Klasszikus

Vissza a hangszereket a családba!

2004.02.11. 00:00
Ajánlom
A lemezipar gyakorlatilag halott, mondta Kocsis Zoltán abból az alkalomból, hogy életmű-díjat vett át az idei Midemen, a világ legnagyobb lemezvásárán. A művész a család szerepében látja a megoldást.

- Nem fiatal az Életmű-díjhoz? Mit jelent a díj az ön számára?

- Az Életmű-díj azt jelenti, hogy elismerést kapott az, amit eddig csináltam. És miután nagyon sok mindent csináltam, nem tudom, hogy a harminc év múlva megrendezendő Midemen mit fogok kapni, vagy fogok-e valamit egyáltalán. Általában a díjak nekem túl korán jönnek. A Kossuth-díjat 1978-ban kaptam meg. Erősen tartja magát az az álláspont, hogy azért, mert Aczél György barátja voltam. Ami nem igaz. Aczél kedvelt engem és bizonyos szempontból én is szimpátiával figyeltem - ha történetesen nem sznobéria diktálta a tetteit -, amit a magyar kultúráért tett. Mert tett, tagadhatatlan. Ellene is, de a kultúráért is tett. Viszont barátok soha nem voltunk. Megmondtam neki is azt, hogy korainak tartom a saját esetemben a Kossuth-díjat, meg talán Ránki Dezső esetében is, hiszen együtt kaptuk. Azóta mind a ketten a többszörösét, sokszorosát teljesítettük már annak, amit addig, azaz 1970-től 1978-ig. Érdekes módon ezért nem kaptunk semmilyen elismerést a magyar államtól. Ugyanakkor siettem megjegyezni akkor Aczélnak 78-ban, hogy Mensáros László és Pilinszky János nálunk lényegesen többet tett már a magyar kultúráért, és mégsem kaptak semmit. Talán ezért is, a következő évben Mensáros és Pilinszky is megkapta a Kossuth-díjat. Aztán mind a ketten idő előtt elmentek... Visszakanyarodva a kérdéshez, igen, túlságosan koraiak nekem ezek a díjak, ez is korai. Más típusú díjat kellene kapnom, ha már feltétlenül ki akarnak tüntetni valamivel. Az életműdíj a pálya lezárását, vagy legalábbis a kész, egész voltát hangsúlyozza. Az én életművem messze nem kész. Most is egy hangszerelésen dolgozom, amely a Nemzeti Filharmonikus Zenekar legközelebbi koncertjén elhangzó Mahler első szimfóniához kapcsolódik.

- Milyen műról van szó?

- Egy Chopin -noktürnről, amelynek egyik motívumát Mahler átemelte az I. szimfóniába és azt gondoltam, hogy mindent mutassunk meg, ami Mahlerre hatással volt. Minden kapcsolódó témát, például Wagner Parsifal-nyitányát, egy francia gyerekdalt, a Vándorlegény-dalokat. Most is azon kapom magamat, hogy folyamtban lévő témákról beszélek. Tehát korántsem arról van szó, hogy lezártam egy életművet, és heverek a babérjaimon, besöpörve a díjakat. Az az igazság, hogy még Claudio Abbado esetében sem beszélhetünk lezárt életműről, aki szintén most kapott életműdíjat.

- A díjért is egy hangversenykörút közepén ugrott át Cannes-ba.

- Antwerpenből érkeztem és Trevizóba indultam. A turné legérdekesebb vonása az, hogy Varga Gilberttel kezdtem, mint szólista Kölnben, és Varga Gilbert zenekarával fejeztem be, mint karmester Baszkföldön.

- A Bartók hangfelvétel-sorozattal most hol tart, mennyire van kész?

- Teljesen kész van. Hét albumból áll és a hetedik tulajdonképpen már piacon is van. Ezen gyakorlatilag Bartók saját műveinek zongoraátiratai és a legfiatalabb kori művei, tehát a Rapszódia op. 1. és a négy zongoradarab található.

