Klasszikus

Yuja Wang eltüntette Ligeti Györgyöt

2018.04.25. 09:29
Ajánlom
Megmondom őszintén, én a Ligeti-etűdök miatt mentem Yuja Wang és két kamarazenész partnerének koncertjére. De mégsem azokat játszotta, csak Chopint, hatalmas energiával.

Én is úgy ismertem meg Yuja Wangot, mint a legtöbb zenehallgató: itt van ez a tehetséges ázsiai zongorista, aki hosszú, felvágott szoknyákban jár, a férfiszemet örvendeztető módon villant combot, látszólag két kanállal habzsolja az életet, szeret zajt csinálni, mindennek tetejében Kocsis Zoltán is nagyra tartotta, és úgy egyéniség, hogy közben a robotzongoristákat termelő Kínából érkezik.

Hogy miként kell kiejteni a nevét, az mindig kérdés (amúgy: judzsa), de a legszellemesebb megoldást épp a Budapesti Tavaszi Fesztivál koncertje előtt hallom a Müpa nagytermében: „Én csak úgy hívom, hogy Zsuzsi Wang” – újságolja egy nő könnyedén. Zsuzsi, hát nagyon szeretjük ezt a Zsuzsi Wangot. Ez talán még Kocsis érdeme, mert vele játszotta Bartók II. zongoraversenyét – fantasztikusan –, kicsit az is benne van, hogy egész különleges személyiség.

Yuja Wang (zongora), Daishin Kashimoto (hegedű) és Andreas Ottensamer (klarinét)

Yuja Wang (zongora), Daishin Kashimoto (hegedű) és Andreas Ottensamer (klarinét) (Fotó/Forrás: Kotschy Gábor)

Most is, ahogy kijön a színpadra, és éppen úgy hajol meg, ahogy Presto feliratú zenét játszik. Nagyon gyorsan, nagyon hirtelen, majdnem beveri a fejét a zongorabillentyűkbe. Chopin Andante spianato et grande polonaise brillante című művéből az Andante spinato nagyon érzékeny, nagyon lágy, nagyon légies, a Grande polonaise pedig robosztus, lehengerlő, ilyenkor elhiszi az ember, hogy Liszt tényleg kölcsönzött Chopintől, nem is csak ami a lírai hangvételt illeti.

Debussy klarinétra és zongorára írt Première rhapsodie című darabjához Andreas Ottensamer csatlakozik, akiről a műsorfüzetből tudjuk, hogy magyar származású – lesz még ebből meglepetés, várjunk a végéig. Ottensamer játéka egyszerre domborítja ki, hogy milyen modern hatású zene volt Debussyé a maga korában, költőiségével pedig belopja magát a hallgató szívébe.

Hogy A katona történetéből, ebből a keserű, ironikus kelet-európai tragikomédiából hogy lehetett ekkora slágerdarab az egész világon, azt csakis Sztravinszkij zsenijével magyarázhatnánk. Ez a mű zárja a koncert első félidejét. Daishin Kashimoto hegedűművész, a Berlini Filharmonikusok koncertmestere, a Menuhin- és a Kreisler-versenyek győztese érkezik. Van valami apró versengés a három zenész játékában, talán ezért is borulnak olyan örömmel egymás nyakába a mű végeztével, a tapsot fogadva. Ragyogó energiájú előadás, tele érdes és érdekes karakterekkel.

A szünet után Debussy g-moll szonátáját halljuk Wangtól és Kashimotótól. Ez Debussy utolsó műve, 1916-ban írta, és a háborúval együtt a francia embert kívánta megörökíteni benne. „Claude Debussy – musicien français” – ez áll a kottában aláírás gyanánt. Ennek ellenére a Trés animé tétel vérbő cigány hatásról árulkodik: Debussy 1910-es budapesti látogatásakor nagy hatással volt rá egy itt hallott cigányprímás. A Müpa színpadának két zenésze rendkívül hatásosan tolmácsolta ezt a széles érzelmi skálán mozgó művet, a fináléban Kashimoto a ritornello-téma megannyi ízét felvillantotta.

Yuja Wang (zongora), Daishin Kashimoto (hegedű) és Andreas Ottensamer (klarinét)

Yuja Wang (zongora), Daishin Kashimoto (hegedű) és Andreas Ottensamer (klarinét) (Fotó/Forrás: Kotschy Gábor)

Budapesten Bartókkal mindig sikert lehet aratni. Legyünk is büszkék erre a zeneszerzőre.

Őt hallgatva gyakran gondolok arra, hogy mi lett volna, ha él még húsz évet. Belevág-e a tizenkétfokúságba úgy, mint mondjuk Sztravinszkij? Milyen új dolgokat mutatott volna még? Segített volna-e a következő generációnak nem megakadni, mint ahogy végül megakadtak? Amikor a többiek már új hangsorokkal kísérleteztek, meg tizenkét – meg huszonnégy – hanggal operáltak, Bartók mutatta, hogy van még az tonalitásban lehetőség. Például a Kontrasztokban.

Bartókot minden magyar szereti.

Emlékszem, egyszer gyerekkoromban vendég jött hozzánk, apám mondta, hogy felrak egy lemezt, Bartókot, jó lesz-e? A vendég mondta, hogy persze, Liszt, Bartók, Kodály ezeket nagyon szereti. Na persze miért ne mondta volna, hát illik ezeket nem szeretni? Apám erre felrakta a Zenét, ami nem egy egyszerű Bartók-mű. A vendég meg pislogott.

Pislogtunk most mi is, de egész más okból. Jó volt hallani, hogy ez a három fiatal zenész – egy kínai, egy japán és egy osztrák – elvitték Bartók Kontrasztok című darabját, tökéletesre csiszolták, és visszahozták megmutatni. „Ez a ti Bartókotok! Legyetek büszkék rá.” (Kedves Yuja, legközelebb, kérlek, mutasd meg nekünk ugyanezt a Ligeti-etűdökkel is!)

A ráadásszám két Poulenc-darab a musichallos időszakból. De nem is ez a legnagyobb öröm, hanem az, hogy a magyar származású Andreas Ottensamer csengő-bongó szép magyar szavakkal köszöni meg a tapsot és a vendéglátást.

Jó ilyenkor magyarnak lenni, na.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.
Klasszikus magazin

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.