Klasszikus

Vivalditól a klezmerig

2013.12.08. 07:14
Ajánlom
A Liszt Ferenc Kamarazenekar az idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A világhírű együttes első öt évtizedéről és új terveiről a művészeti vezetőt, Rolla Jánost kérdeztük. INTERJÚ

- Egy ötvenéves együttes művészeti vezetőjének lenni bizonyára önmagában is remek dolog, Ön azonban a kezdetektől részt vett a Liszt Ferenc Kamarazenekar munkájában, gyakorlatilag minden siker az Ön nevéhez fűződik. Álságos kérdés, de milyen érzés?

- Büszkék lehetünk arra, amit elértünk. A mi esetünkben a zenekar fennmaradása a tagok összetartásán és a zene szeretetén múlt. (A tagok gyakori és törvényszerű cserélődése miatt, ami a kamaregyütteseknél általános jelenség, és nagyon érzékenyen érinti a hangzásukat, ez valójában példátlan.) Nem is beszélve arról, hogy a hírnév különleges lehetőséget jelentett akkoriban, amikor az ember nem utazhatott szabadon. Mi lényegében mindenhol jártunk a világban, ahol komolyzenét el lehet adni, kivéve Norvégiát. Meglepő, hogy így alakult, de most ezt is pótolni fogjuk: tárgyalunk a Bergeni Fesztivállal, a tervek szerint 2014 májusában lépünk majd fel ott. De ettől eltekintve tényleg minden híres koncertteremben játszottunk a Carnegie Halltól a Concertgebouw-n át Sydney legendás operaházáig, és az ismeretségeink révén kivételes szólistákat tudtunk bemutatni az itthoni zenekedvelőknek.  A legnagyobb kihívás mégis mindmáig a hazai pálya, elsősorban a Zeneakadémia. Az a legnehezebb feladat, hogy ugyanazon közönség előtt évről évre meg tudjunk újulni.

- Januártól Önök is visszatérnek egy bérletsorozattal a Zeneakadémiára. Járt már a felújított épületben?

- Csak a terveket láttam annak idején, még nem tudom, milyen lett. Kíváncsi vagyok, hogy megmaradt-e a terem aurája és akusztikája, mert az ilyesmi sérülékeny dolog, egy festés is képes változtatni rajta. Bőven van tapasztalatunk ezen a téren, egy időben ugyanis sok új koncertteremben játszottunk, ahol kikérték a zenekar véleményét a hangzással kapcsolatban. Ha egy teremnek nincs saját hangja, az nagy baj, mert a helyszín fantasztikus pluszt tud adni az előadáshoz. Az ember meghúz egy hangot, és hallja a visszajelzést - ha ez nincs, akkor nehéz kontrollálni az előadást, nehéz jól játszani.

- Amikor az együttes megalakult, a vonósokra épülő kamarazenekar nem volt túlságosan gyakori jelenség. Hogyan hatott ez a pályafutásukra?

- Igazság szerint ez szerencsés helyzet volt. Az emberek szeretnek zenekari koncertekre járni, és ez a forma ötvözi a zenekari játékot a kamarazenével. Amikor elkezdtük, csakugyan kuriózumnak számított az egész, a karmester nélküli előadás különösen. Az I Musici di Roma így játszott ugyan, de egyébként ez egyáltalán nem volt megszokott. Tényleg nagyon sok lehetőség rejlik ebben az előadásmódban, mivel nagy hangsúlyt kapnak benne a kamarazenei elemek: a zenekari tagok nem egy karmester kiszolgálói, hanem aktív részesei a formálásnak, a hangzásarányok pedig egy felnagyított vonsónégyes viszonyait tükrözik, így sokkal aktívabb a játék. Nagy szimfonikus zenekarok sokszor valahogyan "hangtalanok" lesznek a precizitás hajszolása miatt, míg egy kamarazenekar harmonikus együtthangzása minden egyes tag személyes felelőssége. Ráadásul rejlik ebben egyfajta küldetés lehetősége is: a kamarazene közönsége elég behatárolt, sokszor hozzáértők szűk köréből áll, viszont ha mi játszunk el egy-egy remekművet, Schubert csodálatos C-dúr vonósötösét vagy Debussy vonósnégyesét például, az sokkal több emberhez jut el. A kamarazenének ez a "népszerűsítése" éppen ezért szinte a programunkká vált, a születésnapra készült lemezünkre is kamarazenekarra átírt tételeket válogattunk.

- Az instrumentális együtteseknek ez a típusa, ahogyan említette is, korábban ritkaságnak számított, mostanra azonban a historikus előadói gyakorlatnak köszönhetően hirtelen sok versenytársuk akadt.

