Klasszikus

Zene, buszok, elefántok: 70 éves Kovács Sándor

2019.11.23. 12:20
Ajánlom
Novemberben tölti be 70. évét a Zeneakadémia közkedvelt zenetörténet-tanára, a Bartók Rádió Muzsikáló Délutánjának műsorvezetője, az Új Zenei Újság szerkesztője, a Figaro kritikarovatának lektora: Kovács Sándor. Neve és egyénisége fogalom mindenki számára, aki valaha hallotta őt. Ünnepi interjúnkat olvashatjátok.

A tanítás során szerzett élményekről szokott mesélni, a ZTI munkatársaként töltött időszakról kevésbé. Mi volt a feladata?

A Bartók-féle egyetemes népzenei gyűjteményt kellett kiadásra előkészítenem. A Bartók, Kodály és még 33 gyűjtő által rögzített anyagot a ’30-as években Bartók saját elgondolása szerint rendszerbe foglalta. Amikor elment Amerikába, Kodályra hagyta munkát. Kodály még Bartókkal egyidőben kitalált egy másik rendszert, de végül ezt sem jelentette meg, hanem a fiatalokra bízta a megoldást. Járdányi Pál meg is alkotott egy újabb csoportosítást, amely azonban csak a Magyar Népzene Tára VI. kötetében jutott érvényre. Ujfalussy József vetette fel, hogy ki kellene adni az eredeti bartóki gyűjteményt, mert az tartalmazza azt a kb. 13 500 dallamot, amit Bartók maga ismert. Ezen a feladaton Somfai László vezetése alatt Sebő Ferenccel dolgoztam együtt, és nagyon jól éreztem magam. Azért hagytam abba, mert Miskolcon, ahova egy ideje már eljártam tanítani, igazgatónak is felkértek. Mindkettő nem fért volna bele, választanom kellett.

Hogyan látja a kritika műfaját?

Válságos a helyzete. Régen többek közt a dokumentálás volt a funkciója. Nem tudjuk, Chopin vagy Liszt hogyan játszott, csak abból, amit írtak róluk. Ezt a funkcióját a kritika már elvesztette, de talán még mindig fontos, hogy orientálja a közönséget, sőt, a művészeket is. Hogy mennyire tölti be ezt a szerepét, nem tudom. Nagyon visszaszorult, alig van fórum, ahol helyet kap: a Muzsika megszűnt, az Új Zenei Újságon kívül az Élet és Irodalomban fordul elő. Meg persze itt nálunk, a Figaróban.

A klasszikus zene mellett milyen más zenekultúrákban mélyedt el?

Nagyon szerettem egy időben a jazzt. Aztán végül az öcsém lett jazzrajongó, és ő kapta a lemezeket.

Az indiai zenét viszont tanítom is. Főleg élmények révén kerültem közel hozzá. Ravi Shankar többször játszott Budapesten, ezután egyre több előadást és felvételt hallgattam.

Sokszor mondják, hogy a komolyzene krízisbe került. Mit gondol erről?

Nem vagyok pesszimista. Olyan mértékű bunkóság vesz körül minket, hogy már elindult egyfajta ellenreakció.

Bizonyos körökben egyenesen sikkes lett klasszikus koncertre járni. Nem értenek hozzá, de ott vannak, és ez a fontos. Szerintem a folyamat fokozódni fog, hacsak nem vet véget valami az európai kultúrának.

Mi a legfőbb eszköze annak, hogy vonzóvá tegyük a zenetörténetet?

A kulcsszó a szórakoztatás. Ez nem azt jelenti, hogy állandóan nevettetni kell a közönséget, de kicsit dramatizálhatjuk, amiről beszélünk. És megfelelő darabokat kell kiválasztani. Szerintem ezt sokszor nagyon elrontják. Ha a diákokat lerohanják Mozart kamarazenéjével, nem fogják élvezni: az más szint, ahová előbb el kell jutni. De mondok egy jó példát. A Rádióban tartottam olyan előadásokat, amelyekre 8. osztályostól gimnazista korosztályig jöttek a fiatalok (néhányan, mint Kovalik Balázs, még tovább is). Sosztakovics Orrjának részletei kifejezetten jól működtek. Arra késztette a diákokat a zene, hogy rögtön határozottan állást foglaljanak: vagy nagyon tetszett nekik, vagy nagyon nem.

