Klasszikus

Zene építőkockákból – Beszámoló az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál koncertjeiről

2022.01.28. 11:10
Ajánlom
Mi járhat egy zeneszerző fejében? Vajon hogyan találja ki, milyen hangok következnek egymás után? Erről is megtudhatott egyet s mást a közönség, ha ellátogatott az idén szerencsére élőben tartott Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál január 15-16-i koncertjeire.

Az Átlátszó Hang Újzenei Fesztiválnak már a neve is mutatja legfőbb célkitűzését: minél több ember számára megérthetővé, átláthatóvá tenni a kortárs zenét, illetve a 20. század második felének muzsikáját. Január 15-én egy ritkán hallható, mégis szinte már klasszikussá vált remekművet, Pierre Boulez A gazdátlan kalapács című, műfaját tekintve nehezen behatárolható darabját ismerhette meg a közönség a BMC-ben, míg a következő napi koncerten egy egyedülálló kompozíciós módszerrel találkozhatott, megismerhette az Art of Virus projekt során létrejött műveket.

Pierre Boulezre emlékezve alcímmel hirdette meg január 15-i koncertjét az UMZE Kamaraegyüttes, a műsoron a francia zeneszerző emblematikus darabja mellett két kortárs magyar mű is szerepelt, Csapó Gyula Huacas, illetve Horváth Balázs Unisono című alkotása – utóbbi erre az alkalomra készült el. A szervezők meglepő döntésének bizonyult, hogy a Boulez nyomán készült darabok hangzottak el először, és csak utána az „eredeti” – az idézőjel azért indokolt, mert a szerzők nem kifejezetten A gazdátlan kalapácsot interpretálták. Bár nem lehet kizárni, hogy a koncepció hátterében gyakorlatias szempontok álltak, mégis

felidézte azt a koncertprogram-típust, amely a modern művel kezdődik, és csak utána hangzanak el a klasszikusok, mintegy megjutalmazva a közönséget.

Az persze erősen megkérdőjelezhető, mennyire felelhet meg ennek a funkciónak Boulez műve, ugyanakkor meglepően nagy érdeklődésre tartott számot, nem is tudom, a BMC megannyi kiváló kortárs koncertje közül melyiken fordult még elő, hogy ilyen szép számban lett volna jelen a közönség.

20220115_UMZE_BMC_mohaibalazs_018-094916.jpg

Csapó Gyula: Huacas (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Átlátszó Hang)

Először Horváth Balázs zeneszerző tartott ismertetőt, aki egyszersmind a fesztivál kurátora is volt. Míg a Huacas előtt a mű kultúrtörténeti hátterét ismertette, a másik két darabnál interaktív módon, a hallgatósággal közösen zenélve világított rá a kompozíciós eljárás bizonyos módszereire. Saját műve, az Unisono előtt a közönségnek egy tartott hang magasságát kellett aszerint változtatnia, ahogyan a kezével mutatta, ami gyorsabb és bonyolultabb váltásoknál nem volt egyszerű, ám

nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy a kevéssé egzakt instrukciók ellenére a jelenlevők viszonylag hamar összehangolódtak, és egységesen tudtak reagálni.

Később ugyanezt két csoportra osztva is meg kellett csinálni, hogy hallják az emberek, hogyan változik egy dallam hatása a hangkörnyezet függvényében.

A Boulez-mű előtt ennél is összetettebb feladatot kaptak a jelenlevők, mindenkinek egy tetszőleges hanghatást kellett produkálnia, majd azokat különböző szempontok (hangmagasság, időtartam stb.) alapján sorba állítani – ily módon egyfajta gyorstalpalót kaptunk a szerializmus lényegéből. A rövid feladatok, amelyekben megszűntek a határok előadó és közönség között, közvetlen érzéki hatásuknál fogva minden elméleti fejtegetésnél érzékletesebben mutatták meg, milyen alkotóelemekből épülhet fel a zene. Fontos előnyük volt, hogy a köztudatban erősebben jelenlevő érzelmi-hangulati hatások helyett a muzsikának a szerkezeti, mondhatni, matematikai jellemzőire helyezték a hangsúlyt. Egyszersmind

arra is rámutattak, milyen óriási szükség lenne felnőttek számára létrehozott, interaktív és a zenében való tevékeny részvételre építő ismertető-beavató foglalkozásokra.

