Klasszikus

Visszapillantóban a magyarországi Liszt Év

2012.01.03. 07:10
Ajánlom
2011-ben több száz hangverseny, valamint számos kiállítás, kiadvány és megemlékezés szólt a 200 éve született Liszt Ferencről. Mindenhol nem tudtunk ott lenni, de szinte mindenről írtunk, és sok helyen fotóztunk is.

Január: nyitókoncertek

2011 januárjában nemcsak az UNESCO világtanácsa által kiemelt nemzetközi évfordulónak nyilvánított Liszt Év kezdete, hanem az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségének átvétele is Magyarországra irányította a nemzetközi figyelmet. Január 7-én Lisszabonban, január 11-én Helsinkiben, 13-án Madridban, 14-én Berlinben, 16-án Londonban, 17-én Párizsban, 19-21. között a Baltikumban, 22-én Bécsben, s végül január 25-én Brüsszelben rendeztek Liszt-koncerteket a magyar komolyzenei élet vezető művészeinek közreműködésével. A zongoristák és partnereik puszta felsorolása is maratoni vállalkozás volna, hiszen Kocsis Zoltántól Fischer Ivánig, a Honvéd Férfikartól a Liszt Ferenc Kamarazenekarig, Farkas Gábortól Mocsári Károlyon át Ránki Dezsőig több száz magyar művész járta végig az európai fővárosokat.

A január 23-án megrendezett budapesti nyitókoncerten Kocsis Zoltán vezényletével Liszt egyik ritkán hallható szimfonikus költeménye, az Amit a hegyen hallani szólalt meg, bizonyítva, hogy a jubileumi év kiváló alkalom, hogy Liszt kevésbé ismert oldalait is megismerhesse a közönség. A szimfónia nagyságú, Mahler műveit előrevetítő zenepoémát követően a népszerű egytételes zongoraverseny, a Magyar Fantázia hangzott fel a fiatal zongoraművész, Farkas Gábor szólójával. Az emelkedett hangulatú hangversenyt a Koronázási mise zárta. Schmitt Pál köztársasági elnök, a Liszt Év fővédnöke nyitóbeszédében gróf Zichy Gézát idézte: "Magyar volt szívében, a zene iránti szeretetében német, a maga külső mivoltában és irodalmi kultúrájában francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Minden volt, ami egy ember lehet: egy egész világ kicsiben." A koncert felvétele (valamint a Les Préludes) a nyár óta CD-lemez formájában megvásárolható.

Február: UMZF, Eufónia, Budapesti séták

Az év második hónapja a fiatalokról szólt. Ekkor ért célegyenesbe a Budapest Music Center és a Művészetek Palotája, valamint a Concerto Budapest és az UMZE Kamaraegyüttes közreműködésével, a Hungarofest Klassz Zenei Iroda támogatásával meghirdetett Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőverseny. A szervezők 2011-ben Liszt Ferenc munkássága előtt kívántak tisztelegni, a zeneszerzőktől ezért olyan pályaműveket vártak, amelyek témáját Liszt művészete vagy személyisége ihlette. A döntő mezőnyét kialakító előzsűri értékelése ide kattintva, a legjobb fiatal komponisták bemutatkozása ezen a linken tekinthető meg, a döntőről készült beszámolónk pedig itt olvasható.

Február 26-án a Müpában mutatkozott be Kocsis Zoltán vezényletével a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kezdeményezésére megalakított, a közép-európai régió öt meghatározó zeneakadémiájának hallgatóiból toborzott EUfónia - Közép-Európai Ifjúsági Zenekar. A budapesti mellett a grazi, a bécsi, a zágrábi és a ljubjanai zeneakadémia 15-15 diákja vett részt a Közép-Európai Ifjúsági Zenekar projektjében, a növendékek Kocsis Zoltán szellemi irányításával tanulták be és szólaltatták meg a 19-20. század négy legjelentősebb magyar zeneszerzőjének műveit, többek között Liszt Obermann völgye című zongoraművének Kocsis-féle átiratát. A koncerten közreműködött Lajkó István zongoraművész is, akit nem csak ebből az apropóból faggattunk. A sikeres koncerten felbuzdulva a projekt 2012-ben is folytatódik.