Mindig is zenei pályára készült?

Gyerekkoromban persze buszvezető akartam lenni. 1953-ban kezdett közlekedni az Ikarus 55. A többi magyar gyártmányú busz ócska volt, ez viszont annyira szép, hogy külföldinek hívtuk.

Budapesten Ikarus 66 néven jelent meg, a 12-es vonalán járt a Körúton. Sokszor csak úgy felszálltam rá, hogy utazhassak rajta.

Ikarus_6662-es_Andrassy_ut_2018_Terezvaros-111649.jpg

Veterán Ikarus 66-os az Andrássy úton, 2018-ban (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Miben nyilvánul meg ma a közlekedés iránti szenvedélye?

Amikor kicsi voltam, nem léteztek még modellek, papírból hajtogattam buszokat. Azóta már nagy gyűjteménnyel büszkélkedhetek.

A nejemtől kaptam egy vitrint, abban rendeztem el a buszokat, villamosokat, trolikat városok szerint. Ha majd nagyon öreg leszek és végleg meghülyülök, megtalálnak otthon, azokkal fogok játszani.

Az öregséggel egyébként egyetlen jó dolog jár, hogy olcsón utazhatok. Hétvégén, ha nagyon unom magam, és már gyakoroltam is (mindennap zongorázom egy órát), kimegyek például a Nyugatiba, és felülök a legszimpatikusabb vonatra. Aztán meglátom, hogyan tovább. Imádok a Dunakanyarba kirándulni, de Győrt és Szegedet is szeretem. Külföld más, oda nem lehet elugrani egy nap alatt. Kivétel ez alól Bécs, ott viszonylag gyakran megfordulok, nemrég látogattam meg a néhány hónapos kiselefántot.

Miért pont az elefánt?

Kiskoromtól kezdve nagyon szeretem. Ez felerősödött, amikor a fiamnak meséltem gyerekkorában, sokszor elefántokról. Kultikus állat lett számunkra – ő már kinőtte, én nem. Sokat olvasok róluk.

Az elefántok imádják a zongoramuzsikát!

Kapcsolódó

Az elefántok imádják a zongoramuzsikát!

Ez derül ki azokból a videókból, amelyet egy kalandos életű koncertzongorista készít Thaiföldön.

De más állatokat is kedvelek. A varacskos disznó és az ecsetfülű disznó például annyira csúnya, hogy az már szép. Az őz pedig tényleg gyönyörű.

Milyen állatkerteket ismer a világon?

Láttam a New York-it. Remekül megoldották, kisvasút visz a különféle állatokhoz, mégis csalódást okozott. Milyen állatkert az, ahol nincs afrikai elefánt?! Most Budapesten sincs, de Nyíregyházán igen. Ott elég sűrűn megfordulok. A bécsit is látogatom. A helsinki állatkertben nem tartanak olyan állatot, amely nagy meleget igényel, így elefántot sem. A nyugat-berliniből viszont hét, a kelet-berliniből tizenhét elefántra emlékszem.

Van jelenleg örökbefogadott védence?

Már nincs. Volt régen egy elefánt Budapesten, de meghalt. Utána egy kenguru, nagyon szép példány, csak a fél szemére vak, ezért mindig nekiment a kerítésnek. Ő is meghalt, és úgy döntöttem, több nem lesz, nehogy balsorsot hozzak az állatokra. A fiam lépett a nyomdokaimba, örökbefogadta a lajhárt.

Mit kívánna a születésnapjára?

Nyugalmat az országban.

Kevesebb hisztit. Afrikai elefántot Budapestre. És legfőképpen, hogy a Zeneakadémia maradjon önálló, illetve hogy folytathassam még egy darabig a tanítást és a rádiózást, mert mindkettőt nagyon szeretem.

