Klasszikus

Zene, buszok, elefántok: 70 éves Kovács Sándor

2019.11.23. 12:20
Ajánlom
Novemberben tölti be 70. évét a Zeneakadémia közkedvelt zenetörténet-tanára, a Bartók Rádió Muzsikáló Délutánjának műsorvezetője, az Új Zenei Újság szerkesztője, a Figaro kritikarovatának lektora: Kovács Sándor. Neve és egyénisége fogalom mindenki számára, aki valaha hallotta őt. Ünnepi interjúnkat olvashatjátok.

A tanítás során szerzett élményekről szokott mesélni, a ZTI munkatársaként töltött időszakról kevésbé. Mi volt a feladata?

A Bartók-féle egyetemes népzenei gyűjteményt kellett kiadásra előkészítenem. A Bartók, Kodály és még 33 gyűjtő által rögzített anyagot a ’30-as években Bartók saját elgondolása szerint rendszerbe foglalta. Amikor elment Amerikába, Kodályra hagyta munkát. Kodály még Bartókkal egyidőben kitalált egy másik rendszert, de végül ezt sem jelentette meg, hanem a fiatalokra bízta a megoldást. Járdányi Pál meg is alkotott egy újabb csoportosítást, amely azonban csak a Magyar Népzene Tára VI. kötetében jutott érvényre. Ujfalussy József vetette fel, hogy ki kellene adni az eredeti bartóki gyűjteményt, mert az tartalmazza azt a kb. 13 500 dallamot, amit Bartók maga ismert. Ezen a feladaton Somfai László vezetése alatt Sebő Ferenccel dolgoztam együtt, és nagyon jól éreztem magam. Azért hagytam abba, mert Miskolcon, ahova egy ideje már eljártam tanítani, igazgatónak is felkértek. Mindkettő nem fért volna bele, választanom kellett.

Hogyan látja a kritika műfaját?

Válságos a helyzete. Régen többek közt a dokumentálás volt a funkciója. Nem tudjuk, Chopin vagy Liszt hogyan játszott, csak abból, amit írtak róluk. Ezt a funkcióját a kritika már elvesztette, de talán még mindig fontos, hogy orientálja a közönséget, sőt, a művészeket is. Hogy mennyire tölti be ezt a szerepét, nem tudom. Nagyon visszaszorult, alig van fórum, ahol helyet kap: a Muzsika megszűnt, az Új Zenei Újságon kívül az Élet és Irodalomban fordul elő. Meg persze itt nálunk, a Figaróban.

A klasszikus zene mellett milyen más zenekultúrákban mélyedt el?

Nagyon szerettem egy időben a jazzt. Aztán végül az öcsém lett jazzrajongó, és ő kapta a lemezeket.

Az indiai zenét viszont tanítom is. Főleg élmények révén kerültem közel hozzá. Ravi Shankar többször játszott Budapesten, ezután egyre több előadást és felvételt hallgattam.

Sokszor mondják, hogy a komolyzene krízisbe került. Mit gondol erről?

Nem vagyok pesszimista. Olyan mértékű bunkóság vesz körül minket, hogy már elindult egyfajta ellenreakció.

Bizonyos körökben egyenesen sikkes lett klasszikus koncertre járni. Nem értenek hozzá, de ott vannak, és ez a fontos. Szerintem a folyamat fokozódni fog, hacsak nem vet véget valami az európai kultúrának.

Mi a legfőbb eszköze annak, hogy vonzóvá tegyük a zenetörténetet?

A kulcsszó a szórakoztatás. Ez nem azt jelenti, hogy állandóan nevettetni kell a közönséget, de kicsit dramatizálhatjuk, amiről beszélünk. És megfelelő darabokat kell kiválasztani. Szerintem ezt sokszor nagyon elrontják. Ha a diákokat lerohanják Mozart kamarazenéjével, nem fogják élvezni: az más szint, ahová előbb el kell jutni. De mondok egy jó példát. A Rádióban tartottam olyan előadásokat, amelyekre 8. osztályostól gimnazista korosztályig jöttek a fiatalok (néhányan, mint Kovalik Balázs, még tovább is). Sosztakovics Orrjának részletei kifejezetten jól működtek. Arra késztette a diákokat a zene, hogy rögtön határozottan állást foglaljanak: vagy nagyon tetszett nekik, vagy nagyon nem.

