A pályázat célja nem a hagyományos népdalfeldolgozások irodalmának gazdagítása, sokkal inkább mai zeneszerzői nyelvezetű, a népzene által inspirált alkotások létrejöttének segítése volt. A legfeljebb 5 előadót foglalkoztató, 10 percnél nem hosszabb kompozíciókkal nevező jeligés pályázatokat korhatár nélkül nyújthatták be a zeneszerzők.Pályázni csak még bemutatásra nem került alkotásokkal lehetett.
A pályaműveket öttagú szakmai zsűri bírálta el: Beischer-Matyó Tamás, Borbély Mihály, Sáry László, Tóth Péter és a zsűri elnöke, Jeney Zoltán.
A díjnyertes kompozíciókat az Artisjus Színháztermében rendezett hangversenyen mutatták be május 10-én, s az előadást hangfelvételen rögzítették.
Az első díjat a zsűri Vizeli Máté Kalotaszegi szonátájának ítélte, amelyet szerzője mutatott be. A második helyen Dobos Dániel Vale / Istenhozzád című négy népi énekesre és nagybőgőre írt kompozíciója végzett, míg a harmadik Cservenák Ármin Quintetto all'ungherese / Csángó című, klarinétra és vonósnégyesre szánt műve lett.
A versenyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Vizeli Máté
Vizeli Máté (Fotó/Forrás: mihoattila.hu)
1988-ban született Pécsett. Édesapja, Vizeli József és nagybátyja, Vizeli Balázs is népzenész prímás, így nem csoda, hogy öt évesen hegedülni kezdett. Alapfokú zenei tanulmányait a nagykanizsai Farkas Ferenc Városi Zeneiskolában és a budapesti Tóth Aladár Zeneiskolában végezte Plánder Katalin, Jakobovics Árpád és Véghelyi Kriszta növendékeként. Már ez idő alatt, tizenkét évesen elkezdte érdekelni a zeneszerzés is, amit a számítógépes kottaszerkesztéssel együtt Baráth Zoltántól tanult. 2003-ban felvételt nyert a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol hegedű szakon Kertész István, zeneszerzés szakon Kocsár Miklós és Csemiczky Miklós tanítványa volt. 2007-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol Kertész István és Banda Ádám tanítványaként 2013-ban hegedűművész-tanári diplomát szerzett. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Zeneakadémia népi brácsa mesterszakára, ahol 2015-ben tanári oklevelet szerzett Nagy Zsolt és Árendás Péter tanítványaként. 2013 szeptembere óta klasszikus hegedűt és népi vonós hangszereket tanít a Tóth Aladár Zeneiskolában. Alapító tagja a tizenegyedik éve működő, népzenét és világzenét játszó Góbé zenekarnak, valamint a hatodik éve működő, régi zenét játszó Simplicissimus Kamaraegyüttesnek.
„A művet azért ajánlottam Kiss-B. Ádám barátomnak, mert tizenegy évvel ezelőtt felkért egy olyan hegedű szóló szonáta megírására, amely egy Hajnali-Legényes-Csárdás-Szapora összetételű kalotaszegi zenét ötvözne Bach szóló hegedű műveinek Adagio-Fuga-Andante-Allegro felépítésével – mesélte a műről Vizeli. – Elkészülése nem tudom, meddig váratott volna magára, ha ez a verseny most nem provokálja ki. A középre beékelődő, nagyon rövid, egy pár helyi román zenei motívumot feldolgozó, átvezető jellegű intermezzóval együtt végül öt tételes formát kapott. A többi tétel a magyar zenei anyagból használ rengeteg, pár hangos dallamrészletet, illetve helyenként utalást tesz Bach és Bartók bizonyos műveire, olykor elég nagy fokú paródiával élve. Sokszor kifejezetten nehéz technikai feladatok elé állítja a hegedűst, ugyanakkor az előadásához a kalotaszegi zene legalább alapvető ismerete is szükséges, mert bizonyos díszítések, ritmusok, sőt egyes tételek alaplüktetése sem jelölhető teljesen pontosan a kottában.”