Az írás a Figaro novemberi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

Kovács Sándor: „Az ismeretterjesztés mindig vonzott”

Kapcsolódó

Kovács Sándor: „Az ismeretterjesztés mindig vonzott”

Kovács Sándort sok helyről ismerhetjük. Évekkel ezelőtt hallhattuk őt az MR3 Bartók Muzsikáló reggelében, a mai napig az Új Zenei Újságban, olvashattuk már kritikáit a fidelio.hu-n vagy a Muzsikában, láthattuk őt koncerten műsort vezetni. De legtöbbünknek (és ez a zeneakadémisták igen nagy százaléka) zenetörténet órái jelentik/jelentették az első számú kapcsolódási pontot és egy kis színfoltot unalmasabb napjainkon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Az idei Berlinalén az is kiderült, hogy Martin Scorsese egy két lábon járó filmenciklopédia

A 74. Berlinale a megkezdett mederben folyt tovább: az elmúlt öt napban is maradt a határok és az aktuális társadalmi kérdések feszegetése.
Színház

Kétszemélyes tantermi előadás készült a Sorstalanságból a Katonában

A Gloviczki Bernát és Jakab Balázs előadásában látható színpadi adaptációt Bagossy Júlia rendezte. A bemutatót február 23-án tartják a Sufniban.
Klasszikus

Bach, Chopin és Schumann műveit szólaltatja meg Grigorij Szokolov a Müpában

Az orosz zongoraművész szólóestjén Johann Sebastian Bach négy duettje és c-moll partitája, Chopin mazurkái és Schumann Waldszenen (Erdei jelenetek) című műve hangzik el az MVM Koncertek – A Zongora sorozatban március 13-án a Müpában.
Vizuál

„Nem elég gondolni, tenni is kell” – fontos társadalmi ügyekről rendez kiállítást a Radnóti Színház

A társulat célja ráirányítani a figyelmet közös ügyeinkre, közelebb hozva, felnagyítva, kihangosítva azokat. Az előző évadban elindult kampány fotósorozatait Csoszó Gabriella készítette, a figyelemfelkeltő akció idén az újonnan szerződött színészek ügyeivel folytatódott.
Vizuál

Süveges Rita festőművész lett az Esterházy Art Award közönségdíjasa

A 2023-as Esterházy Art Award-díjhoz kapcsolódó kiállítás március 3-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban, majd április közepén a kismartoni Esterházy-kastélyban is kiállítják a díjazott alkotók munkáit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bach, Chopin és Schumann műveit szólaltatja meg Grigorij Szokolov a Müpában

Az orosz zongoraművész szólóestjén Johann Sebastian Bach négy duettje és c-moll partitája, Chopin mazurkái és Schumann Waldszenen (Erdei jelenetek) című műve hangzik el az MVM Koncertek – A Zongora sorozatban március 13-án a Müpában.
Klasszikus hír

A zene- és énektanári pálya népszerűsítését segíti a frissen átadott Kodály Műhely

A Városmajorban található intézmény kurzusoknak, szakmai és módszertani bemutatóknak, művészeti, zenetudományi témájú kerekasztal-beszélgetéseknek és kamarazenei hangversenyeknek ad helyet.
Klasszikus hír

Négy kiváló muzsikus rögzítette Brahms zongoranégyeseit

Brahms mindhárom zongoranégyesét vette lemezre Giovanni Guzzo, Szűcs Máté, Perényi Miklós és Várjon Dénes. Az album március 1-jén jelenik meg a Hungarotonnál.
Klasszikus ajánló

Kalló Zsolt lesz az Anima Musicae vendégkoncertmestere

Legutóbbi Nádor termi koncertjükön a zseniális Mendelssohn zenéiből válogattak, február 24-én pedig a szintén csodagyerekként emlegetett Mozart remekművei csendülnek fel az Anima Musicae Kamarazenekar és mostani vendégük, Kalló Zsolt koncertjén.
Klasszikus interjú

„Aki kíváncsi, mindig ki akar nyitni egy következő ajtót” – interjú Hámori Mátéval

Nemcsak azokhoz akar szólni, akik maguktól is bemennek a koncertterembe – Hámori Máté és a Danubia Zenekar azon igyekszik, hogy a legkülönfélébb emberek ráébredjenek, milyen fontos szerepet tölt be a zene az életünkben.