Klasszikus

Zene az Unión kívül

2012.12.03. 12:09
Ajánlom
Nem a mai Unióról van szó. Fiataloknak hál’Isten csak történelem. Létrehozójáról, első vezéréről sok szobor készült nálunk is (ma kissé buszozni kell hozzá Budapesten, hogy láthassuk némelyiket), a szobrászoknak a haj megformálásával aránylag keveset kellett bajlódniuk.

Hogy a műsor tervezőjének (gyanítom: Kocsis Zoltánnak) fejében megfordult-e ilyen szempont, arra nem vennék mérget. Ám tény: a három kompozíciót, amely elhangzott a november 29-i koncerten, emigráns oroszok alkották. Az egyik Stravinsky, aki gyűlölte a Birodalmat, s csak késő öregkorában édesgették el egyszer szülőföldjére. Ekkor - 1962-ben - ugyan megpróbálták maradásra bírni, maga Hruscsov elvtárs (a legsoftabb szovjet diktátor) csábítgatta, de nemet mondott. A másik Szergej Prokofjev, aki látványosan nem tagadta meg ugyan hazája új rendszerét, de azért évekig külföldön élt, hogy aztán 1934-ben bekapja a horgot: visszatért, elvették az útlevelét, s élete utolsó évtizedeit "otthon" töltötte. Ha addig nem ismerte, most megtanulhatta a félelmet, mint a Brünnhildét felébresztő Siegfried, s nem érte meg az enyhülés időszakát - ugyanazon a napon hagyta el a földi árnyékvilágot, 1953-ban, amelyiken a Népek Atyja. Ötödik zongoraversenyét azonban még a végzetes döntés előtt írta, 1932-ben, szabad emberként.

Scherzo a la russe, Ötödik zongorakoncert, Oedipus Rex - a művek közt az is közös nevező, hogy a magyar zenei életben egyik sem tartozik a gyakran előadottak közé. Az első esetében a mellőzés talán még menthető: apró darabról van szó, amelyik eredetileg filmzenének készült volna, nagyzenekari változata hatalmas apparátust igényel, terjedelme viszont nincs öt perc sem. A manapság szent gazdasági szempontok tehát alaposan ellene szólnak műsorra tűzésének. A zseni apró ujjgyakorlata ez. A forma áttetszően világos rondó, a hangzásvilág egyszerre oroszos és jazzes (Stravinsky ugyanebben az időben, a negyvenes évek közepén írta meg az Ebony Concertót, Woody Hermann jazz-együtesének felkérésére). Röviden: a darab pompás, élvezetes, igazi előétel lehet egy elegáns, Michelin-csillagos koncert-vacsorán. Prokofjev versenyműve kemény zene, csak negyedik (utolsó előtti) tételében, s ekkor is csak rövid időre érzelmesebb (ekkor azonban majdnem Rahmanyinov világára emlékeztető), csípős, habzó, mint a jéghideg pezsgő. Szinte durran a dugó az első tétel elején. Megérteni vélem, hogy kevés pianista vállalkozik előadására, rendkívül nehéz és nem hálás a szólista számára. Az Oedipus esetében viszont kissé tanácstalan vagyok. A huszadik század egyik legnagyobb remekműve. Kétségkívül hatásos (amint azt a mostani este közönség-reakciója is bizonyította), mégis ritkán kerül nálunk koncert-pódiumra (operaházi előadására pedig, az 1928-as magyarországi bemutató óta, ha nem tévedek, nem került sor az Andrássy úton). Egyetlen gyengéje van, s ezt utóbb Stravinsky is belátta: a narrátor prózai szövege. Cocteau követte el: dagályos, fellengzős. Méltatlan a zenéhez. Most Kovács István küzdött meg vele: amit meg lehet tenni, ő megtette (az ügyetlen hangosítás az elején pedig elrontotta).

Kocsis magának szánta ezt a szép műsort - aztán az élet úgy hozta, hogy helyettest kellett hívni. Azt hiszem, a zenekar vezetői ezúttal is jól döntöttek, amikor Thomas Sanderlinget kérték fel. Nem tartozik ugyan korunk legnagyobb dirigens-egyéniségei közé, de tudja a szakma csínját-bínját, pontos, szabatos, ízléses. A Prokofjev-zongoraverseny egy-két apró megingásától eltekintve a zenekar is kiváló formában játszott. Jean-Efflam Bavouzet-ről, a versenymű szólistájáról eddig is tudtuk, káprázatos pianista. Világsztár, aki szerencsénkre, családi kötődés miatt szívesen jár hozzánk. Szólamát éles kontúrokkal, harsány színekkel és fölényes virtuozitással játszotta. Aztán adott egy gyönyörű ráadást: a Lenhajú lányt Debussytől, s ebben megmutatta, milyen finom árnyalatokra, lágy tónusokra képes.

Az opera-oratóriumban (a meghatározás magától Stravinskytől való) közreműködő szólisták közül Wiedemann Bernadette ideális választásnak bizonyult Iocaste szerepére, ez a szerep éppen ilyen sötét és erős vocét kíván. De igen jónak találtam Will Hartmannt (Oedipus) és Palerdi Andrást (Tiresias) is. Gábor Gézának pedig külön köszönet jár azért, beugrott Szvétek László helyett: tökéletesen tudta kettős szerepét (Creon, ill. Hirnök).  Volt még egy ötödik szólista is (Pásztor), aki a kórusból lépett elő. Nem írták ki a nevét. Kár, megérdemelte volna.

A beszámoló végére hagytam a kórust. A Honvéd Férfikar és a Nemzeti Énekkar férfiszólamai egyesültek ezúttal. Nagy tisztelettel emelem kalapom teljesítményük és karigazgatóik (Strauss Kálmán ill. Antal Mátyás)  előtt. Ritka szép, erőteljes, tiszta, fényes kórushangzást élvezhettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Az évad legjobb művészi produkcióit díjazta a Radnóti Színház

Megtartotta évadzáró társulati ülését a Radnóti Színház, ahol Kováts Adél igazgató összegezte az elmúlt évadot, valamint kihirdette a következő új bemutatóit.
Klasszikus

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Könyv

Tarolt a Semmelweis a Magyar Mozgókép Fesztiválon

Huszonkét kategóriában hirdettek nyertest hazánk legnagyobb filmes szemléjén. Koltai Lajos Semmelweis című történelmi drámája összesen hat – köztük a legjobb film és a legjobb rendező – kategóriában diadalmaskodott.
Vizuál

Zsigmond Gábor lesz a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A döntést Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke Csák János kulturális és innovációs miniszter jóváhagyásával jelentette be.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Klasszikus hír

Molnár Anna neves izraeli kortárs zenei együttessel lép fel

Az Israel Contemporary Players június 22-án ad koncertet Tel-Avivban, az elsősorban szintén kortárs zenei produkcióiról ismert mezzoszoprán Steve Reich Tehillim című művében működik közre.
Klasszikus hír

Svájci fesztivál magyar fellépőkkel

A június 28. és 30. között a Genfi-tó partján rendezett Léman Bouquet Fesztivál változatos zenei programokat kínál, idilli környezetben a közönségnek. A koncerteken számos magyar művész is fellép.
Klasszikus interjú

„Az előadónak nem elég csak a kottát látnia” – interjú Szabady Ildikó fuvolaművésszel

Már kiskorában is folyton a hangszer foglalkoztatta, azóta pedig elmélyült a kapcsolata a fuvolával. Az MVM által támogatott Junior Prima Díjjal kitüntetett Szabady Ildikó számos sikeres versenyszereplés után szólistaként és zenekari muzsikusként is rendszeresen színpadra áll.