Az év elején jelent meg Watzatka Ágnes Budapesti séták Liszt Ferenccel című kötete, melyben 103, régi és új utcanévvel, házszámmal, az egykori tulajdonos nevével feltüntetett, a zeneszerzővel kapcsolatos fővárosi helyszínt mutat be. E színhelyek mindegyike arról nevezetes, hogy ott a zeneszerző életében megfordult, lakott vagy tanított.

Március: Budapesti Tavaszi Fesztivál

A március 18-án kezdődött 31. Budapesti Tavaszi Fesztivál minden napjára jutott Liszt Ferenchez kapcsolódó program. A debreceni Csokonai Színház Liszt Krisztus oratóriumát állította színpadra, a Szegedi Kortárs Balett a Dante-szimfóniát, egy estén a Szegedi Szimfonikusok Don Sanche-produkciójával. Liszt egyetlen, ifjúkori operája mellett még egy színpadi mű bemutatójára került sor: Fekete Gyula a fesztivál felkérésére komponált ötödik, Excelsior! című operáját Gothár Péter rendezésében állították színpadra. A darab a zeneszerző életének egy időszakát dolgozza fel, a történelmi tényeket a fantasztikummal ötvözve - hogy milyen sikerrel, megtudhatják kritikánkból.

A fesztivál kezdetére időzítve számos budapesti kiállítóhelyen nyílt Liszt Ferenc életével kapcsolatos, vagy Liszt művészete által ihletett kortárs képzőművészeti alkotásokat bemutató kiállítás. A Néprajzi Múzeumban Liszt Ferenc és a "czigány zene" címmel megrendezett - kollégánk szerint kissé ellentmondásos - tárlat kiindulópontja Liszt Ferenc 1861-ben megjelent A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon című könyvének a cigányzenére vonatkozó része. A Régi Zeneakadémia, azaz a Liszt Emlékmúzeum és Kutatóközpont épületében, ahol a zeneszerző tanított és utolsó pesti lakása is volt, Liszt és Budapest címmel állítottak össze új időszaki kiállítást. A Home Galéria, a Nádor Galéria és a Budapest Galéria, valamint az OTP szintén Liszt-témára kiírt Kreatív Kirakat pályázatának részleteit ide kattintva idézheti fel.

Április: LisztFerihegy, Kávéházi koncertek, Ricordanza

Bár Budapest repülőterének átnevezése már hónapokkal korábban felmerült, áprilisban került sor a táblák és a tájékoztató szövegek lecserélésére, az év vége óta pedig egy festmény is őrzi a névadó emlékét Liszt Ferenc 1-en.

A Kávéházi koncertek sorozatban a Párizsi Nagyáruház fényes Lotz-termében azt idézhettük fel, milyen atmoszférája lehetett Liszt korában a szalonokban, egy csésze kávé vagy egy szelet sütemény mellett megtartott hangversenyeknek. Baráti Kristóf estjén Liszt és Paganini zenei kapcsolatán merenghettünk el. A nyárig tartó változatos műsorokon rendre helyet kaptak Liszt kortársainak művei, illetve azon zeneszerzők kompozíciói, akik Lisztre hatottak, vagy akik Liszt nagysága előtt zenedarabbal hajtottak fejet - hiszen a mások kibontakozását mindenkor elősegítő, pályatársainak szerzeményeit önzetlenül népszerűsítő Liszt maga adott példát arra, hogy a művészet a kollegialitás, a sokszínűség, és az egymást gazdagító hatások birodalma.

Húsvétkor mutattkozott be az Urániában, majd néhány nappal később a Duna TV-n és a Fidelio.hu-n is a Dobronay László Ricordanza című Liszt-filmje, mely a Zeneakadémia - akkor még - a felújítás kezdetére váró termeiben készült. Bogányi Gergely zongoraművész csaknem tizenkét órán keresztül játszotta a háromfokos, csontig hatoló hidegben az idén jubiláló Liszt Ferenc legnehezebb vagy épp legköltőibb műveit.

