ legfontosabb versenye volt, aki ott díjat kapott, az előtt kinyíltak a kapuk. A vonósnégyes egyre több felkérést kapott, és egyre kevesebb lett a szólóest. Pedig akadémista korukban mindegyiküknek kinézett a szólókarrier…

- A két dolgot egy idő után nem lehet összeegyeztetni – válaszol Komlós Péter. Egy szólistának egészen másféle hangképzéssel, más jellegű felkészüléssel kell a közönség elé állni. Miközben a kvartettel koncertezünk, még ma is megfordul a fejemben, milyen jó lenne egy hegedűversenyt eljátszani. Ezzel szemben ott van a vonósnégyesnek ez a csodálatos irodalma. Beethoven a gyönyörű hegedűversenye mellett 17 olyan vonósnégyest írt, amellyel egy életet el lehet tölteni. Vagy például Bartók most Kecskeméten is előadott műveit már legalább hétszázszor játszottuk, de ma is úgy látom, ez a hat vonósnégyes a XX. század kamarazenéjének csúcsát jelenti.

- Rengeteg új magyar művet is játszottak, s a kvartett számára írt darabokat is szívesen előadták.

- Úgy éreztük, tartozunk az egyetemes zenekultúrának azzal, hogy ezeket a műveket bemutassuk még akkor is, ha nem voltunk száz százalékig meggyőződve a maradandóságukról. Volt ezek között viszont több olyan mű, melyet azóta is szívesen játszunk. Ilyen például Petrovics Emil 2. vonósnégyese. December 3-án mutatjuk be Lendvay Kamilló 2. vonósnégyesét, melyet egy véletlen reptéri találkozáson épp harminc évvel ezelőtt ígért meg nekünk, s pár hónapja minden különösebb bevezető nélkül közölte velem telefonon, hogy: "Kérlek, elkészült."

- A kvartett művészi teljesítményét számos díjjal ismerték el: Kossuth-díj (1970 és 1997), Liszt-díj, UNESCO-díj, Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj. Még 1970-ben, az Emberi Jogok Napján részt vettek az ENSZ-közgyűlés nagytermében, New Yorkban rendezett gálakoncerten. 2006 végén koncertjük teljes bevételét ajánlották fel vakok és gyengénlátók részére. Utóbbi két kiemelés példa a sokból arra, ami a kvartettet más szempontból is jellemzi.

- Ez számunkra természetes – válaszol Németh Géza. A legközelebbi jótékony célt szolgáló hangversenyünk novemberben lesz az Alzheimer-kórban szenvedők javára a Szent István Bazilikában. Itt temették el közel egy éve Puskás Ferencet. Feleségének köszönhető az alapítvány létrehozása.

- Komlós Péter egykor Kodály tanítványa volt a Zeneakadémián. Milyen emlékeket őriz a mesterről?

- Számunkra nagyon különlegesek voltak szolfézs, illetve népzene órái, de a mai napig az az érzésem, hogy ő a tanítást másodlagosnak tekintette. Úgy gondolta, hogy akik ezeken az órákon hozzákerültek – nagy tisztesség volt az osztályába kerülni –, azok már többé-kevésbé "mindent tudnak", s alkalmasak arra, hogy a keze alá dolgozzanak. Mi pedig nem mertük megingatni ebben a hitében, pedig jó lett volna tőle még többet megtanulni. Zeneszerző növendékeitől viszont nem ezt hallottam vissza. Velük sokszor egészen az alapokig lenyúlva próbált új dolgokat láttatni, megértetni. Tréfásabb emlékeim közé tartozik, hogy amikor rendszeres reggeli úszásainál a Lukács-fürdő medencéjének közepén összetalálkoztunk, időnként odaszólt: "– Tud már szolmizálni?…Nem baj, majd la-lázva mondja."… Ezt az uszodai ismeretséget felhasználva bíztak meg egyszer az osztálytársaim azzal, hogy puhatoljam ki nála tíz nappal a kollokvium előtt, mit kell majd tudnunk a vizsgára. Nagyon hosszú, kínos csönd után jött csak a válasz: "Mindent." Egy dolog nagyon megmaradt még bennem róla ennyi idő távolából is, hogy nagyon ritkán mosolygott, de amikor mégis, akkor mintha a nap sütött volna ki a felhők mögül…

- Kodály muzsikáját tőlünk távol élő honfitársaink is bizonyára nagy szeretettel fogadják.

- Már jó előre tudni lehet, hogy Amerikában, Ausztráliában nagyon sok magyar van, és például Angliában is egyre több hazánkfia ül a nézők soraiban. De az, hogy mi két hét múlva Stockholmban Kodály 2. kvartettjét játsszuk, vagy hogy a világban járva gyakran tűzzük műsorra Kodály műveit, nem magyar kívánság. Kodály a világ legrangosabb zeneszerzőinek egyike.

- Hogyan látja a magyar zenei élet jövőjét?

- Történelmileg alátámasztott tény, hogy Magyarország mindig ellátta az egész világot muzsikusokkal. Mi magunk is hihetetlenül sok magyar zenésszel találkoztunk szerte a világban. Magyarország elismert zenei nagyhatalom. Ennek tükrében erre, és a felsőoktatásra még ezekben a nehéz időkben is sokkal-sokkal többet kellene áldozni az országnak ahhoz, hogy amit az elődeink felépítettek, az továbbra is fennmaradjon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.