- A Bartók-sorozatot követően, amely pályájának nagyon nagy elismerést kiváltó, központi helyét foglalta el, mibe kezdene szívesen, mint zongoraművész? Van-e olyen hosszú távú és fantasztikus vállalkozásnak számító sorozat, mint amilyen Bartók volt?

- Lehet... Mozart esetében nem nagyon, Bach-zongoraversenyeit kimerítettem... De Beethoven szonátái nagyon érdekelnének. Az az érzésem, Beethoven szonátáiról tudnék olyan dolgokat elmondani, amit más nem. Sajnos, a lemezipar halódik, illetőleg gyakorlatilag halott. Éppen a Midemen összefutottam Bruno Monsaingeonnal, az egyik legsikeresebb komolyzenei filmrendezővel. Ő rendezte a híres Glenn Gould-filmeket, Richter Enigma című filmjét, Schiff András komolyzenei felvételei közül a legtöbbet. Ő is nagyon- panaszkodott. Midem ide, Midem oda, mondta, bizonyos komolyzenei lemezekből világszerte tízezernél is kevesebb példányt adnak el, míg egy közepesebb poplemez hat-hétszázezer példányban kel el.

- Saját pályájára nézve ezt a helyzetet hogyan látja?

- A crossover nem segít, ez egy beteg meccs. A crossoveren azt értem, amit Szentpéteri Csilla, meg Horgas Eszter csinál. Tehát hogy egy kicsit vegyítsük a popot a komollyal. De nem segít a klasszikusok popritmusban című kísérlet sem. Azt hiszem, itt egyedül az segítene, ha visszatérnének a hangszerek a lakásokba. Ha a zeneoktatás - bárha nem lenne is kötelező -, ismét szokás lenne a családon belül. Egyáltalán, ha visszatérne a családi élet abba a mederbe, amelyben volt mondjuk ötven évvel ezelőtt. Nem akarok nosztalgiázni, de nagyon változik a világ. Általános értékválság van. Biztos vagyok abban, hogy az új divatok, új hősök egyszerűen kisöprik a Debussyre meg Beethovenre való igényt az emberből, és marad az, ami könnyedén fogyasztható. Mi fogyasztható könnyen? Ami olcsó.

- De ma is a tele vannak a hangversenytermek.

- Igen, ez meglepő. Nagyon érdekes, hogy Budapesten ez teljesen változó. A nyugati világban, például Németországban, Hollandiában, Angliában még tele vannak a koncerttermek. Valóban. Akármilyen minőségben jelenek meg ott, igen, tele vannak. De ott is panaszkodnak. Nagyon sok a panasz általában, és kiváltképpen a lemezeladások tekintetében. Legélesebben a lemezboltok találkoznak ezzel a problémával. Ott az ember személytelenül, pusztán a vásárlói statisztika tükrében kell, hogy szembesüljön a tényekkel. És az riasztó.

- Ennek ellenére tervez új lemezt?

- Három lemezem jelent meg a Midem alkalmából. A BMC kettőt adott ki, ezeken a Nemzeti Filharmonikus Zenekar két szezonnal ezelőtti koncertfelvételei szerepelnek, Schönberg, Varese, Dohnányi, Debussy-műveket vezénylek. A Hungarotonnál megjelent CD-n Bartók művei találhatók. Többek között a Zenekari concerto és a Táncszvit. Kimondva ez nagyon szépen hangzik, de meg kell nézni az eladási statisztikákat. Vagy azt, hogy milyen visszhangja lesz ezeknek. Tervezni természetesen lehet, és van is rengeteg tervem. De kérdés, hogy ebből mi realizálható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát július 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus humor

Molto scherzando: Ilyen, ha a karmester szelfibotra cseréli a pálcát

Persze csak a Photoshop segítségével, egy komoly karmester soha nem tenne ilyet!
Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Ha leszáll az éj, írni kezd

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 23-i adásában vendégünk lesz Érdi Szabó Márta, Dr. Földvári-Oláh Csaba, Horváth János Antal és Vaskor Gréta.
Klasszikus hír

Magyar Örökség Díjat kap az Óbudai Danubia Zenekar

A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő együttest az MTA dísztermében tüntetik ki szombaton további hat díjazottal együtt.
Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.