Május: egyházzene és maraton

A május elsején a Belvárosi Főplébániatemplomban indult sorozatban elhangzott a Missa solennis esztergomi és vatikáni változata, a férfikari, a Szekszárdi mise és a Missa choralis, valamint a Koronázási mise. A Liszt egyházzenei műveinek bemutatására vállalkozó ciklus korántsem véletlenül kapott helyet a Erzsébet híd lábánál álló műemlék templomban: e szent hely ugyanis Liszt pesti látogatásainak visszatérő pontja volt. Liszt egyházzenei műveinek titkairól a sorozat művészeti vezetőjétől, Bubnó Tamástól kérdeztük meg.

Bár nem magyarországi esemény, mégis érdemes felidézni, hogy a májusi budapesti koncertekkel egyidőben Liszt Rómában töltött éveinek és az egyházi államhoz fűződő kapcsolatának emléket állítva, a soros EU-elnökség apropóját is megragadva a Vatikánban a Szentatya jelenlétében adott koncertet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar. A terveket ebben az esetben is felülírta az élet: eredetileg Liszt kései főműve, a nagyszabású Krisztus oratórium szólalt volna meg, ám az idős pápa egészségére ügyelő szigorú vatikáni protokoll mindössze egy óra hosszúságú műsort engedélyezett.

A Millenárison megrendezett Liszt-maraton szerencsére nem ütközött időkorlátokba, délelőtt 10-től késő estig Lisztről szóltak a könnyed hangvételű és fesztelen légkörű koncertek, valamint interaktív előadások sora. Tom és Jerry éppúgy főszerepet kapott, mint Mocsári Károly és Kerek Erzsébet, a Concerto Budapest vagy a Muzsikás, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Budapest Bár. Az egész napos programsorozatot megörökítettük fotón és videón, és beszámolót is írtunk az eseményekről.

Június: Miskolc, Margitsziget, Szent Szaniszló

A finanszírozás problémái miatt sajnálatosan megkurtított Miskolci Nemtezközi Operafesztivál műsorán szereplő Liszt-előadások közül az ifjúkori opera, a Don Sanche színpadra állítása ígérkezett legérdekesebbnek. A fiatal német csapat által megálmodott figyelemreméltó, részben modernizált előadás számos kérdést felvetett, ám néhányat nyitva is hagyott, amelyekre a válaszokat a mű történetéből merítve kerestük.

Nem kevésbé rendhagyó nyitókoncertet álmodtak a Margitszigetre a Budapesti Nyári Fesztivál szervezői: a Mindörökké Liszt című esten a zeneszerző legnépszerűbb művei eredetiben és átiratban, zongorán és szólóhegedűn szólaltak meg Edvin Marton és vendégei: Fülei Balázs, Junior Prima Díjas zongoraművész, valamint Záborszky Kálmán és a külön erre az alkalomra százhúsz tagúra bővült Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar előadásában.

Júniusban kettős debütálásról adhattunk hírt: Liszt befejezetlen Szent Szaniszló-oratóriuma mutatkozott be a Strausz Kálmán vezette Honvéd Férfikar, a Budapesti Stúdió Kórus, az Óbudai Danubia Zenekar előadásában koncerten, valamint a Fidelio Média által kiadott lemezen. Az idős Liszt utolsó zenei megnyilatkozásáról, egyben egy ízig-vérig romantikus, megkapóan személyes hangú műről van szó, amely töredékességében is lenyűgözően grandiózus. Ha elkészülhetett volna a teljes opusz, valószínűleg a Liszt-életmű egyik legfontosabb darabjaként tekintenénk rá már évtizedek óta.

