Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
1. Tragédiából világkarrier: a világ legismertebb trombitaművésze
Szergej Nakarjakov csodagyerekként kezdte pályafutását: három év zongoratanulás után egy súlyos gerincsérülést követően hangszerváltásra kényszerült, ugyanis az ülést kerülnie kellett. Így jelent meg életében a trombita, édesapja tanácsára.
Rendkívüli képességei hamar felszínre törtek, 12 évesen már a Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatkozott be szólistaként,
azóta pedig a világ összes hangversenytermében ünnepelt muzsikus.
Szergej Nakarjakov (Fotó/Forrás: Thierry Cohen / Anima Musicae Kamarazenekar)
2. Bemutatkozik Magyarországon az új generáció elismert zongoraművésze
Raúl da Costa, a Berlinben élő fiatal zongoraművész először lép fel Magyarországon. Energikus és kifejező zongorajátékát nem véletlenül dicséri a nemzetközi sajtó; számos versenygyőzelme – többek között a San Sebastian Nemzetközi Zongoraverseny, a párizsi Nemzetközi Szkrjabin Verseny – mellett a Yamaha Foundation, a lisszaboni Gulbenkian Foundation, a Karl Bechstein Stiftung ösztöndíjasa, míg a berlini Hanns Eisler Hochschule für Musik növendéke a híres Kirill Gerstein osztályában. Nem véletlenül mondta róla a kritikus Michael Moran: „Raúl nemcsak zongorista, igazi művész, óriási jövővel.”
3. A világ egyik legszebb hangversenyterme
Aki járt már a Zeneakadémia Nagytermében, valószínűleg egyetért a fenti kijelentéssel, mint ahogy azzal is, hogy a terem páratlan akusztikával rendelkezik. Ennél azonban sokkal több látnivalót rejt az érkezőknek,
a termet és az előcsarnokot díszítő motívumok leginkább a görög mitológia két istenéhez, Apollónhoz és Dionüszoszhoz kötődnek,
hiszen ők felelősek a zene kétirányú fejlődéséért. És hogy a kényelem is előtérbe kerüljön: a nézőtéri székek alacsony karfái az igazi „belesüppedős” koncerthallgatást garantálják.
Raúl Da Costa (Fotó/Forrás: InsoniaImageProduction / Anima Musicae Kamarazenekar)
4. Egy megkerült gyöngyszem
Joseph Haydn, a klasszikus vonósnégyes és szimfónia atyja a versenyművekben is jeleskedett. Bár ő maga nem volt virtuóz, jól ismerte a hangszerek adottságait.
Az 1760-as évek elején komponált C-dúr csellóversenye csaknem kétszáz évig elfeledve lapult, amikor 1961-ben a Prágai Nemzeti Múzeumban rátaláltak másolatára.
Ezen az estén az is kiderül, hogy szárnykürtátiratban is magával ragadó a mű.
5. Mozart, a zseni
Wolfgang Amadeus Mozart 16 évesen, Milánóban komponálta hat vonósnégyesét, miközben a Lucio Scilla operáján dolgozott. A C-dúr kvartett három tétele már magában rejti a mester későbbi jegyeit is: ünnepélyes nyitányát megrendítő lassú tétele, majd lelkes fináléja követi.
6. Sosztakovics két arca – a 20. század dióhéjban
A 20. század egyik meghatározó zeneszerzője, Dmitrij Sosztakovics két arcát is megmutatja az est folyamán:
zongoraversenye virtuóz, sziporkázó, humoros, olykor álmodozó világát Kamaraszimfóniája döbbent valósága ellenpontozza.
Egy emblematikus mű, amely személyes hangvételével a 20. század döbbent gyászát, indulatát sűríti magába.
Anima Musicae Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Anima Musicae Kamarazenekar)
+ 1 A zene lelke…
A zene lelkéről elnevezett Anima Musicae Kamarazenekar legnagyobb dobása a Grandioso-sorozat, amely második évadát nyitja november 29-én a Zeneakadémia Nagytermében. A zenekar mára meghatározó együttese a magyar zenei életnek. Ebben az évadban Ausztriában, Törökországban, Olaszországban és Portugáliában is koncertezik, mégis legnagyobb örömmel a hazai közönség előtt játszik.
Jegyek és további információk itt érhetők el. >>>
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Szergej Nakarjakov és Raúl Da Costa (fotó/forrás: Thierry Cohen, InsoniaImageProduction / Anima Musicae Kamarazenekar)
hírlevél
