A Stockholmban született, öt nyelven beszélő Nina Stemme nagy drámai szerepek elsőrangú megformálója. Eredetileg üzleti adminisztrációt és közgazdaságtant hallgatott a Stockholmi Egyetemen, mialatt a Stockholmi Operastúdió kétéves kurzusára is beiratkozott. Előadóművészi karrierjét kórusénekesként kezdte, operaszínpadi pályafutása pedig 26 éves korában indult: A Figaro házassága Cherubinójaként lépett színpadra 1989-ben az olaszországi Cortonában. Csak ekkor határozta el, hogy életét az éneklésnek fogja szentelni; zenei tanulmányait a Stockholmi Egyetem Operai Kollégiumában fejezte be 1994-ben.
Rájöttem, hogy van mit adnom a közönségnek: hogy el tudok mondani egy történetet, és ez hatással van az emberekre.
Ez adott erőt ahhoz, hogy a hivatásommal járó minden nehézséget elviseljek” – mesélte Stemme egy, az OperaWire-nek adott interjúban.
Eleinte a Svéd Királyi Operában énekelt kisebb szerepeket, majd lehetőséget kapott egyre komolyabb líraiszoprán-karakterek megformálására is: játszotta A denevér Rosalindáját, a Bohémélet Mimijét, az Orfeusz és Euridiké női címszerepét, később a Figaro Grófnéját és Paminát is. Pályáján az áttörést – mint oly sokak esetében – Plácido Domingo Operalia versenye hozta meg. 1993-ban a La Bastille színpadán, majd 1994-ben Münchenben is Domingo partnere lehetett.
Ez idő tájt saját felvételeit hallgatva vette észre, hogy a drámai részeket sokkal meggyőzőbben énekli, mint a líraiakat.
Bár eleinte többen is óva intették a fajsúlyosabb szerepektől, egyértelművé vált számára, hogy mezzoszopránként számon tartott énekhangja olyan vivőerővel rendelkezik, amely Verdi, Puccini, Wagner és Richard Strauss hősnőinek drámai szerepeire is feljogosíthatja. Elsőként Elsa álmát énekelte el a Lohengrinből, abban az időben, amikor még a Bohémélet Mimijeként is fellépett, majd felkerült repertoárjára Turandot, Jenůfa, Richard Strauss Rózsalovagjának Tábornagynéja és a Salome címszerepe, valamint egy újabb legendás Wagner-hősnő is, a Tannhäuser Erzsébetje. A közönség az ezredfordulón hallhatta őt először A bolygó hollandi Sentájaként, majd további legendás Wagner-szerepeket – Éva, Sieglinde, Izolda és Brünnhilde – is meghódított, és felvett repertoárjába.
Nina Stemme (Fotó/Forrás: Neda Navaee / Müpa)
A svéd énekesnő pályafutása során szinte minden jelentős nemzetközi díjat megkapott, amelyek közül legnagyobb elismerésként az őt tanácsokkal is segítő honfitárs, Birgit Nilsson által alapított díjat fogadta.
Nina Stemmét a magyar közönség eddig csak egyszer hallhatta, húsz éve a Zeneakadémián, így itt az idő, hogy újra találkozhassunk vele.
A Magyar Állami Operaház Zenekarának közreműködésével zajló est karmestere, a német Markus Stenz a világ számos kiváló együttesének volt már vezető dirigense vagy zeneigazgatója, többek közt a Holland Rádió Filharmonikus Zenekara és a Baltimore-i Szimfonikus Zenekar élén állt. Szakavatott Wagner-dirigens, aki előtt nem ismeretlen a magyar kortárs zene sem: ő vezényelte Kurtág György A játszma vége című operájának premierjét a Milánói Scalában.
Nina Stemme áriaestje
december 7. 19:30, Müpa
Fejléckép: Nina Stemme (fotó/forrás: Neda Navaee / Müpa)
hírlevél