- Igen, a historikusok hajlamosak maguknak vindikálni a barokk zene egyedül üdvözítő megszólaltatását, de azért már puhul az elszántságuk. Az a játékmód, stílusjegy, ami velük jelent meg, hasznos, az elmúlt évtizedek ízlésváltozásának hatására mi is másképp játszunk, azt azonban nem gondolom, hogy teljesen vissza kellene fordulni a múlt felé. Nem hiszem, hogy az akkori szerzők ne tapsoltak volna a későbbi újításoknak, ha megtapasztalhatták volna őket, végtére is a hangszerek tökéletesítése, modernizálása azért történt meg, mert volt rá igény. Aki a történeti pontosságra szakosodik, annak le kell mondania a mindenevésről, arról, hogy bármit előadhasson Vivalditól a klezmerig, ahogyan mi is tesszük.

- Az első, nagyszerű ötven év után milyen terveik vannak a jövőre?

- Fiatalodunk, éppen azért, hogy az együttes megérhesse a következő ötven évet is. Próbálkozunk, kísérletezünk, igyekszünk önállósítani a zenekart, hogy ugyanúgy működhessen nélkülem, ahogyan annak idején én át tudtam venni Sándor Frigyestől. Ez most átmeneti korszak, új ötletekkel, új irányokkal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Werner Herzog szembeszállt az értelemmel, és győzött

Werner Herzog 1974 telén Münchentől egészen Párizsig gyalogolt el, miután megtudta, hogy Lotte Eisner súlyos betegségben szenved, és haldoklik. A német rendező gondolkodás nélkül útnak indult, fejében ugyanis szöget ütött a gondolat, hogy Eisner csak akkor maradhat életben, ha ő elsétál hozzá.
Színház

Szász Júlia társulati tag lesz a Vígben, Brasch Bence elszerződik

Megtartotta évadzáróját a Vígszínház. A 2025/26-os évadtól Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás csatlakozik a társulathoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban.
Színház

Székely Kriszta vezetésével folytatja a Katona – jövőre Hamletet rendez ifj. Vidnyánszky Attila

15 év után utolsó teljes évadát zárta a Katona igazgatójaként Máté Gábor. Székely Kriszta igazgatói pozíciójáról június 25-én szavaz a Fővárosi Közgyűlés. A jövő évadban rendez ifj. Vidnyánszky Attila mellett Bodó Viktor, Ascher Tamás és Tarnóczi Jakab is.
Színház

Bagossy Júlia Bergmant, Szikszai Rémusz Parasztoperát rendez a Radnótiban

Megtartotta évadzáró társulati ülését a Radnóti Színház. Hat bemutató lesz jövőre, Bagossy Júlia, Szikszai Rémusz és Nagy Péter István is rendez. A következő évadtól kezdve Krisztik Csaba és Katona Péter Dániel csatlakozik a társulathoz.
Klasszikus

Rajna Martin: „Fischer Ádámmal rendkívül inspirálóak a beszélgetéseink”

Konzis kora óta jár a Wagner-napokra, valósággal rajong a zeneszerzőért. Rajna Martin előbb korrepetitorként és Fischer Ádám asszisztenseként csatlakozott a Müpa neves fesztiváljának csapatához. Rajna Martin-interjú.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ifjúsági koncertek a Magyar Rádió Művészeti Együtteseivel

Ifjúsági bérlet kicsiknek, nagyoknak és iskolás csoportoknak a belváros szívében, az Oktogon mellett, a Dohnányi Ernő Zenei Központban! A Magyar Rádió Művészeti Együttesei a 2025/26-os évadban is várják diákcsoportok jelentkezését 7 éves kortól 14 éves korig az Ifjúsági-bérlet előadásaira.
Klasszikus gyász

94 éves korában elhunyt Alfred Brendel zongoraművész

Pályája során több mint száz lemezt készített, közülük nem egy máig etalonnak számít, ha Beethovent vagy Schubertet akarunk hallgatni. Az osztrák zongoraművész június 17-én, életének 95. évében hunyt el.
Klasszikus interjú

Rajna Martin: „Fischer Ádámmal rendkívül inspirálóak a beszélgetéseink”

Konzis kora óta jár a Wagner-napokra, valósággal rajong a zeneszerzőért. Rajna Martin előbb korrepetitorként és Fischer Ádám asszisztenseként csatlakozott a Müpa neves fesztiváljának csapatához. Rajna Martin-interjú.
Klasszikus ajánló

A kilencvenéves Sári Józsefet köszöntik a BMC-ben

Június 14-én szombaton különleges koncerttel tisztelegnek Sári József zeneszerző előtt a Budapest Music Centerben, aki idén tölti be 90. életévét. Az est műsorát a komponista sokszínű életművéből válogatott kamarazenei és szólókompozíciók alkotják.
Klasszikus ajánló

Maxim Vengerov, Andreas Ottensamer és Mácsai Pál a Fesztivál Akadémia vendégei között

Világsztárokat, pezsgő fesztiváléletet hoz július 18-27. között a fővárosba a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nevével fémjelzett 10. Fesztivál Akadémia Budapest, amelynek olyan nagyságok lesznek idén a vendégei, mint Maxim Vengerov, Andreas Ottensamer és Mácsai Pál. A gyerekeknek Molnár Piroska és Csákányi Eszter mesél majd.