Klasszikus

Vissza a forráshoz

2014.05.01. 09:00
Ajánlom
Nagyszerű koncert, fölényes technikai megoldásokkal, a művészi személyiség teljes feloldódásával, sok emlékezetes, költői pillanattal. Varga Tamás, a Bécsi Filharmonikusok szólócsellistája a Rádió Márványtermében járt. KRITIKA

Örül a szülő, ha felnőtt gyermeke külhonban kap jó munkát - de persze bánkódik is, hogy csak ritkán jön haza, akit szeret. Bár a közönség nem szülő, és az előadóművész sem gyerek, mégis valami hasonlót érzünk azokkal a hazai muzsikusokkal kapcsolatban, akik az ország határain kívül találták meg a számításukat. Mert kétségtelenül dagad a magyar kebel arra gondolva, hogy Varga Tamás (1969) 1998 óta tagja a bécsi Staatsoper zenekarának, 2001 óta pedig a Bécsi Filharmonikusoknak is (mindkét együttesben szólócsellista -tegyük hozzá, a másik szólócsellista is magyar: Nagy Róbert), de azért hiányzik is, hogy nem hallhatjuk őt annyiszor, mint amikor még mindig a Forrás Kamarazenei Műhely tagja volt (hol van már a Forrás Kamarazenei Műhely!), és közben a Rádiózenekarban, meg a budapesti Operában játszott (a kilencvenes években egy ideig párhuzamosan volt a két együttes szólócsellistája). Bécsi anyazenekara nemrég a Müpában vendégszerepelt, s láthattuk, amint a koncert végén Zubin Mehta az egyik ráadás előtt többször is odahajol Varga Tamáshoz, megtudakolni, hogyan ejtik magyarul ifj. Johann Strauss polkája, a Mennydörgés és villámlás címét. Akkor csak szólócsellistaként hallhattuk Varga játékát, a nagy együttes hangzásába olvasztva. Most azonban egyedül érkezett, pontosabban Christopher Hinterhuber zongorakísérővel, vissza, ha nem is a Forráshoz, de a forráshoz: a nagy mesterek kamarazenéjéhez, amelyet a Rádió Márványtermében, a Bartók Rádió Világjáró Művészek sorozatában szólaltatott meg. Mert Varga Tamásról nem véletlenül olvasható a Bécsi Filharmonikusok honlapján, hogy an enthusiastic chamber musician: a kamarazene valóban fontos műfaj számára - olyan zenei terület, ahol a legszemélyesebb formában mutathatja fel muzsikusegyéniségét. Ha hallgatjuk, hamar meggyőződhetünk róla: van mit felmutatnia.

Különös műsor volt ez. Schumann: Adagio és allegro (op. 70 - 1849); Richard Strauss: F-dúr szonáta (op. 6 - 1883); Bartók: I. rapszódia (1928/29); Franck: A-dúr szonáta (1886) - felületesen a listára pillantva azt mondanánk: csupa jól ismert komolyzenei „sztenderd". Csakhogy a négy darabból három eredetileg nem csellóra íródott. A Schumann-művet szerzője eredetileg kürtre és zongorára fogalmazta, hallatszik is ez a gyors második tétel jellegzetesen rézfúvós fogantatású hangzatfelbontásos szignál-melodikáján. Igaz, utóbb maga Schumann rendelkezett úgy, hogy a művet hegedűsök és csellisták is játszhatják, ahogy 1929-ben Bartók is maga készített csellóátiratot az eredetileg hegedűre komponált I. rapszódiából. És persze César Franck sem csellóra írta az A-dúr szonátát, hanem hegedűre, a 31 éves virtuóz, Eugène Ysaӱe nászajándékául. Amúgy a műsorszerkesztés finom összefüggése volt, hogy a két szonáta, a Straussé és a Francké az egymáshoz nagyon közel eső keletkezési évszámokkal szinte ugyanazt a zenetörténeti pillanatot reprezentálta, csak éppen ez a pillanat Straussnál egy korai (csupán tizenkilenc évesen írt) művet eredményezett, míg Franck életéből az A-dúr szonáta komponálásakor már csupán négy esztendő volt hátra. A Rádió Márványterme kellemes, sőt szép környezet, jól megközelíthető helyen, a város középpontjában - fájlaltam, hogy csupán ötvenen hallgattuk Varga világszínvonalú játékát. Érdemes volna a márványtermi koncerteket nagyobb hírveréssel megtámogatni.

Az Adagio és allegro lassú bevezetőjében meghatározónak éreztem a széles dallamívek, az éneklő hangszerjáték és a tartalmas tónus szerepét, az Allegróban a lendület sodrása és az érzelmek áradása keltett figyelmet. Olyasmit tapasztaltunk meg e két tételben, ami azután a teljes hangversenyre rányomta bélyegét, Varga Tamás játékának ugyanis valamennyi műsorszámban a szenvedély és az energia szolgáltatta legfőbb alkotóelemét. Ez a fűtöttség párosult egyrészt a mélyben dús és sötét, a középregiszterben szélesen éneklő, a magasban olykor jajongó hanggal, másrészt a fiatal Richard Strauss poszt-brahmsi stílusának harmonikus életigenlésével, vagy az érett Franck drámaiságának és filozofikumának súlyával és töménységével. No meg azzal a földközeli nyerseséggel, amelyet a Bartók-rapszódiában Varga Tamás játéka oly jóleső kontrasztanyagként érvényesített a nagy nyugat-európai mesterek művei közé ékelve. A csellista hangszeres teljesítményének egyetlen, de visszatérő gyengéjét érzékeltem, s ez a legmagasabb regiszter sérülékenysége. A legfelső lágéban ugyanis Varga néha kissé csúszkálva-disztonálva játszott. Mindez azonban alig észrevehető apróság az egészében véve csúcsminőségű hangszeres teljesítmény kontextusában. Nagyszerű koncert volt, fölényes technikai megoldásokkal, a művészi személyiség teljes feloldódásával, sok emlékezetes, költői pillanattal. Varga Tamás partnere, Christopher Hinterhuber kétarcú zongorázással járult hozzá az összképhez: egyrészt az ő játékát is jófajta szenvedélyek fűtik, ennyiben mindenképpen méltó társa volt a nagyszerű csellistának, másfelől azonban, ami a hangszeres kidolgozás pontosságát és részletgazdagságát illeti, „korrepetitor-zongorázás" volt ez: rutinos, biztonságos, de nem szikrázó tökéletességű, bizonyos pillanatokban kissé elnagyolt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.