Klasszikus

Világkonferencia Grieg szülővárosában

2002.11.04. 00:00
Ajánlom
A minap a rádióban egy zenetörténész azon sajnálkozott, hogy a legutóbbi nemzetközi zenetudományi konferencián mindössze hét tudós képviselte hazánkat. A magyar muzikológia jelentőségéhez képest ez a szám valóban csekély. Ám hogyan jellemezzük a hazai részvételt az ISME, vagyis a Nemzetközi Zenei Nevelési Társaság augusztusban, Norvégiában lezajlott, öt földrész több ezer szakemberét és muzsikusát vonzó 25. világkonferenciáján?

Itt ugyanis ketten képviseltük Magyarországot. A zenei nevelés terén Kodály óta modellnek tekintett hazánkból régebben 20-30 fős delegáció is kiutazott a kétévente megrendezendő eseményre. Ekkora létszám ma is feltétlenül kellene ahhoz, hogy az óvodától az egyetemig a zenei nevelés minden szintje, s egyúttal az ország valamennyi régiója képviselve lehessen. A magyar zenepedagógusoknak óriási szükségük lenne az efféle inspirációra, arra, hogy tájékozódhassanak a külföldi kollégák új metódusairól, eredményeiről és gondjairól, s közben maguk is beszámolhassanak munkájukról. A távolmaradásnak a nyugatinál 10-15-ször alacsonyabb hazai tanári fizetéseken és a csökkenő támogatásban részesülő zenei szevezetek pénzhiányán kívül egyéb okai is vannak, többek között az, hogy a zenetanárokban még mindig nem tudatosodott, hogy legalább középszintű angoltudás és gyakorlott számítógéphasználat nélkül a nemzetközi együttműködésre nincsen mód.

Az augusztus 11. és 16. között megrendezett konferenciának Bergen, Edward Grieg hegyek és fjordok között elterülő, meseszép szülővárosa adott otthont. A védnök és egyben az esemény megnyitója maga Sonja, a norvég királynő volt. Amikor megkaptuk a vaskos konferencia-füzetet, amely a közel 20 helyen párhuzamosan zajló előadások, kerekasztalbeszélgetések, zenei műhelyek, poszterek rövid leírását tartalmazta, a választás reménytelennek tűnt. Szerencsére az ISME papírformában és CD-ROM-on is megjelenteti az előadások szövegét. A konferencia mottója így szólt: Együtt zenei jövőnkért! Három központi témához lehetett csatlakozni: az első a zenei nevelés országhatárokon és különböző kultúrákon való átívelésének lehetősége, a második a zenepedagógia és egyéb tudományterületek kapcsolata, a harmadik pedig a virtualitás és a realitás viszonya, egyszerűbben szólva a modern technika, főként a számítógép felhasználásának sokféle formája.

A reggeli muzsikát és plenáris előadást követő elméleti és gyakorlati bemutatók sorából – általánosítások helyett – hadd ragadjak ki néhány konkrét példát. Egy finn zeneiskola igazgatónője, Sini Louhivuori arról számolt be, hogy három év alatt négyszer utaztattak összesen 100 gyereket a messzi északon lévő Jyväskylä és a földgolyó átellenes sarkán található Pretoria között. A gyerekek együtt muzsikáltak a hol Finnországban, hol Dél-Afrikában megrendezett zenei táborokban, megismerték egymás kultúráját, megszabadultak az előítéleteiktől és életre szóló barátságokat kötöttek. A program jelentősége messze túlmutat a zenei eredményeken. Az ausztrál Heather McLaughlin workshopja ugyancsak felvillanyozta a hallgatóságot: ez a nagytapasztalatú és sugárzó lelkesedésű pedagógus – aki mellesleg a kecskeméti Kodály-intézetben is tanult – azt mutatta be, hogyan lehet családok számára zenei foglalkozásokat szervezni úgy, hogy a néhány hetes kisbabától a dédnagymamáig mindenki jól érezze magát. A résztvevők énekelnek, táncolnak egyszerűbb hangszereken játszanak, sőt el is készítenek bizonyos hangszereket. E családzenei mozgalom több országban, például Norvégiában is virágzik. Nálunk is megvalósíthatná valaki, hiszen a közös muzsikálásnak páratlan összetartó ereje van, amelyre a mai családok ugyancsak rászorulnának. Az említett szakember egy kiállítási anyaggal is jelentkezett, amelyen felhívta a figyelmet egy olyan kisiskolás osztályra, amelynek mind a 20 tagja más-más országból érkezett és közülük csupán egy beszél otthon is angolul. A sokféle nemzetiség együttélése, a multikulturális környezet komoly kihívás a pedagógia számára. Az interdiszciplináris nevelés és a modern technológia alkalmazása mellett ez foglalkoztatja leginkább a külföldi szakembereket.