A koncerten elsőként Horváth Balázs Unisono című műve hangzott el, majd Csapó Gyula Huacas című alkotása, „a civilizáció kritikája” – ahogy a bevezetőben hallhattuk. A szoprán énekesre és hét hangszeresre írott darab (amelyben ezen az estén a lenyűgöző magasságokkal rendelkező Bódi Zsófia működött közre) középpontjában a hittérítő Hernando Ruiz de Alarcón állt. A valóban létező történelmi alaknak az volt a feladata, hogy azték vallási szokásokat gyűjtsön, amelyek alapján az inkvizíció eretnekségért elítélheti az őslakosokat. Paradox módon ezeknek a rituáléknak jelentős része ma csupán az ő munkáiból ismerhető meg.

Csapó Gyula darabja azt a lelki folyamatot állította középpontba, melynek során a térítő egyre jobban vonzódni kezd az aztékok világához,

és a spanyol, azték, latin keveréknyelven megszólaló médium vezetésével egy különleges spirituális utazáson vesz részt – ahogyan vele együtt a hallgatóság is.

20220115_UMZE_BMC_mohaibalazs_040-094916.jpg

Pierre Boulez: A gazdátlan kalapács (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Átlátszó Hang)

A második részben megszólaló Boulez-mű, A gazdátlan kalapács kilenc tétele a szürrealista költő, René Char három verse alapján íródott (a hallgatóság meg is kapta ezek magyar szövegét, melyből kettőt maga a karmester, Tihanyi László fordított le). A darab szerkezete azonban igen bonyolult, nem egyszerű megzenésítésről van szó, egyes versekkel tisztán hangszeres tételek is foglalkoznak, miközben az énekes (ez esetben a kiváló Molnár Anna) is gyakran hangszerszerű funkciót tölt be. Akad olyan szöveg, amelynek hangszeres elő- és utójátéka van (ám az összefüggő részek nem követik egymást közvetlenül), máskor ugyanaz a vers kétszer is elhangzik, különböző zenével. Ezek a kacifántos összefüggések is mutatják, hogy a kapcsolódó tételek között nem feltétlenül fedezhetők fel direkt megfelelések, ahogyan az abszurd képzettársításokkal dolgozó szöveg, úgy a muzsika is művészi lehetőségek gazdag tárházát tárja a hallgató elé.

Bár mindezek a hatások a darab intellektuális megközelítését erősítették, egyes rendkívül ötletes megoldások közvetlen érzéki hatással is éltek, így a zenét elsősorban élvezni szerető közönség is talált bennük örömöt.

Különösen emlékezetes volt a fuvola-ének duó, melyben a hangszeres szólamot Duleba Lívia játszotta, nagyszerűen.

Másnap a Modern Art Orchestra Art of Virus nevű projektje keretében született zeneművekből hallgathatott meg a közönség egy csokorra valót, szintén a BMC-ben. A kezdeményezést még az első lezárás alatt indította útjára Fekete-Kovács Kornél azzal a szándékkal, hogy a vírus terjedését zenei témák átadásával modellezzék. Ehhez létrehozott egy kilenc hangból álló motívumot, azt átadta tíz zeneszerzőnek, hogy komponáljanak belőle valamit. Így indult el az Art of Virus tíz ága, amelynek során

a kiválasztott zeneszerzők is továbbadtak egy motívumot két-két, általuk kiválasztott kollégájuknak, mígnem végül 43 ország 486 komponistája kapcsolódott be a zenei folyamatba.

Az így elkészült művek jellemzően néhány perc hosszúságúak voltak, és a Modern Art Orchestra adta őket elő, amennyiben a hangszerelés ezt lehetővé tette. A folyamat még most is végigkövethető, mivel a művek meghallgathatók az Art of Virus oldalán.

Ezen a januári koncerten az Eötvös Péter által indított első ághoz köthető darabok hangzottak el, nagyrészt élőben. Két résztvevő zeneszerző működött közre, Vajda Gergely vezényelt, ifjabb Kurtág György pedig elektronikus hangszereken játszott. Vele és élő legenda édesapjával– akit ő hívott meg a projektbe –

egy rövid videóinterjú is elhangzott arról, hogyan modellezték le zenében a vírus hatását.

Mivel a darabokat az elágazások miatt nem lehet egyszerűen a keletkezés sorrendjében eljátszani, hat blokkban hangzottak el, a szerző nemzetisége, a használt hangszerek vagy más jellemzők alapján, egy-egy összefoglaló cím alatt (például Finn áramlat, Madarak és egyéb hangszerek stb.). A majdnem két teljes órán át tartó programot élőben is tarkították beszélgetések, melyekben Gryllus Samu, szintén az Átlátszó Hang kurátora és az első ág egyik zeneszerzője is részt vett, a koncert vége felé pedig egy hosszabb improvizációs blokk is kiegészítette a műveket, hogy megteremtse a folytonosság érzését.

