Klasszikus

Vissza a forráshoz

2014.05.01. 09:00
Ajánlom
Nagyszerű koncert, fölényes technikai megoldásokkal, a művészi személyiség teljes feloldódásával, sok emlékezetes, költői pillanattal. Varga Tamás, a Bécsi Filharmonikusok szólócsellistája a Rádió Márványtermében járt. KRITIKA

Örül a szülő, ha felnőtt gyermeke külhonban kap jó munkát - de persze bánkódik is, hogy csak ritkán jön haza, akit szeret. Bár a közönség nem szülő, és az előadóművész sem gyerek, mégis valami hasonlót érzünk azokkal a hazai muzsikusokkal kapcsolatban, akik az ország határain kívül találták meg a számításukat. Mert kétségtelenül dagad a magyar kebel arra gondolva, hogy Varga Tamás (1969) 1998 óta tagja a bécsi Staatsoper zenekarának, 2001 óta pedig a Bécsi Filharmonikusoknak is (mindkét együttesben szólócsellista -tegyük hozzá, a másik szólócsellista is magyar: Nagy Róbert), de azért hiányzik is, hogy nem hallhatjuk őt annyiszor, mint amikor még mindig a Forrás Kamarazenei Műhely tagja volt (hol van már a Forrás Kamarazenei Műhely!), és közben a Rádiózenekarban, meg a budapesti Operában játszott (a kilencvenes években egy ideig párhuzamosan volt a két együttes szólócsellistája). Bécsi anyazenekara nemrég a Müpában vendégszerepelt, s láthattuk, amint a koncert végén Zubin Mehta az egyik ráadás előtt többször is odahajol Varga Tamáshoz, megtudakolni, hogyan ejtik magyarul ifj. Johann Strauss polkája, a Mennydörgés és villámlás címét. Akkor csak szólócsellistaként hallhattuk Varga játékát, a nagy együttes hangzásába olvasztva. Most azonban egyedül érkezett, pontosabban Christopher Hinterhuber zongorakísérővel, vissza, ha nem is a Forráshoz, de a forráshoz: a nagy mesterek kamarazenéjéhez, amelyet a Rádió Márványtermében, a Bartók Rádió Világjáró Művészek sorozatában szólaltatott meg. Mert Varga Tamásról nem véletlenül olvasható a Bécsi Filharmonikusok honlapján, hogy an enthusiastic chamber musician: a kamarazene valóban fontos műfaj számára - olyan zenei terület, ahol a legszemélyesebb formában mutathatja fel muzsikusegyéniségét. Ha hallgatjuk, hamar meggyőződhetünk róla: van mit felmutatnia.

Különös műsor volt ez. Schumann: Adagio és allegro (op. 70 - 1849); Richard Strauss: F-dúr szonáta (op. 6 - 1883); Bartók: I. rapszódia (1928/29); Franck: A-dúr szonáta (1886) - felületesen a listára pillantva azt mondanánk: csupa jól ismert komolyzenei „sztenderd". Csakhogy a négy darabból három eredetileg nem csellóra íródott. A Schumann-művet szerzője eredetileg kürtre és zongorára fogalmazta, hallatszik is ez a gyors második tétel jellegzetesen rézfúvós fogantatású hangzatfelbontásos szignál-melodikáján. Igaz, utóbb maga Schumann rendelkezett úgy, hogy a művet hegedűsök és csellisták is játszhatják, ahogy 1929-ben Bartók is maga készített csellóátiratot az eredetileg hegedűre komponált I. rapszódiából. És persze César Franck sem csellóra írta az A-dúr szonátát, hanem hegedűre, a 31 éves virtuóz, Eugène Ysaӱe nászajándékául. Amúgy a műsorszerkesztés finom összefüggése volt, hogy a két szonáta, a Straussé és a Francké az egymáshoz nagyon közel eső keletkezési évszámokkal szinte ugyanazt a zenetörténeti pillanatot reprezentálta, csak éppen ez a pillanat Straussnál egy korai (csupán tizenkilenc évesen írt) művet eredményezett, míg Franck életéből az A-dúr szonáta komponálásakor már csupán négy esztendő volt hátra. A Rádió Márványterme kellemes, sőt szép környezet, jól megközelíthető helyen, a város középpontjában - fájlaltam, hogy csupán ötvenen hallgattuk Varga világszínvonalú játékát. Érdemes volna a márványtermi koncerteket nagyobb hírveréssel megtámogatni.

Az Adagio és allegro lassú bevezetőjében meghatározónak éreztem a széles dallamívek, az éneklő hangszerjáték és a tartalmas tónus szerepét, az Allegróban a lendület sodrása és az érzelmek áradása keltett figyelmet. Olyasmit tapasztaltunk meg e két tételben, ami azután a teljes hangversenyre rányomta bélyegét, Varga Tamás játékának ugyanis valamennyi műsorszámban a szenvedély és az energia szolgáltatta legfőbb alkotóelemét. Ez a fűtöttség párosult egyrészt a mélyben dús és sötét, a középregiszterben szélesen éneklő, a magasban olykor jajongó hanggal, másrészt a fiatal Richard Strauss poszt-brahmsi stílusának harmonikus életigenlésével, vagy az érett Franck drámaiságának és filozofikumának súlyával és töménységével. No meg azzal a földközeli nyerseséggel, amelyet a Bartók-rapszódiában Varga Tamás játéka oly jóleső kontrasztanyagként érvényesített a nagy nyugat-európai mesterek művei közé ékelve. A csellista hangszeres teljesítményének egyetlen, de visszatérő gyengéjét érzékeltem, s ez a legmagasabb regiszter sérülékenysége. A legfelső lágéban ugyanis Varga néha kissé csúszkálva-disztonálva játszott. Mindez azonban alig észrevehető apróság az egészében véve csúcsminőségű hangszeres teljesítmény kontextusában. Nagyszerű koncert volt, fölényes technikai megoldásokkal, a művészi személyiség teljes feloldódásával, sok emlékezetes, költői pillanattal. Varga Tamás partnere, Christopher Hinterhuber kétarcú zongorázással járult hozzá az összképhez: egyrészt az ő játékát is jófajta szenvedélyek fűtik, ennyiben mindenképpen méltó társa volt a nagyszerű csellistának, másfelől azonban, ami a hangszeres kidolgozás pontosságát és részletgazdagságát illeti, „korrepetitor-zongorázás" volt ez: rutinos, biztonságos, de nem szikrázó tökéletességű, bizonyos pillanatokban kissé elnagyolt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Klasszikus hír

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Klasszikus interjú

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

Varga Judit nevével az idei fesztivál programjában többször találkozhatunk zeneszerzőként és kurátorként is. Judit szeptember óta a bécsi zeneakadémia (MDW) médiazeneszerzés professzora, aki ezt megelőzően a budapesti és a bécsi Zeneakadémián párhuzamosan tanított.
Klasszikus turné

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.