Mindig is zenei pályára készült?

Gyerekkoromban persze buszvezető akartam lenni. 1953-ban kezdett közlekedni az Ikarus 55. A többi magyar gyártmányú busz ócska volt, ez viszont annyira szép, hogy külföldinek hívtuk.

Budapesten Ikarus 66 néven jelent meg, a 12-es vonalán járt a Körúton. Sokszor csak úgy felszálltam rá, hogy utazhassak rajta.

Ikarus_6662-es_Andrassy_ut_2018_Terezvaros-111649.jpg

Veterán Ikarus 66-os az Andrássy úton, 2018-ban (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Miben nyilvánul meg ma a közlekedés iránti szenvedélye?

Amikor kicsi voltam, nem léteztek még modellek, papírból hajtogattam buszokat. Azóta már nagy gyűjteménnyel büszkélkedhetek.

A nejemtől kaptam egy vitrint, abban rendeztem el a buszokat, villamosokat, trolikat városok szerint. Ha majd nagyon öreg leszek és végleg meghülyülök, megtalálnak otthon, azokkal fogok játszani.

Az öregséggel egyébként egyetlen jó dolog jár, hogy olcsón utazhatok. Hétvégén, ha nagyon unom magam, és már gyakoroltam is (mindennap zongorázom egy órát), kimegyek például a Nyugatiba, és felülök a legszimpatikusabb vonatra. Aztán meglátom, hogyan tovább. Imádok a Dunakanyarba kirándulni, de Győrt és Szegedet is szeretem. Külföld más, oda nem lehet elugrani egy nap alatt. Kivétel ez alól Bécs, ott viszonylag gyakran megfordulok, nemrég látogattam meg a néhány hónapos kiselefántot.

Miért pont az elefánt?

Kiskoromtól kezdve nagyon szeretem. Ez felerősödött, amikor a fiamnak meséltem gyerekkorában, sokszor elefántokról. Kultikus állat lett számunkra – ő már kinőtte, én nem. Sokat olvasok róluk.

Az elefántok imádják a zongoramuzsikát!

Kapcsolódó

Az elefántok imádják a zongoramuzsikát!

Ez derül ki azokból a videókból, amelyet egy kalandos életű koncertzongorista készít Thaiföldön.

De más állatokat is kedvelek. A varacskos disznó és az ecsetfülű disznó például annyira csúnya, hogy az már szép. Az őz pedig tényleg gyönyörű.

Milyen állatkerteket ismer a világon?

Láttam a New York-it. Remekül megoldották, kisvasút visz a különféle állatokhoz, mégis csalódást okozott. Milyen állatkert az, ahol nincs afrikai elefánt?! Most Budapesten sincs, de Nyíregyházán igen. Ott elég sűrűn megfordulok. A bécsit is látogatom. A helsinki állatkertben nem tartanak olyan állatot, amely nagy meleget igényel, így elefántot sem. A nyugat-berliniből viszont hét, a kelet-berliniből tizenhét elefántra emlékszem.

Van jelenleg örökbefogadott védence?

Már nincs. Volt régen egy elefánt Budapesten, de meghalt. Utána egy kenguru, nagyon szép példány, csak a fél szemére vak, ezért mindig nekiment a kerítésnek. Ő is meghalt, és úgy döntöttem, több nem lesz, nehogy balsorsot hozzak az állatokra. A fiam lépett a nyomdokaimba, örökbefogadta a lajhárt.

Mit kívánna a születésnapjára?

Nyugalmat az országban.

Kevesebb hisztit. Afrikai elefántot Budapestre. És legfőképpen, hogy a Zeneakadémia maradjon önálló, illetve hogy folytathassam még egy darabig a tanítást és a rádiózást, mert mindkettőt nagyon szeretem.

