Klasszikus

Zene és narrativitás

2005.06.15. 00:00
Ajánlom
Főtéma, melléktéma, zárótéma, kidolgozás, visszatérés, kóda – ezt tanuljuk már a zeneiskolában, és rendszerint később sem térünk el a jól bevált kifejezésektől, ha 18., 19. vagy 20. századi műveket elemzünk. A zenetanulmányaink kezdete óta mélyen belénk ivódott formaszkémák azonban – a hozzájuk tartozó terminológiával együtt – olykor éppen a mélyebb zenei megértés gátjává válnak.

Azt hisszük: azzal, hogy megállapítjuk egy tételről, hogy az szonátaformájú, majd egyes szakaszait, témáit besoroljuk a fenti kategóriák valamelyikébe, már leírtuk a zene működését, „formáját”.

Ez a szemléletmód persze legtöbbször merőben idegen a kortól, melynek művészetét segítségével látni akarjuk. Jó példa erre, hogy Mozart, a szonátastílus mestere soha nem hallhatott magáról a szonátaformáról. Ennek első részletes leírása ugyanis – H. Chr. Koch Versuch einer Anleitung zur Composition című munkájának harmadik kötetében – csak a zeneszerző halála után, 1793-ban jelent meg. Maga a „szonátaforma” elnevezés pedig csupán Beethoven halálát követően vált használatossá. Ha tehát a zeneszerzői gondolkodás irányából próbáljuk megfejteni a bécsi klasszikus mesterek alkotásait, nyilvánvalóan más megközelítést kell választanunk, mint amit az iskolás formatan kínál.

Az 1970-es évektől fokozatos szemléletváltás ment végbe a zenetudomány területén. Charles Rosen volt az egyik első kutató, aki – A klasszikus stílus című közismert könyvében – szakított a hagyományos felfogással és a szonátaformát elsősorban drámai folyamatként értelmezte, összekapcsolva a szonátastílust az opera műfajával. A 70-es évek második felétől egyre több nyugati zenetudós használta fel elemzéseiben a jelentéstan, a nyelvészet, a hermeneutika és az elbeszélés-elemzés módszereit, eredményeit. Az így megszületett új irányzat, a narratológia elsősorban azt vizsgálja, milyen szabályszerűségek mentén, milyen zeneszerzői stratégiák alapján szerveződnek egy-egy művön, műrészleten, tételen belül a zenei „jelentettek”. „Jelentett”-en a narratológia művelői a zene tartalmi síkját: érzelmi, affektusbeli kifejezését, szimbolikáját, zenén kívüli utalásait értik. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy nemcsak a nyugati zenetudomány vizsgálta a zene tartalmi kérdéseit és annak szabályszerűségeit. A szovjet zeneesztétikában Aszafjev, majd a 60-as években Ujfalussy, később Jiránek intonáció-elmélete is e problematikával foglalkozott.
Ez utóbbit azért is kell hangsúlyozni, mert Grabócz Márta, aki a nyolcvanas években kezdte kutatói pályáját, kettős hagyomány talaján áll. Átveszi egyrészt a Greimas ihlette narratológiai iskola módszertanát és terminológiáját, másrészt viszont – Ujfalussy József tanítványaként, később munkatársaként – ismeri és felhasználja a kelet-európai zeneesztétika eredményeit is. Tegyük azonnal hozzá: ezzel egyedül van a magyar zenetudományban, amely – talán nem túlzás állítani – meglehetős idegenkedéssel figyeli az 1995 óta Strasbourgban működő Grabócz tudományos munkásságát.

Tavaly megjelent tanulmánygyűjtménye, a Zene és narrativitás Grabócz 1980 és 2001 között publikált írásaiból válogat, nyilván reprezentatív módon. A könyv első, nagyobbik része az elbeszélés-elméletek és a zene összefüggéseit vizsgálja, illetve a narratív modellek zene-elemzésben való alkalmazására nyújt példát egy-egy Mozart- és Beethoven-tétel analízise, majd öt Liszt-tanulmány keretében. Az ezeket követő két dolgozat kortárszenei témájú, így ezek tulajdonképpen már átvezetnek a könyv „A kortárs zene különböző irányzatai”-t tárgyaló második részéhez. Ez vegyes műfajú írásokat tartalmaz, a kisebb terjedelmű tudományos publikációktól az ismeretterjesztő előadáson át a lemezmellékletekig és koncertkritikákig.

A publicisztikákat olvasva némi nosztalgiával tapasztaltam: a nyolcvanas években még „téma” volt a kortárs zene, a kritikus érdeklődéssel, értő módon fordult az új alkotások felé. A hangverseny-recenziók elmélyültsége, elemző jellege ellenére mégis úgy érzem, a könyv két része – mind témájában, mind a cikkek műfaját tekintve – olyannyira elüt egymástól, hogy egy kötetben megjelentetni őket szerencsétlen választás volt. A kötetbefoglalást érinti a másik észrevételem is: zavaró, hogy egyes fejtegetések, magyarázatok, idézetek közel azonos módon több tanulmány szövegében is előfordulnak. Érthető, ha az egymástól időben és térben távol publikált írásokban az ember néha ismétli önmagát, de érthetetlen, hogy a könyv alakban való megjelentetéskor a szerző miért nem küszöbölte ki a redundanciákat. Az első rész elemzései mindenesetre számos új és értékes szempontot vetnek fel, analitikus módszere révén pedig a könyv feltétlenül hiánypótló munkának számít Magyarországon.

(Grabócz Márta: Zene és narrativitás. Írások 18-19. századi és kortárs zeneművekről; Jelenkor Kiadó, Pécs, 2004; 256 oldal)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.
Klasszikus videó

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.