Klasszikus

Zene és természet ereje

2015.10.02. 06:30
Ajánlom
Szergej Krilov, a Stradivari- és a bécsi Fritz Kreisler-verseny győztese a Litván Kamarazenekar szólistájaként és karmestereként ad koncertet a CAFe Budapesten.

- Több ízben volt Magyarországon. Milyen élményekkel tér vissza Budapestre?

- Mindig örömmel érkezem a fővárosba, mert közel érzem magamhoz ezt a csodálatos kultúrát, és minden esetben büszkeséggel tölt el, hogy egy olyan országban koncertezhetek, amelyik megannyi nagyszerű muzsikust adott már a világnak. Pontosan az ellenkezőjét érzem annak, amit Oroszországban tapasztalok. Az önök hazájában a kitűnő muzsikusok mellett a közönség is rendkívül lelkes és befogadó. Emlékszem, amikor néhány évvel ezelőtt első ízben, Kocsis Zoltán vezényletével adtam elő Bartók II. hegedűversenyét. Nagyon izgatott voltam, és éreztem a felelősségét annak, hogy egy olyan együttessel játszom, akik oda-vissza tudják a darabot. Amit a koncert után a közönség közvetített felém, felejthetetlen élmény volt és egyúttal nagy megtiszteltetés.

Szergej Krilov

Szergej Krilov

- Legközelebb a Litván Kamarazenekarral lép fel a CAFe Budapesten?

- Igen, a saját együttesemmel érkezem, amelyet közel hetedik éve irányítok. A karmestereken keresztül minden egyes zenésznek személyes élményei és kapcsolata van a vezényléssel. Számomra a karmesterség kihívás, remek lehetőség arra, hogy szólistaként továbbfejlesszem magam, és ne csak a vonósirodalomban ismerjem ki magam. Jelenleg három szerepkört próbálok összeegyeztetni, elsődlegesen persze hegedűművész vagyok, de jelenleg a vezénylés és az együttesigazgatás is az életem része.

- Hegedűművészként sorolná magát valamilyen irányzathoz?

- Azt gondolom, hogy a szovjet zenészek utolsó generációjához tartozom. Moszkvában születtem a Brezsnyev-korszakban, és ott is tanultam. Bár a berlini fal leomlása után sok minden megváltozott, előtte is és utána is nagyon sok kitűnő, szovjet művész emigrált Nyugatra, akik azóta is a szovjet hegedűiskolát képviselik a világban. Véleményem szerint ennek és az orosz oktatás színvonalának köszönhetően hallunk ma kitűnő, de sok esetben már külföldinek aposztrofált, szovjet gyökerekkel rendelkező művészeket. Fantasztikus dolognak gondolom ezt, hiszen nagyszerű tanáraink voltak, és az én egyetemi éveimben már megvolt a lehetőség arra, hogy külföldi művészektől is tanuljunk a Szovjetunióban. Hozzá kell tennem, hogy a 90-es években valóban kinyílt a világ kulturálisan is, de továbbra is moszkvai mesteremet, Szergej Kravcsenkót és művészetét tartom követendő példának.

- Ennek tükrében mennyire tartja fontosnak a hagyományokat?

- Fontos, hogy megőrizzük azt, ahonnan indultunk és tiszteletben tartsuk az elődeinket, de a hagyományok, ha nem megfelelően közelítünk hozzájuk, lefékezik a fejlődést és elzárkózáshoz vezetnek. Egy Csajkovszkij-hegedűversenyt nem csak egyfajta módon lehet eljátszani, ötvözni kell a szerzői hagyományokat a saját elképzelésünkkel.

- Igaz, hogy az édesapja által készített hegedűn játszik?

- Édesapám híres, orosz hegedűkészítő volt. 1989-ben költöztünk az olaszországi Cremonába, ahol a Stradivari Akadémián tanult, és ahol én a mai napig élek. A koncerten egy az ő általa 1994-ben készített cremonai hegedűn játszom majd.

- Különös módon ismerkedtek meg Rosztropoviccsal.

- Éppen azon az ünnepi koncerten játszhattunk együtt, amikor őt tiszteletbeli cremonai polgárrá avatták. A fellépés után nagyon erős zenei barátság alakult közöttünk. Később Zürichben, Pármában és Bakuban voltak koncertjeink. Az együttzenélés Msztyiszlav Leopoldoviccsal, nyugodtan mondhatom, hogy életem egyik legkomolyabb benyomása volt.

Szergej Krilov

Szergej Krilov

- A budapesti koncertre milyen műveket választott?

- Van egy olyan érzésem, hogy olyan műveket válogattunk, amik elnyerik majd a közönség tetszését. Nem félek attól, hogy Arvo Pärt darabjával kortárs zene is van a műsoron, előtte pedig Mendelssohnt játsszuk. Sokszor kísérleteztem hasonlóval, és úgy vélem, a mostani művek kifejezettem kiegészítik egymást.

- Szabadidejében repülőgépet vezet.

- Így van, bár közeledve az őszi szezonhoz egyre kevesebb időm marad. Azt gondolom, hogy a repülés és a zene nagyon közel állnak egymáshoz. Mindkettőhöz szenvedélyre és alázatra van szükség. Egyik esetben a természet, a másikban pedig a zene erejével kell szembenézni. Kérdezze csak meg Mihail Pletnyovot.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.