Dobos Dániel
Dobos Dániel (Fotó/Forrás: Munkácsy Barbara / Facebook)
Dobos Dániel 1994-ben zenész családban született Debrecenben. 7 éves korától a Simonffy Emil Zeneiskolában csellózni tanult. 2007 óta folytat zeneszerzés és zongora tanulmányokat. A Szent Anna Székesegyház kántorképzőjén zeneelmélettel és egyházzenével foglalkozott.
A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés szakán Szigeti Máté, majd Barabás Árpád növendéke. 2014-ben felvételt nyert a Zeneakadémián Fekete Gyula osztályába. Ettől kezdve immár nemzetközi színtéren folytatódott versenygyőzelmeinek sorozata.
Neves professzorok kurzusait látogattam többek között: Martha Ptaszynska (USA), Paolo Furliani (Olaszország), Ilya Levinson (USA), Veli-Matti Puumala (Finnország), Johannes Kretz (Ausztria), Yann Robin (Franciaország), Francesco Filidei (Olaszország).
A második díjat érdemlő művéről így beszélt:
„Istenhozzád/Vale című 4 népi énekesre és nagybőgőre írt 8 perces művem a népi siratókat veszi alapul, azonban a műfajt egy új, fiktív környezetbe helyezi.
A kezdeti hideg, statikus atmoszféra jeleníti meg az elfojtott gyászt. A darab során fel-feltörő jajkiáltások végül földöntúli siratóba torkollanak. A sirató tetőpontján megjelenő hanghatások a koporsóra zúduló föld és eső elemeire emlékeztetnek. Ezt a jelenetet egy fokozatosan elcsendesülő rész követi, mely mégsem vezet megnyugvásra. A nagybőgő a szertartásokon gyakran közreműködő népi zenekarra utal. Emellett az anyagi világ és a túlvilág (gyászoló és halott) közötti végtelen távolságot is megjeleníti. Egyszerű, szinte primitív harmóniáival a történelem előtti idők őszenei rétegeit hivatott megidézni.”
Cservenák Ármin
Cservenák Ármin (Fotó/Forrás: Facebook)
Cservenák Ármin 1995-ben született Gyulán. Hét éves korában kezdett hegedülni a helyi zeneiskolában. Zeneszerzés tanulmányait 2010-ben kezdte meg a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában Szalai Andrásnál. A szolfézs-zeneelmélet mellett elvégezte a hangkultúra szakot is. A Bartók Béla emlékére megrendezett VI. Országos Zeneszerzés Versenyen első helyezést ért el. 2015 őszétől a Grazi Zeneművészeti Egyetem hallgatója. Főtárgy tanára Beat Furrer, mikrotonális zeneszerzést Georg Friedrich Haas-nál tanul.
„Nagyon érdekel a különböző zenei stílusok, nyelvezetek keveredése, egymásra való kölcsönhatásuk.
Az Ahol én elmegyek kezdetű csángó népdalnak több változatát meghallgattam a komponálási folyamat idején, mindegyiket Kallós Zoltán 1960-as évek első felében készített felvételeiről. Magával ragadott a különböző előadások sokszínűsége, dallambeli, szövegbeli változatosságuk, alkalmazkodóképességük. Kvintettemet a magyar népzenében is használt hangszerekre komponáltam. A műben visszaköszönnek az autentikus népzenei játékmódok, gesztusok pl. virtuóz futamok, díszítőelemek, különböző hangszerek hangja: furulya, ütőgardon vagy éppen tánclépések, figurák ám teljesen új, modern hangzásvilágban. Darabomat az idén elhunyt Kallós Zoltán néprajz- és népzenekutató emlékének ajánlom.”
hírlevél
