Klasszikus

„Vonósnégyes ötösben”

2004.05.14. 00:00
Ajánlom
Ezt a címet viseli az Auer Vonósnégyes négy koncertből álló sorozata, melynek utolsó hangversenyét május 10-én hallhatta az Óbudai Társaskör közönsége. Már a címadásból is kitűnik, hogy nem hagyományos koncertekről van szó: a négy fiatal muzsikushoz ötödikként Batta András zenetörténész csatlakozik, aki a hangversenyen elhangzó műről és annak hátteréről beszél. Ismeretterjesztő koncertről van tehát szó, azonban nehogy egy népszerűsítő, könnyed ifjúsági szeánszra gondoljunk: a „Vonósnégyes ötösben” nem ilyen rendezvény.

A hétfői koncert műsorán Bartók I. vonósnégyese szerepelt, és annak kapcsán a fiatal Bartók eszményeiről beszélt Batta András. Előadását számos zenei betét tette élményszerűvé. Egymás mellett hallhattuk például a Bartók-mű és Beethoven cisz-moll vonósnégyesének első ütemeit – ez minden elemzésnél világosabban mutatta, milyen közvetlenül kapcsolódik Bartók a kései Beethoven-kvartettekhez. Köztudott, hogy Bartók az I. vonósnégyest a Geyer Stefivel való szakítás után írta, és hogy ez a körülmény alapjaiban meghatározza a művet. Az első tételről azt írja Bartók egy levelében: „ez az én halotti énekem”, Kodály pedig úgy jellemezte a művet, mint Bartók „visszatérését az életbe”. A Geyer Stefi iránt érzett szerelem azonban több más Bartók-műbe is „beleíródott”: részletet hallhattunk az 1908-ban írt – és Stefinek ajánlott – hegedűversenyből, majd Granik Anna játszotta el a 14 bagatell utolsó két tételét, melyekben Bartók előbb „eltemeti” kedvesét („Elle est morte”), majd a torzképét festi meg („Ma mie qui danse”). Két, a vonósnégyesben szereplő idézetszerű zenei anyag eredetijét is meghallgathattuk: a „Romlott testem bokorba” kezdetű népdalt, valamint Szentirmay Elemér nótáját (Csak egy szép lány) Sarasate hegedűre és zongorára írt feldolgozásában.

Mindez csak néhány kiragadott példa a mintegy egyórás előadásból, melyet az életkorilag is teljesen heterogén közönség (a huszonévesektől a nyugdíjasokig) mindvégig érdeklődve hallgatott. Az előadás sikerének csak az egyik titka a jó felépítés: az életrajzi adatok, anekdotikus részletek, zenetörténeti összefüggések, analitikus megjegyzések és a zenei illusztrációk ideális aránya. A másik valószínűleg Batta András személyiségében rejlik, akinek – úgy tűnik – különös képessége van arra, hogy felkeltse a hallgatósága érdeklődését és rokonszenvét saját maga és így tárgya iránt is. Szakmai felkészültségéhez nem társul semmiféle komolykodó attitűd, itt is épp olyan közvetlenséggel és humorral adott elő, mint diákjainak a Zeneakadémián.

Ebben az oldott, szinte családias légkörben felfokozott kíváncsisággal vártuk a „főfogást”, Bartók I. vonósnégyesét – és nem kellett csalatkoznunk: az Auer kvartett rendkívül érett és érzékeny interpretációt nyújtott. Sipos Gábor, a vonósnégyes primáriusa még a koncert első felében jegyezte meg: ha tudjuk, milyen élethelyzetben írta Bartók a művet, evidens, hogy miként kell azt játszani. Valóban: az Auer Vonósnégyes már „anyanyelvi szinten” tud bartókul, evidens számukra, hogyan kell (és hogyan érdemes) Bartókot játszani.

(Óbudai Társaskör, 2004. május 10. 19:00; „Vonósnégyes ötösben – az Auer Vonósnégyes kamarazenei sorozata; A fiatal Bartók eszményei – illusztrációk Beethoven, Weiner, Dohnányi és Kodály műveiből; Bartók: I. vonósnégyes, op. 7; km.: Batta András)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallange. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Klasszikus óbudai danubia zenekar

Baráth Emőke és az Óbudai Danubia koncertjét közvetítjük élőben

Pénteken este Händel műveiből ad koncertet a világszerte ismert magyar énekesnő az ÓDZ kíséretével. Ha nem tud ott lenni a BMC-ben, kövesse az eseményt a Fidelio Facebook oldalán.
Klasszikus magazin

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.
Klasszikus ajánló

Könnyed kortárs kalandok az Óbudai Társaskörben

A Budapest Saxophone Quartet szaxofonosaival folytatódik a kortárszenei sorozat, először ad magyar nyelvű sanzonestet Szilágyi Enikő, lesz filmvetítés, visszatérnek Seress Rezső-slágerei, nem maradnak el az operarészletek, lesz medley és mashup – az Óbudai Társaskör februári kínálatából szemezgettünk.
Klasszikus ajánló

Berlioz ritkán hallható brácsaversenyét adja elő Szűcs Máté

A Harold Itáliában is elhangzik a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén, amelyet a Müpa után a Pesti Vigadóban is megismétel az együttes.