Klasszikus

Visszaadni az eredeti színeket

2014.09.02. 06:58
Ajánlom
Midori Seiler közreműködésével és irányításával Muffat és Händel darabjait játssza Európai Hidak című sorozatában szeptember 16-án a Budapesti Fesztiválzenekar barokk együttese. A japán és bajor gyökerekkel rendelkező hegedűművésznőt kérdeztük. INTERJÚ

- A szülei mindketten zongoraművészek. Azért választotta a hegedűt, mert különbözni szeretett volna?

- A testvéreim és én először zongorázni tanultunk, de később, édesapám és édesanyám tanácsára választottunk egy-egy vonós hangszert. A salzburgi Mozarteumban tanítottak, így pontosan tudták, milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy zongoristának. Abból indultak ki, hogy egy vonósnak jóval több lehetősége adódhat zenekari művészként is.

- Salzburgban nőtt fel. Ismerjük a város óriási zenei hagyományát, de a zenei élet palettája nyilván nem olyan széles, mint például Berlinben vagy Kölnben, ahol most él.

- Salzburg az ellentétek városa. Mozartról tudjuk, hogy gyűlölte a szülővárosát, mások viszont - így például Biber vagy Muffat, akitől a budapesti koncerten is játszunk - inspirációt merítettek belőle. A régizenének sem volt mindig könnyű dolga a városban. Ősztől a Mozarteumban oktatok barokk hegedűt. Úgy tűnik, most megvan az energia és a szándék, hogy egy komoly műhely alakuljon ki.

- Zeneakadémistaként még nem ez a korszak kötötte le a figyelmét.

- A Baseli Konzervatóriumban nap mint nap találkoztam a régizenét oktató Schola Cantorum Basiliensis diákjaival, de én továbbra is a Paganini-darabjaimat gyakoroltam. Néhány évvel később Kölnben hallottam, ahogy Andreas Steiner fortepianón Mozart egyik zongoraversenyét játszotta. Ez a hangversenyélmény sokban megváltoztatta a véleményemet és az érzéseimet is. Mintha hirtelen kinyílt volna a fülem egy addig idegen hangzásvilágra. Megértettem, hogy nem az a fontos, hogy minden egyes hang hibátlanul megszólaljon, hanem az, hogy tartalmuk legyen. Visszamentem Bázelbe és felvételiztem a Schola Cantorumba.

- Salzburg kapcsán már elhangzott Muffat neve, aki a nagyközönség számára kevésbé ismert muzsikus.

- Georg Muffat volt talán az első kozmopolita zenész Európában. Itáliában Corellitől ismerte meg a concerto grossót. Komponálni kezdett rá, de valami egészen újat tudott létrehozni. Fantasztikus gazdagság jellemzi a zenéjét, elképesztően bánik a középhangokkal, és a forma is szokatlanul gazdag.

- Mennyire lehet visszaadni a korabeli hangzást, és egyáltalán mennyire szükséges?

- Azt, hogy mennyire szükséges, nehéz megmondani. El lehet játszani szaxofonon egy Bach-darabot úgy, hogy ez a közönség lelkét megérintse. Más művészeti ágakban ez a kérdés sokkal ritkábban kerül elő. Egy több száz éves festménynek is az eredeti színeit próbálják meg visszaadni. Én ugyanezt gondolom a zenéről. Akkor tudok igazán rátalálni egy darabra, ha nem a mai, modern nyelvet használom, hanem az adott korszakét. Ehhez nemcsak a korhű hangszerek tartoznak hozzá, de az artikuláció, a hangzás és a játékmód során is az eredeti próbálom követni.

 

- Mindig mindennek megpróbál utánaolvasni?

- Igen, minden műsor alapos kutatómunkát igényel. Amikor egy-egy új darabra készülünk, mindig igyekszem például ábrázolásokat találni arról, hogyan is helyezkedtek el a zenészek. Sok esetben nem járok sikerrel, de inspirációt jelent, ha tudom, hogyan adták elő az adott művet a saját korában.

- Gyakran játszik 19. és 20. századi szerzőktől is. Bizonyára kell egy kis idő az átálláshoz.

- Igen, hiszen ilyenkor még a hangszer is más. Most például egy Schubert CD-t készítek elő, amit másfajta hegedűn játszom, mint egy héttel korábban Bachot. Fizikailag is váltanom kell, és egy egészen másfajta érzésvilágra is szükség van. Eddig azonban mindig visszataláltam a régizenéhez.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.