Klasszikus

Világpolgár németek

2014.09.19. 06:58
Ajánlom
Készülődve a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar Európai Hidak fesztiváljának Németországot középpontba állító sorozatára, s annak is barokk estjére, azt a kérdést tettem fel magamnak: mi köti össze Muffat és Händel műveit? A választ a kritika címében találja az olvasó. KRITIKA

Keresve sem lehetett volna fellelni két német barokk komponistát, aki már évszázadokkal az Unió megszületése előtt, meggyőzőbben jelenítette meg életével és működésével a nemzetek fölötti, egységes Európa gondolatát - a "hídépítést" - mint Georg Muffat (1653-1704) és Georg Friedrich Händel (1685-1759). Előbbinek nem is németek a felmenői, hanem Savoyában megtelepült skótok, sőt maga Muffat is Savoyában születik, tanulmányait azonban hat éven át Párizsban folytatja, az itáliai születésű Jean-Baptiste Lullynél. Később elzarándokol olasz földre, hogy a Frescobaldi-követő Bernardo Pasquininél orgonálni tanuljon, de találkozik Arcangelo Corellivel is, akit csodál. És Händel? Róla tudjuk, hogy noha Halléban született, zenei fejlődésében meghatározó szerepet játszottak itáliai tanulóévei - de azt is, hogy élete nagy sikereit és kudarcait Angliában élte meg, ahol máig vezetéknevét umlaut nélkül írva, keresztneveit George Fridericre változtatva angolnak tekintik. Világpolgár németek.

 Immár több esztendeje, sikerrel működik a Budapesti Fesztiválzenekar barokk zenei együttese, amely a historikus előadópraxis meghívott nemzetközi kiválóságainak vezetésével ad koncerteket a régi zene különlegességeiből. Játszottak már Reinhard Goebel, Jos van Immerseel, Nicholas McGegan vezényletével, megszólaltattak műveket a barokk repertoárból Monteverditől a Bach családig, Rebeltől Telemannig, Farinától Schmelzerig. A cél nyilvánvaló: leküzdeni a túlzott szakosodás káros következményeit és kilépni a szimfonikus zenekarokra jellemző 19-20. századi repertoárból, felkínálva a zenekari muzsikusoknak a sokoldalúság kihívását: barokk hangszert kézbe véve, barokk játékmódokat tanulni. A BFZ húsz vonósa a kritika tárgyául szolgáló koncerten is barokk vonókkal, barokk hangszerré visszaépített modern instrumentumokon, bélhúrokon játszott. Az elképzelést fényes siker koronázza: kezdettől jelen vagyok a BFZ régizenei koncertjein, és az a tapasztalatom, hogy a zenekar nyitott és rugalmas tagjai az említett szakértők betanításával tőről metszett régizenészekként muzsikálnak.

 

Az Európai Hidak - Németország fesztivál koncertjére a BFZ stílusosan német illetőségű muzsikust hívott meg. Midori Seiler bajor apa és japán anya Salzburgban nevelkedett gyermeke, és immár közel negyedszázada, 1991 óta a berlini Akademie für Alte Musik régizenei együttes tagja, 2000 óta pedig koncertmestere - de szintén koncertmester a Jos van Immerseel vezette Anima Eternában is, vendég koncertmesterként pedig olyan együttesekkel dolgozik, mint A Felvilágosodás Korának Zenekara és a Deutsche Kammerphilharmonie Bremen. Emellett megbecsült szólista is, aki Bach, Telemann, Haydn, Mozart, Beethoven, Mendelssohn versenyműveit játssza világszerte.

Vezetésével az együttes megosztotta a koncert két félidejét Muffat és Händel között. Az első részben az idősebb szerző Florilegium primum sorozatának 1. szvitjét és az Armonico tributo sorozat 5. szonátáját hallottuk, majd a szünet után Händel híres op. 6-os sorozatának 6. g-moll concerto grossója következett, befejezésül pedig Yeree Suh közreműködésével három slágerária koronázta meg az estét: a Da tempeste il legno infranto (Giulio Cesare), a Lascia, ch'io pianga (Rinaldo) és a Myself I shall adore (Semele). Utóbbiakat a dél-koreai szoprán - a BFZ hasonló koncertjein immár szokásos gyakorlat szerint - jelmezben, színpadi produkcióként, barokk gesztusok kíséretében adta elő.

