Klasszikus

Zene a lakatlan szigeten

2023.11.24. 14:50
Ajánlom
Nemrég azt a kérdést tettük fel olvasóinknak, milyen zenét vinnének magukkal egy lakatlan szigetre. Az izgalmas és változatos válaszokat olvasva persze mi is elgondolkodtunk, és összeállítottuk a magunk lakatlansziget-playlistjét.

Közkedvelt gondolatkísérlet, ha valaki a számára legkedvesebb alkotásokat szeretné összegyűjteni, hogy elképzeli, mit vinne magával egy lakatlan szigetre. Mi is kíváncsiak voltunk az olvasóink számára legkedvesebb zenékre, így nemrég a közösségi médiában tettük fel a kérdést. Bár többekben felmerült, hogy mivel is lehetne a lakatlan szigeten lejátszani a kedvenc darabokat (elővigyázatosságból néhányan hangszereket, netán zenészeket is magukkal akartak vinni), illetve hogy lakatlannak tekinthető-e még az a sziget, ha a kommentelő huzamosabb ideig ott tartózkodik, a legtöbben mégis lelkesen osztották meg kedvenceiket. 

A válaszok alapján egyértelművé vált, hogy nekünk van a legszínesebb ízlésvilágú olvasótáborunk.

Többen egy-egy könnyű-, illetve komolyzenei művet is választottak, de a klasszikus repertoár is a középkortól a kortársakig ívelt.

Különösen öröm volt látni, hogy Bartók neve milyen sokszor hangzott el, úgy látszik, a külföldön is legelismertebb magyar zeneszerző mára a hazai nagyközönség szívéhez is utat talált. Néhányan konkrét lemezeket is említettek, Cecilia Bartoli, Jonathan Tetelman, William Christie, Glenn Gould neve is felmerült. Akadtak persze szélsőségek: néhányan inkább a csendet hallgatnák (vagy szellemesebben megfogalmazva, Cage 4’33”-ját), és olyan is volt, aki a világ összes zeneművét magával szerette volna vinni.

Persze egy abszolút kedvenc lista összeállítása számunkra is érdekes lehet, úgyhogy következzék most a klasszikus zenei rovatvezető szigorúan szubjektív összeállítása, öt plusz egy zeneművel, amihez természetesen meghallgatásra méltó felvételeket is ajánlunk.

1. Bach: János-passió

Egyik kommentelőnk úgy fogalmazott, Bach „egy életre elegendő zenei táplálék”. Az állítással csak egyetérteni lehet, így

természetesen bármilyen lista csonka lenne a komponista alkotásai nélkül.

Abban már az én szubjektív szempontjaim érvényesülnek, hogy a két nagy passió közül melyiket választottam, hiszen mindkettő csodálatos. A János-passiót jobban ismerem, többféle interpretációban is hallottam, így valószínűleg mélyebben sikerült megértenem a benne rejlő emberi és emberfeletti tartalmat.

2. Haydn: C-dúr csellóverseny

Valószínűleg egyéni adottság kérdése, hogy a listámon mindössze egyetlen igazán vidám darab szerepel. Mert még ha elő-elő is fordulnak reménytelibb pillanatok némelyik másik alkotásban is, egy világ választja el őket Haydn páratlanul napsugaras versenyművétől.

Ezt a C-dúrt receptre kellene felírni, annyi életöröm és tündöklés van benne.

Mert hát bármennyire is szeretjük az életet a maga bonyolultságában látni, néha szükségünk van a felszabadult, csorbítatlan boldogságra is.

3. Schubert: Winterreise

A listám első csalását itt követem el, nem egy, hanem két interpretációt is választottam. Egyfelől ez a lista legszemélyesebb alkotása, így hát

hogyan is lehetne két gyökeresen eltérő személyiség megközelítése közül választani?

Másrészt a korábbi felvétel igen izgalmas vizuális környezetbe helyezi Schubert művét, olyan komplex élményt nyújtva, amit sokáig etalonnak tekintettem.

…de hát a másikon is egy roppant izgalmas énekes szólaltatja meg a dalciklust, a szükséges mértékben neurotikusan, ráadásul talán nem is vagyok annyira szubjektív, ha azt mondom, napjaink legjobb dalkísérője társaságában.

4. Mahler: I. szimfónia

Mahler műve olyan hihetetlen gazdagságban tárja elénk jóformán az egész „hosszú 19. század” világát, hogy emlékszem, milyen nehézséget okozott elsőre befogadni. Aztán persze ha elmélyedünk benne, nem győzzük csodálni, mi mindent értett a szerző abból a bonyolult történelmi-kulturális helyzetből, amiben élt. Sőt, mintha még az évtizedekkel későbbi, egészen az I. világháborúig vagy talán annál is tovább bekövetkező eseményekről is lett volna valami fogalma.

Hogyan hullik szét egy érthető és biztonságosnak hitt világ, és összeállhat-e újra valami egész azután?

Érdemes Mahler zenei véleményét alaposabban megismerni.

5. Sosztakovics: 2. (e-moll) zongoratrió

Azt hiszem, számomra Sosztakovics jelképezi mindazt, amit a 20. század jelentett,

azt a végtelen kiszolgáltatottságot, amibe az egymást váltó, pusztító rendszerek taszították a gondolkodó, a világra reflektáló embert.

Bár a szerző életművének egyes részeit még csak most fedezem fel, végtelen csodálattal tölt el, milyen pontosan és hitelesen tudta ezeket az érzéseket megjeleníteni. A 2. zongoratrióban is eljutunk a teljes pusztuláshoz, ám ahogy visszatér a darabot indító dallam, a sebesültekkel és holttestekkel borított csatamező fölött mintha mégis megjelenne valamiféle letűnt szépség emléke.

+ 1 Wagner összes

Az ötös lista egy kis csalással jött össze: egyáltalán nem válogattam be színpadi műveket. Ami azért mégsem lenne teljesen rendjénvaló, úgyhogy plusz egynek Wagner teljes érett kori operatermését szeretném választani. Vagy ha tíz darab sok, akkor a teljes Ringet. Egy négyestés ciklust is nehezen lehetne a lista egyetlen tételének tekinteni? Hát legyen akkor egy különálló mű, egyszersmind újra egy kis napsütés az elkomoruló listámon.

Bachtól indultunk, A nürnbergi mesterdalnokok nyitányára pedig Wagner pedig csak „alkalmazott Bachként” hivatkozott,

utalván a mű motívumkezelésére. A másik hasonlóság, hogy ezt a darabot hallgatva is mindig azt érzem, a világban működő igaz és jó erőkhöz jutottam közelebb.

Fejléckép: Pixabay

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csák János: Demeter Szilárd hat intézményt összefogó közgyűjteményi központot vezet majd

Az M5 közszolgálati csatornának adott interjúban a kulturális és innovációs miniszter részletesebben is megindokolta, miért Demeter Szilárdot választotta a Magyar Nemzeti Múzeum élére, illetve bejelentette a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttét.
Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.
Jazz/World

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.
Klasszikus interjú

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.
Klasszikus hír

Tiszteletbeli lovagi címmel tüntették ki Vlagyimir Jurovszkij karmestert

A Bajor Állami Opera főzeneigazgatója és a Berlini Rádiózenekar művészeti vezetője tizenhárom évig vezette a Glyndebourne-i Operafesztivált, és tizenöt évig állt a Londoni Filharmonikus Zenekar élén.
Klasszikus ajánló

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.