A rövid kis darabok roppant szórakoztatóak voltak, gyakran humorral és a „nagy” művekbe nem mindig beleférő könnyedséggel és iróniával szólaltak meg.

Alighanem az is jól elszórakozik velük, aki csak a felvételek alapján kezdi el visszafejteni az Art of Virus terjedését, ugyanakkor természetesen az élő előadás és az itt létrejövő kapcsolódások új fénybe helyezték ezeket a miniatűröket.

Egy rövid időre a zeneszerzők bőrébe képzelhette magát, aki részt vett az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál koncertjein, bárki megérezhette, hogy a kortárs kompozíciók létrejötte nem vész a megérthetetlenség ködébe, a kompozíciós módszerek feltárása izgalmas szellemi kihívást jelenthet. Remélhetőleg ezek a felismerések sokakban áttörhetik a kortárs zene iránti idegenkedés falát, így a fesztivál valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy a muzsikának egy rendkívül gazdag régiója mindenki számára legyen elérhető.

Egy valóságos összművészeti példa az Art of Virus első ágáról, Varga Judit zeneszerző alkotása:

Fejléckép: Art of Virus (fotó/forrás: Stépán Virág / Modern Art Orchestra)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Először szólaltak meg a Nemzetiben felmondó színészek

A színháztól távozó Barta Ágnes és Mészáros Martin a Telexnek nyilatkozott arról, hogyan élték meg a társulat tagjaként töltött éveket, és miért döntöttek úgy, hogy szabadúszóként folytatják a pályájukat.
Színház

Udvaros Dorottya jövőre a Katonában vendégszerepel

Június 14-én megtartotta évadzáró társulati ülését a budapesti Katona József Színház. Máté Gábor elmondta: a Katona negyvenegyedik évadában a fiatal művészekre és nézőkre különösen odafigyeltek.
Színház

Együttműködésekre van szükség – felsorakozott az Átrium új vezetése

A következő évadtól új lakók költöznek az Átriumba az eddigi üzemeltető Kultúrbrigád helyébe. A független színházi formációk június 11-én, a Jurányi évadzáró eseményén ismertették röviden elképzeléseiket.
Klasszikus

Svájci fesztivál magyar fellépőkkel

A június 28. és 30. között a Genfi-tó partján rendezett Léman Bouquet Fesztivál változatos zenei programokat kínál, idilli környezetben a közönségnek. A koncerteken számos magyar művész is fellép.
Klasszikus

„Az előadónak nem elég csak a kottát látnia” – interjú Szabady Ildikó fuvolaművésszel

Már kiskorában is folyton a hangszer foglalkoztatta, azóta pedig elmélyült a kapcsolata a fuvolával. Az MVM által támogatott Junior Prima Díjjal kitüntetett Szabady Ildikó számos sikeres versenyszereplés után szólistaként és zenekari muzsikusként is rendszeresen színpadra áll.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Molnár Anna neves izraeli kortárs zenei együttessel lép fel

Az Israel Contemporary Players június 22-án ad koncertet Tel-Avivban, az elsősorban szintén kortárs zenei produkcióiról ismert mezzoszoprán Steve Reich Tehillim című művében működik közre.
Klasszikus hír

Svájci fesztivál magyar fellépőkkel

A június 28. és 30. között a Genfi-tó partján rendezett Léman Bouquet Fesztivál változatos zenei programokat kínál, idilli környezetben a közönségnek. A koncerteken számos magyar művész is fellép.
Klasszikus interjú

„Az előadónak nem elég csak a kottát látnia” – interjú Szabady Ildikó fuvolaművésszel

Már kiskorában is folyton a hangszer foglalkoztatta, azóta pedig elmélyült a kapcsolata a fuvolával. Az MVM által támogatott Junior Prima Díjjal kitüntetett Szabady Ildikó számos sikeres versenyszereplés után szólistaként és zenekari muzsikusként is rendszeresen színpadra áll.
Klasszikus ajánló

A Magyar Hegedű Ünnepe a Pesti Vigadóban

Június 22-én és 23-án gazdag programkínálattal, egyebek közt kortárs vonóshangszer-kiállítással, könyvbemutatóval és hangversenyekkel is várják az érdeklődőket a Magyar Hegedű Ünnepén. Az eseményen ünneplik a hetvenéves Szecsődi Ferencet is.
Klasszikus ajánló

Holokauszt-emlékkoncertet ad a Metrum Ensemble

A kamaraegyüttes a holokauszt nyolcvanadik évfordulója alkalmából szervezett emlékév keretében lép fel a Rumbach zsinagógában. A műsoron szereplő művek közül több is az első alkalommal hangzik el Magyarországon.