Július: Alan Walker, Peskó Zoltán

A Liszt Év második félidejét rögtön góllal kezdtük: július 1-én jelent meg exkluzív interjúnk Alan Walker professzorral, aki zenetörténész, rádiós szerkesztő, egyetemi tanár, de mindenekelőtt Liszt-kutató. Mindent tud Liszt Ferencről, és ismereteinek jelentős részét meg is osztotta a világgal lebilincselő életrajzi könyveiben. A Liszt Év alkalmából több évtizednyi kutatómunkájának tapasztalatairól és személyes élményeiről kérdeztük. A professzor zárszavai az emlékév mottójául is megállnák a helyüket: "Elég régóta várta már Liszt Ferenc, hogy végre elfoglalja az őt megérdemlő helyet a zenetörténetben. Élvezzük ki a pillanatot!"

Megtörtek egy tradíciót, hogy egy másiknak áldozzanak. Mármint a szombathelyi Bartók Fesztivál programfelelősei, akik 2011-ben eltekintettek attól a jól bevált modelltől, mely szerint a fesztivál nyitókoncertjén a névadó valamely zenekari műve mellett kortárs kompozíciók szólalnak meg, és a Bartók által is nagyra tartott Liszt Faust-szimfóniájának és A-dúr zongoraversenyének adtak teret. A nyitókoncertről szóló beszámolónk ide kattintva olvasható, a szimfóniát a szeminárium karmesterkurzusán is kiveséző dirigenssel, Peskó Zoltánnal készített interjúnkat pedig itt találják.

Augusztus: Esztergomi Liszt Hét, szobor, bélyeg, Liszt200

Immár negyedik alkalommal rendezték meg - idén augusztus 21-28. között - az Esztergomi Liszt Hetet. A programsorozat a rendkívül tehetséges Nicolas Namoradze zongorakoncertjével kezdődött, majd Bogányi Gergely lépett fel a Bazilikában. Az Esztergomi Szimfonikus Zenekar kíséretével a helyi illetőségű fiatal zongoraművésznő, Konyicska Renáta adott hangversenyt, Fassang László orgonaművész pedig a Szent Efrém Férfikarral és az Országos Széchényi Könyvtár Eckhardt Mária vezette kórusával lépett fel. Az utolsó napokban adott hangversenyt a Ránki Dezső - Klukon Edit művészházaspár, a sorozat végül az Esztergomi misével zárult, melyet Liszt a főszékesegyház 1856-os felszentelésére komponált.

Augusztusban avatták fel Varsóban a kétszáz éve született zeneszerző Gerő Katalin készítette új mellszobrát Chopin emlékművének közelében, a két muzsikusóriás művészetének és emlékévének közelsége előtt is tisztelegve. A szobor - az eredetivel egyenértékűnek számító - másodpéldányait azóta felállították Belgrádban, a szintén tervbe vett párizsi és budapesti leleplezésekre egyelőre várni kell. Van, amiben viszont sikerült déli szomszédaink példáját követni: nem sokkal a szerb után megjelent a magyar Liszt-bélyeg, Kara György grafikusművész munkája.

A viszonylag csendes nyári hónapokat a Fidelio nem töltötte tétlenül: augusztusban elkészítettük a Liszt Év őszi csúcspontjára időzített események szinte mindegyikét bemutató, az első félévre visszatekintő magazinos tartalmakkal bővített Liszt200 különszámunkat.

 

Szeptember: tanévnyitány, zongoraverseny, Liszt és Európa

Szeptember első vasárnapjára a Csoki-koncertek mintájára megálmodott rendhagyó tanévnyitót hirdetett a Liszt Évet koordináló állami rendezvényszervező, a Hungarofest Nonprofit Kft. a Kopaszi-gátra. Az eseményen óvodás és kisiskolás egyaránt megtalálhatta a számára legkevesebb szórakozást, a koncertek, közös éneklések és hangszerbemutatók forgatagában, és - amint arról a rendezvényen készült fotók is tanúskodnak - megismerkedhetett Liszt Ferenc életével és műveivel is.