Lebilincselően érdekes volt a bostoni egyetem professzora, Andre De Quadros által vezetett úgynevezett panel szekció, amelynek keretében három földrész 5 országát képviselve arról fejtették ki véleményüket az előadók, hogy „Ki a másik?” Melyik kultúrára mondhatjuk, hogy az áll a centrumban a többi pedig hozzá képest a periférián? Lehet-e rangsorolni kultúrákat? Vajon nálunk, Magyarországon mikor lesz általános, hogy a hazai hagyományok ápolása és az európai művészetben való elmélyedés mellett elegendő hangsúlyt kap az indiai, a kínai, az afrikai vagy éppen a dél-amerikai zene? Elvégre ezek a kultúrák és képviselőik már ma is itt élnek velünk.

Az Indiana Egyetemről érkezett Mary Goetze a hang- és képrögzítés legmodernebb technikáit felhasználva a világ szájhagyomány útján terjedő, elveszőben lévő zenekultúráinak megmentésén fáradozik, s munkatársaival a videoarchívum fejlesztése mellett CD-ROMokat is kiad. Ebben a programban az autentikus előadásmód terjesztését oly módon is segítik, hogy a több ezer kilométer távolságban lévő, mondjuk afrikai vagy éppen japán zenetanár műholdas közvetítésen keresztül tanítja például az amerikai gyerekeket.

A 20 éve Finnországban élő Király Zsuzsanna meggyőző bemutatót tartott arról, hogy a számítógép mennyire eredményesen alkalmazható az ének- és hangszeroktatásban, a zenei írás-olvasás tanításában, sőt a zenekari és énekkari muzsikálásban is. Laczó Zoltán, zenepszichológus arról beszélt, hogy az iskolai zenehallgatás milyen módon járulhat hozzá a fiatalok erkölcsi neveléséhez.

Jómagam a Psalmus Humanus elnevezésű művészetpedagógiai programról számoltam be, amely bebizonyította, hogy Kodály máig érvényes, tudományos hatásvizsgálatokkal is alátámasztott nevelési koncepciójára építve a magyar zenepedagógia képes a megújulásra. E program kezdeményezője K. Udvari Katalin, budapesti zenetanárnő, először könyvet írt a legelső, kecskeméti ének- zenei általános iskola megalakulásának 50. évfordulójára, majd a jelent kutatva megismert és közösen dolgozó egyesületté kovácsolt számos magyarországi szakembert és intézményt. A bemutatósorozat Udvari Katalin által szerkesztett, magyar és angol nyelvű összefoglalása hamarosan megjelenik könyvalakban.

A konferencián a 200-nál is több szakmai rendezvény mellett ebédidőben, délután és este vagy 40 hangversenyből válogathattunk, az éjszakai klubban jazz-muzsika szólt és néptáncokat lehetett tanulni. A hangversenyek közül hadd említsem meg a világhírű Hongkongi Gyermekkórus látványos elemekkel gazdagított produkcióját, valamint a 40 tagú finn Philomela nőikar rendhagyó koncertjét, amelyen A farkas ideje című, részben tradicionális dallamokra épülő, részben a fiatal zeneszerzőnő, Tellu Virkkala által komponált művet adták elő a közönség körül és között történő mozgással feledhetetlen akusztikai és érzelmi hatást keltve.

Az idén 49 éves Nemzetközi Zenei Nevelési Társaság 2004-es konferenciájának helyszíne Tenerife lesz, így a hagyományoknak megfelelően a Kanári szigetek képviselői Bergenbe röpültek, hogy személyesen hívják meg a világ zenepedagógusait a következő találkozóra. Jó lenne, ha akkor a magyar szakemberek is nagyobb számban lennének jelen. Nem ártana tudni ugyanis, hogy az Európai Unió tagjaként mivel kell majd lépést tartanunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.