Klasszikus

Vissza a jövőbe

2007.05.29. 00:00
Ajánlom
Élő hangversenyen készült lemezfelvételen jelen lenni ahhoz hasonlatos, mintha megálmodnánk a jövőt. A Wigmore Hall-ban rendezett hangverseny közönsége már tudja, mi lesz hallható a Naxos legújabb "A 19. század virtuóz muzsikája" lemezén.

A Wigmore Hall-beli koncert rögtön két dologra is rávilágított. Egyrészt arra, hogy a nagy lemezcégek egyre inkább felismerik, elég volt már a steril körülmények között készülő, soha nem volt interpretációk felvételeiből. A művészek tudatában vannak, hogy maguk alatt vágják a fát azzal, ha olyan tökéletes produkciókat bocsátanak ki a lemezgyárakból, amilyeneket, érthető okok miatt, a koncertpódiumon soha nem lesznek képesek reprodukálni. A hangverseny felvételét vásárlók pedig valamelyest részesei lehetnek az élő koncert sajátos atmoszférájának, így egyre nagyobb az igény az ilyesfajta lemezekre. Másrészt, ismét szembesülhettünk azzal, hogy mennyire beszűkült ismeretekkel rendelkezünk egy-egy adott kor zenei terméséről, mennyi felfedeznivalót rejtenek még a zenetörténet elfeledett remekműveket rejtő bugyrai.

A 19. század elképesztő fejlődést hozott a virtuóz hangszeres zenében. Elég, ha Paganinire gondolunk, akinek boszorkányos technikáját csak ördögi közreműködés eredményeként tudták megmagyarázni a kortársak. Bizony még börtönbe is csukták szegény hegedűst, csupán azért, mert úgy tudott hangszerén játszani, mint senki más akkoriban. Paganinit megelőzően is léteztek hangszeres virtuózok, de a romantika korában a manuális készség szorosan összefonódott a hangszerek fejlődésével. Különösen látványos volt ez az előrelépés a zongora fejlődéstörténetében. Liszt hamarosan "a zongora Paganinije" lett, s a kor megállíthatatlanul termelte azokat a művészeket, akik nemcsak előadóművészek voltak, hanem komponisták is. Igaz, hogy Bach, Mozart és Beethoven is előadták saját műveiket, a maguk számára (is) rengeteget komponáltak, azonban a változó hangszertechnikai követelmények és lehetőségek vitathatatlanul új fejezetet nyitottak a 19. században a hangszeres virtuozitás történetében.

Mára már jobbára feledésbe merült sok olyan értékes mű, mely akkoriban lázba hozta a közönséget. Ki ismeri például az estet (és a lemezt) nyitó két Busoni-darabot (Elegy No. 2, K 249 "All’ Italia!", Asz-dúr toccata, K 287), melyet Wolf Harden remek előadásában hallhattunk? Heinrich Wilhelm Ernst-nek, ismereteim szerint, csak egy hegedű-zongora művét szokták manapság játszani, pedig korának kimagasló hegedűse volt – Joseph Joachim a század legnagyobb hegedűsének nevezte – és jelentős számú kompozícióival főleg saját hangszere irodalmát gyarapította. Ilya Grubert és Christopher Hinterhuber emlékezetes játéka felhívta a figyelmünket, hogy Ernst két feledésbe merült műve, az Elégie sur la mort d’un objet chéri, (op. 10) és a Fantaisie Brillante sur la Marche et la Romance d’Otello de Rossini (op. 11) is megérnek egy misét, azaz a művészeknek érdemes megtanulni, a közönségnek pedig meghallgatni. A lemezen/hangversenyen a virtuozitás nagyatyját, Liszt Ferencet két mű képviselte (Consolation, S 172 No. 3 és a Spanyol rapszódia, S 254) Utóbbit Konstantin Scherbakov olyan hihetetlen gyorsasággal játszotta – a terem megvilágítása és fényviszonyai miatt legalábbis úgy tűnt –, mintha kigyulladt volna a keze alatt a zongora.

A szünet után az első félidő tükörképeként hegedű-zongoraművek fogtak közre szóló zongoraművet. Tianwa Yang hegedűművésznő Markus Hadulla kíséretével adott elő három Sarasate-kompozíciót (Habanera, op. 21 no. 2; Playera, op. 23 no 1; Capricho vasco op. 24), majd Christopher Hinterhuber lépett ismét pódiumra, hogy előadja az egykori Beethoven- és Albrechtsberger tanítvány, Ferdinand Ries nagyszabású Fantázia Schiller "Resignation" című költeményére (op. 109) című zongoraművét. Az estet Simone Lamsma holland hegedűművésznő, a 2006-os Indianapolisi hegedűverseny második helyezettjének produkciója zárta (Wolf Harden kíséretével), Léonard Hubert Grande Fantasie sur "Le Désir" (op. 18) megszólaltatásával.

A lemez zenei rendezője és hangmérnöke minden bizonnyal eltekintett volna a manapság, sajnos, teljesen életszerű hangverseny-felvételtől, azaz a megszólaló mobiltelefon hangjától. A "kiválasztott" Hinterhuber éppen elkezdte a Ries-fantáziát, amikor mindenki szerencsétlenségére legalább egy percig párhuzamosan "dalolt" a mobil és a zongora. Hogy ezt miképp küszöbölik ki a lemezt készítő szakemberek, legyen az ő gondjuk. Mindenesetre a stúdiófelvételek mellett pozitívumként szólhat, hogy ott ilyen problémától senkinek nem kell tartania…

(2007. május 22. 19:00 Wigmore Hall (London) - Élő lemezfelvétel (Naxos) Ferruccio Busoni, Heinrich Wilhelm Ernst, Liszt Ferenc, Pablo de Sarasate, Ferdinand Ries és Hubert Léonard műveiből; km.: Wolf Harden, Christopher Hinterhuber, Konstantin Scherbakov, Markus Hadulla (zongora), Ilya Grubert, Tianwa Yang, Simone Lamsma (hegedű)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.