Csaknem két héten át tartott a Liszt születésének 200. évfordulója előtt tisztelgő Budapesti Nemzetközi Zongoraverseny. A zsűritagok (többek között Mocsári Károly és Nagy Péter) szándéka az volt, hogy a jelentkezők fedezzék fel, ismerjék és ismertessék meg a szokványos zongora-repertoárból még mindig hiányzó műveit. Néhány, a fináléban megkerülhetetlen mű (h-moll szonáta, Esz-dúr, A-dúr zongoraverseny, Haláltánc, Magyar fantázia) kivételével a versenyzők teljes szabadságot élveztek. Az első fordulóban két, szabadon választott Etüdön kívül a 20 perces tartamot, a középdöntőben a teljes negyven percet kedvük szerinti anyaggal tölthették ki; itt azzal a kötöttséggel, hogy - kamarazenészi képességeik bemutatására - a megadott listából két szabadon választott Liszt-dalt is kísérniük kellett. Az elődöntők hangfelvételekkel illusztrált krónikáját ide kattintva olvashatja el, a három dobogóssal, köztük a III. helyezett ifj. Balázs Jánossal a gálakoncert előtt készített videointerjúnkat ezt a linket követve találják meg.

A hónap végén zajlottak a Liszt és Európa kamarazenei fesztivál koncertjei, melyek a jól ismert zongoraművek mellett gazdag válogatást kínáltak Liszt különleges atmoszférájú kamaraműveiből, valamint bemutattak számos Lisztre ható és Liszt által ihletett darabot is. A fesztivál koncepciójáról és fellépőiről a művészeti vezetőt, Várjon Dénest kérdeztük, és megszólaltattuk a Wagner és Liszt kapcsolatát bemutató koncerten előadást tartó Nike Wagnert is. Az öt koncert eseményeit végül gazdag fotóanyaggal illusztrált beszámolóban foglaltuk össze.

Október: Zeneakadémia-épületavató, születésnapi fesztivál, World Liszt Day

A diákok már szeptemberben használatba vették, de a hivatalos megnyitó és névadó ünnepségre október elsején, a Zene Világnapján került sor - ekkortól viseli Ligeti György nevét a Zeneakadémia vadonatúj, Wesselényi utcai épülete. Üröm az örömben, hogy a Liszt Ferenc téri főépület szintén az EU-s rekonstrukciós nagyprojekt keretében 2011 októberére tervezett átadása csaknem két évet csúszik.

A Liszt Múzeum háromnapos születésnapi fesztiválja bizonyította, hogy régi épületben is lehet Lisztet ünnepelni. Bár a koncerteket a Régi Zeneakadémia hangversenytermében tartották, a fellépő művészek néhány művet Liszt szalonjában adtak elő a mester eredeti hangszerein, a Liszt egykori szobáiban berendezett múzeumban. A részletekről a programot összeállító Domokos Zsuzsanna igazgatónővel beszélgettünk, a zárókoncertről pedig video-összefoglalót készítettünk.

Liszt születésének 200. évfordulójára, október 22-re a Hungarofest Klassz Zenei irodája Liszt világnapot, azaz World Liszt Day-t hirdetett, melynek keretében Magyarország és a világ számos pontján a Krisztus oratórium csendült fel. A vidéki előadásokról a karmestereket kérdeztük; Budapestről, Párizsból és Bayreuthból pedig fotós beszámolóval jelentkeztek kollégáink.

A Fidelio.hu számára a Liszt Év csúcspontja minden kétséget kizáróan az volt, amikor meginterjúvoltuk magát Lisztet. Feltettünk neki minden kérdést, amire az életrajzaiból nem kaptunk választ, rákérdeztünk a nőügyekre, a hajára, Wagnerhez fűződő viszonyára, és arra is, elégedett volt-e a magyarországi emlékévvel.

November: Liszt és a társművészetek - konferencia és kiállítás

A nagyszabású hangversenyciklusok lecsengését követően a tudomány vette át a terepet: a Zenetudományi Intézetben megnyílt a Liszt és a társművészetek című kiállítás, és megrendezték a hasonló című nemzetközi interdiszciplináris konferenciát. A kiállítás azt a Liszt Ferencet mutatja be, aki széleskörű érdeklődéssel, határtalan nyitottsággal folyamatos kölcsönhatásban volt kora teljes művészeti világával. Életműve az egyes művészeti ágak közötti szoros kapcsolatot és átjárhatóságot példázza. A hatalmas anyagot egy-két darab kivételével az MTA Zenetörténeti Múzeum, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, valamint az Országos Széchényi Könyvtár relikviáiból válogatta a kiállítás kurátora, Eckhardt Mária Liszt-kutató.