 

Könnyedség, levegős hangzás, dinamizmus és hangsúlygazdagság jellemezte Midori Seiler vezetésével az együttes választékos játékát. Húsz vonóst hallottunk, egy (orgonára váltó) csembaló és egy theorba continuo-csoportjával kiegészítve. Midori Seiler magabiztosan és rátermetten irányít, érzékelhetően nagy gyakorlattal. Mindkét szerző műveiben jelentős súlyt helyezett a karaktergazdagságra, az egyes tételtípusokhoz (ouverture, sarabande, gigue, menuet, passacaglia, musette) kapcsolódó megszólalásmódok előtérbe állítására. Az általa betanított produkciók azt is világosan érzékeltették, hogy miközben Muffat a barokk kor tisztes színvonalon komponáló, nagy műveltségű mestere, addig Händel a kiválasztottak közé tartozik. A BFZ korábbi barokk karmesterei közül Goebel és Immerseel erőteljesen kontrasztos dramaturgiájú, meglepetéselemekben bővelkedő, indulatos zenélést szorgalmaztak - hozzájuk képest Midori Seiler zenei irányításában inkább a lekerekített folyamatosság uralkodott. Mindezt azonban nem hiányérzetként fogalmazom meg: egy harmonikus egyéniség megnyilvánulásait hallottuk - és egyébként sem kell mindenkinek egyformán játszani. Itt-most kétségkívül kevesebb volt a "dráma".

No persze nem a három áriában, melyeket Yeree Suh a teljes színpadot bejárva, élénk taglejtésekkel, a szereplők lelkiállapotát intenzíven megjelenítve szólaltatott meg. Érdekes megfigyelni a barokk gesztika működését: egyfelől a hatás kifinomult és részletező, másfelől a gesztusok nyilvánvalóan egy meglévő és alkalmazható formulakincs részei. Az eredmény egy különös és elgondolkoztató ellentmondás: miközben az elmúlt évtizedekben mindazok, akik a barokk operát a közönséggel megszerettetni igyekeztek, azon fáradoztak, hogy a recitativók és áriák előadását közvetlenné és személyessé tegyék, ez a formulakincs kétségkívül eltávolít és személytelenné teszi az előadást. Sajátos keverék: "drámai és személytelen". Lehetséges ez? Úgy látszik, igen. Amit látunk, nagyon hitelesnek tűnik, de nem közvetlenségével fegyverez le, hanem dinamizmusával és aprólékos manierizmusával. Akárhogy is: a kis hangú, de virtuóz vokális technikájú, s a koloratúrákat is fölényesen pergető Yeree Suh énekesként és színészként egyaránt csúcsteljesítményt nyújtott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elzavarták a Szent Márk térről a festményeit áruló Banksy-t

A Biennále miatt május eleje óta az egész művészvilág Velencére figyel, mégis mindenki elsiklott az ismert street artist felbukkanása felett. Pontosabban elsétált mellette, ahogy ez a most posztolt videójából kiderül.
Vizuál

13 éves magyar fiú nyert díjat Cannes-ban

Százados Ábel mobiltelefonnal forgatott kisfilmjéért nyerte el a Legígéretesebb Fiatal Filmes díját a rangos francia filmfesztiválon.
Tánc

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Színház

Tiltakozik a Kritikus Céh az állami támogatások elosztása miatt, veszélyben az Átrium

A Katona és az Örkény Színház nem ad be pályázatot idén az NKA-hoz új produkció létrehozására, hogy ezzel segítse a független és befogadó színházak pénzhez jutását. Közben a Színházi Kritikusok Céhe arról ír, mind a szakma, mind a közönség lehetőségei kárt szenved a pénzosztók döntése nyomán. - CIKKÜNK FRISSÜLT!
Vizuál

Egy kis napfény – Budapesti életképek 1945–1949

Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal az 1945 és 1949 közötti néhány békés évből válogattak fotókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.
Klasszikus interjú

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.