Az írás a Figaro novemberi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

Kovács Sándor: „Az ismeretterjesztés mindig vonzott”

Kapcsolódó

Kovács Sándor: „Az ismeretterjesztés mindig vonzott”

Kovács Sándort sok helyről ismerhetjük. Évekkel ezelőtt hallhattuk őt az MR3 Bartók Muzsikáló reggelében, a mai napig az Új Zenei Újságban, olvashattuk már kritikáit a fidelio.hu-n vagy a Muzsikában, láthattuk őt koncerten műsort vezetni. De legtöbbünknek (és ez a zeneakadémisták igen nagy százaléka) zenetörténet órái jelentik/jelentették az első számú kapcsolódási pontot és egy kis színfoltot unalmasabb napjainkon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kiemelkedő életművek és emberi teljesítmények – Átadták az Cziffra Fesztivál díjait

Idén rekordszámú pályázat érkezett. A díjakra a Cziffra Fesztivál felhívása szerint művészeket, kulturális szakembereket lehetett jelölni; a döntést végül a jelölési időszak lezárultával az öttagú szakmai zsűri hozta meg.
Színház

„Minden téren jönnek előre a nők” – Interjú Péterfy Borival

Az Átrium új bemutatója, a Mefisztó Klaus Mann Mephistójának szabad átirata a kortárs kabaré műfajában, sok zenével és meglepetéssel. Az Urbán András rendezte előadásban Péterfy Bori a többi színészhez hasonlóan sokféle karaktert villant fel.
Klasszikus

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.
Vizuál

Évtizedes elfeledettség után először látható Péli Tamás monumentális pannója

A Születés című alkotás szeptember 26-ig látható a BTM Vármúzeum Barokk Csarnokában. A páratlan jelentőségű, de hányattatott sorsú, ez idáig a közönség elől elzárt fára festett táblakép központi motívuma a roma nép képzelt-megálmodott eredetmítosza.
Klasszikus

Barokk forgatag – Zenei időutazásra hív a 37. Régi Zenei Napok

Minden eddiginél több koncerttel és kurzussal várja közönségét és hallgatóit a Régi Zenei Napok Vácon és Gödöllőn július 3. és 10. között. A műsorban különleges zenei csemegék is helyet kaptak, a professzorok között érkezik Malcolm Bilson és Simon Standage.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.
Klasszikus hír

Barokk forgatag – Zenei időutazásra hív a 37. Régi Zenei Napok

Minden eddiginél több koncerttel és kurzussal várja közönségét és hallgatóit a Régi Zenei Napok Vácon és Gödöllőn július 3. és 10. között. A műsorban különleges zenei csemegék is helyet kaptak, a professzorok között érkezik Malcolm Bilson és Simon Standage.
Klasszikus hír

Kiemelkedő életművek és emberi teljesítmények – Átadták az Cziffra Fesztivál díjait

Idén rekordszámú pályázat érkezett. A díjakra a Cziffra Fesztivál felhívása szerint művészeket, kulturális szakembereket lehetett jelölni; a döntést végül a jelölési időszak lezárultával az öttagú szakmai zsűri hozta meg.
Klasszikus újranyitás

Teherautó platójáról és templomokban is zenél a Fesztiválzenekar

Június 9-én és 11-én ismét mozgó teherautóról zenélnek majd a Budapesti Fesztiválzenekar művészei a fővárosban. Szerda és péntek délutántól estig a belvárosban és Újlipótvárosban várható az élő zenét hozó autó felbukkanása. A mobil utcazenélés mellett ismét országszerte fellépnek templomokban, zsinagógákban.
Klasszikus ajánló

Zene+ sorozat a Várkert Bazárban

Három ünnep, három összművészeti koncert. A Várkert Bazár a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával együttműködésben igazi összművészeti kulturális csemegékkel készül 2021 nyarára. Az ódon történelmi falak között – miközben a felejthetetlen panorámában gyönyörködünk – a kiváló akusztika segítségével felemelő és tartalmas nyáresték várnak az érdeklődőkre.