Mint Szegedy-Maszák Mihály, a hasonló című konferenciát előkészítő programbizottság egyik tagja is rámutatott, Liszt életműve rendkívül sokirányú, az ülésszak ezért célja az volt, hogy összehozza a muzikológusokat és különféle művészeti területek kutatóit, valamint ösztönözze a kutatást és az együttműködést a következő legfontosabb témakörökben: Liszt eszméi a különféle művészeti ágak egymásra hatásáról, Liszt részvétele korának általános művészeti életében, kapcsolatai művészetei mozgalmakkal és egyes művészekkel; Irodalmi és képzőművészeti inspirációk Liszt zenéjében (művek, eszmék, struktúrák); Liszt személye és művészete, mint műalkotások ihletője. A kívülállók számára is izgalmas konferenciára meghívott vendégként Budapestre érkezett a nemzetközi Liszt-kutatók színe-java.

December: Vándorélet, Génie Oblige, Utolsó Rapszódia

Az év utolsó hónapjában ért fináléjához a középiskolás csapatok részére meghirdetett „Vándorélet - Liszt Ferenc nyomában" című műveltségi vetélkedő. A Jeunesses Musicales és a Fidelio Média által, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel karöltve szervezett verseny témakörei felölelték a 19. század egyik legjelentősebb alakjának zeneszerzői, zongoravirtuózi, karmesteri és zenepedagógusi oldalát, életének meghatározó állomásait és életművének legfontosabb darabjait. A megmérettetésre magyarországi és határon túli középiskolák 14-19 éves diákjaiból álló, 5 fős csapatok jelentkezhettek. A verseny tíz, Liszt életében fontos szerepet játszó városhoz kapcsolódó online fordulóval kezdődött - végül nem kevesebb, mint 144 csapat jelentkezett, 135 állt a képzeletbeli rajtvonalhoz 2011. szeptember 21-én, s több mint 100 végigjátszotta mind a tíz fordulót. A döntőre december 10-én került sor a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában (a feladatok ide kattintva olvashatók végig, az eseményről készült negyedórás kisfilmünket itt találják.) A döntőt - és ezzel az egész vetélkedőt - a nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola által indított KÜRT UTCAI ZENÉSZEK csapata nyerte, jutalmuk egy weimari utazás, valamint a többi döntős csapathoz hasonlóan számos lemez, koncertjegy és könyv.

Karácsony előtt jelent meg A Helikon Kiadó gondozásában a Génie oblige! - A budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum kincsei című album. A reprezentatív kivitelű kötet mintegy 120 különféle típusú dokumentumot mutat be a Liszt Ferenc Emlékmúzeumának gazdag gyűjteményéből, melynek alapját maga Liszt vetette meg, amikor az intézményre hagyta budapesti hangszereit, könyv- és kottatárát. A tárgyakról egész oldalas fotók készültek, melléjük egy oldalnyi magyar és angol nyelvű magyarázó szöveg, valamint egy rövid bevezető került. Az anyagot életrajzi sorrendben rendezték el, persze fiatalkori dokumentumokból - a múzeum gyűjteményének jellegéből adódóan - kevesebbet tartalmaz, mint az öregkoriakból.

Szintén Liszt öregkorára összpontosít, hiszen az idős Liszt Ferenc és ötven évvel fiatalabb tanítványa viszonyáról szól az év utolsó napjaiban bemutatott Utolsó rapszódia című film, amelyet Gyöngyössy Bence rendezett. Az idős zeneszerzőt Jordán Tamás alakítja, tanítványát pedig Sárközi-Nagy Ilona, a Kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának tagja. "Aki szigorúan a történelmi tényeket keresi, és nagyítóval végignézi, hogy minden úgy volt-e a valóságban, mint a filmben, biztos fog benne találni hibát, de én ezt vállalom, mert a lényeg, hogy Liszt személyiségét és a kort közelebb vigyük a nézőkhöz. Úgy gondolom, ez a film érzelmileg ugyanúgy megfog majd egy huszonévest, mint egy idősebbet" - nyilatkozta a rendező még ősszel a forgatás alatt a kritikusok szerint az utóbbi évek történelmi tárgyú magyar filmjeinek betegségeitől nem mentes moziról.

A többségében a Hungarofest által koordinált rendezvények mellett számos (részben) zenei profilú intézmény, fesztivál és helyszín önálló sorozatokkal és eseményekkel jelentkezett, közülük nem kevés- főleg vidéki - program a Balassi Intézet által lebonyolított nagyszabású pályázat segítségével valósult meg. Az önálló sorozatok közül kiemelkedtek azok az orgonakoncertek, melyeket a Liszt életében is fontos szerepet játszó Pesti Ferences és a Belvárosi templomban, a Liszt Társaság szervezésében a Józsefvárosi templomban, valamint az ország számos más templomában rendeztek meg, továbbá a Művészetek Palotája és a Bartók Rádió hangversenyciklusai.

Az MR3-Bartók Rádió 2011. januárjában 25 részes sorozatot indított útjára a Magyar Rádió Márványtermében. A koncerteken zongoraművek, kamaraművek és dalok egyaránt hallhatók voltak, köztük nemcsak Liszt-művek átdolgozásai, hanem számos darab Liszt által átírt változatát is megismerheti a közönség. Az előadók között olyan nevekkel találkozhattunk, mint - a teljesség igénye nélkül, - mint a Ránki Dezső-Klukon Edit házaspár, Perényi Miklós, Várjon Dénes, Rohmann Imre, Rohmann Ditta, Csordás Klára, Mocsári Károly, Megyesi Schwarz Lúcia, Jandó Jenő, Baráti Kristóf, Farkas Gábor, Fülei Balázs, Prunyi Ilona, Király Csaba, Oravecz György és Csalog Gábor.

A Müpa saját rendezésű, Liszt szinte minden arcát felvillantó sorozatából csupán csemegézünk. Februárban a legendás Liszt-Thalberg zongorapárbaj újrajátszásával nyitottak, májusban a Szent Erzsébet legendája és Rost Andrea dalesjte következett. A nyári szünetet követően Bogányi Gergely szólóestjén Liszt virtuóz, szerelmes és vallásos arcát is bemutatta. Október elején nyílt az ingyenes Liszt arcai című fotókiállítás is, mely a gazdag Liszt-ikonográfiából válogat, és bemutatja a kontextust is, amelyben a 200 éve született komponista alkotott. Október 13-14-15-én Fábri Péter A Liszt-faktor című színházi etűdjeit mutatták be a Fesztivál Színházban Harsányi Sulyom László rendezésében. A - kritikusunk szerint - "szemtelenül aktualizált, minden mondatában friss és kikacsintó" előadás jelenetei dokumentumok segítségével mutatta be Liszt hatalmas ívű, a maga teljességében kevesek által ismert pályáját. Október közepén két határokat átlépő hangversenyt rendeztek: Szakcsi Lakatos Béla és Oláh Kálmán Liszt improvizáló tehetségét idézték meg, játékukat hallgatva azon is elmerenghettünk, vajon hogyan játszott volna jazzt a minden újra fogékony Liszt. Cigányzenétől a rapszódiákig címmel Liszt népszerű magyaros műveit ismerhettük meg három oldalukról: Balogh Kálmán, Lendvay József, Herczku Ágnes és roma muzsikusok előadásában a rapszódiák "eredeti" változatait, majd a Liszt-műveket zongorán Mocsári Károly előadásában, s végül szimfonikus zenekari átiratban a MÁV Szimfonikusok segítségével. Október 22-én, Liszt születésnapján Gyenyisz Macujev - kritikusunk szerint káprázatos - zenekari zongoraestjén Liszt két zongoraversenye mellett megszólalt a Haláltánc is, közreműködött az Óbudai Danubia Zenekar Héja Domonkos vezényletével.

Bár a Liszt Év hivatalos záró sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy nem ér véget a Liszt Év, maratoni hosszúságú visszatekintésünket mégis lezárjuk. Összegzésként elmondhatjuk, hogy igazán sokszínű volt a programsorozat: felcsendültek ritkán hallható szimfonikus művek, misék, dalok, zongora- és orgonaművek, oratóriumok, de volt bőséggel ifjúságnak szóló beavató program (köztük az immár hagyományos Csoki-koncertek Lukácsházi Győzővel) és crossover esemény is. A külföldi programsorozatokra tekintve talán csak az előadóktól nagyfokú rugalmasságot megkövetelő, tematikus ciklusokba rendezett "összes valamije" típusú koncerteket, és a korhű koncerteket hiányolhattuk - hiszen Ausztriában és Németországban is rendeztek olyan sorozatokat, amelyeken legalább részben Liszt-korabeli hangszereken és összeállításban szólaltatták meg Liszt zenekari műveit.

Melyik volt Ön számára a 2011-es Liszt év legfontosabb pillanata? Esetleg hiányolt valamit? Az események felidézéséhez ajánljuk tematikus cikkgyűjteményünket, ahol minden emlékévvel kapcsolatos írásunkat megtalálhatja.

Ha inkább nosztalgiázna, figyelmébe ajánljuk az "Olvasson tovább!" link alatti cikkeket, melyek az 1936-os Liszt-emlékév eseményeit és egyik fő szervezőjének alakját idézik fel!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.
Vizuál

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Klasszikus

Ilyen érzés volt egyetlen európaiként hallgatni a Concerto Budapest koncertjét Kínában

Szürreális és tanulságos élmény volt, de emlékezetes volt az este Fucsouban a zenekar azon tagjai számára is, akik a koncert előtt egy vörös szőnyegen sétáltak Jackie Chan-nel.
Klasszikus

Hangverseny Kocsis Zoltán emlékére

Maurice Ravel, Frédéric Chopin és Kovács Zoltán egy-egy művével emlékeznek Kocsis Zoltán zongoraművészre, karmesterre és zeneszerzőre halála évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok.
Klasszikus

Íme a februári Beethoven-maraton teljes programja!

Forradalmi, látnoki, zseni – a klasszikus zene örök csillagát, Ludwig van Beethovent ünneplik a Müpa, a BFZ és a magyar zenei élet legmeghatározóbb muzsikusai 2020. február 2-án, a zeneszerző születésének 250. évfordulóján. Az igazi fanatikusok 11 órán át hallgathatják a zeneszerző-óriás műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Rangos genfi zongoraversenyt nyert Gyöngyösi Ivett

A fiatal zongoraművésznő a verseny fődíjaként fellépést nyert a genfi Victoria Hallban.
Klasszikus ajánló

Íme a februári Beethoven-maraton teljes programja!

Forradalmi, látnoki, zseni – a klasszikus zene örök csillagát, Ludwig van Beethovent ünneplik a Müpa, a BFZ és a magyar zenei élet legmeghatározóbb muzsikusai 2020. február 2-án, a zeneszerző születésének 250. évfordulóján. Az igazi fanatikusok 11 órán át hallgathatják a zeneszerző-óriás műveit.
Klasszikus beszámoló

Ilyen érzés volt egyetlen európaiként hallgatni a Concerto Budapest koncertjét Kínában

Szürreális és tanulságos élmény volt, de emlékezetes volt az este Fucsouban a zenekar azon tagjai számára is, akik a koncert előtt egy vörös szőnyegen sétáltak Jackie Chan-nel.
Klasszikus gyász

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.
Klasszikus magazin

Nemessányi-hangszeren játszik Kállai Ernő, az Operaház koncertmestere

Nagyszerű lehetőségként egy Nemessányi-hegedű került az Opera birtokába tavasszal, amely hangszer ebben az évadban fog igazán szerephez jutni, mégpedig Kállai Ernő koncertmester játékán keresztül. De nézzük, miben is áll ennek a jelentősége.