Klasszikus

Zene ütős hangszerekre, énekhangra és zongorákra

2011.02.21. 10:27
Ajánlom
Az utóbbi években több nagyszabású, előadótól és hallgatótól egyaránt roppant koncentrációt igénylő 20. századi mű (például Schönberg: Mózes és Áron, Kurtág: Csüggedés és keserűség dalai, Webern: Kantáta, stb.) előadásában is általános elismerést kiváltó színvonalon közreműködő Nemzeti Énekkar idén ünnepli létrejöttének huszonötödik évfordulóját. Az ez alkalomból rendezett koncerten az együttes ezúttal könnyedebb hangvételűre szabta műsorát, ám köszönhetően az izgalmas hangszerelésnek, és a szólistaként közreműködő fiatal tehetségek teljesítményének, sikerült különös ízt kölcsönöznie a jubileumnak.

Több zongora egy színpadon már látványnak sem mindennapi, s nem igényel különösebb kutatómunkát, hogy kijelenthessük: a nyugati zene kánonja nem bővelkedik olyan (nagyzenekari) művekben, melyek akár egynél többet alkalmaznának a billentyűs hangszerek legnépszerűbbikéből. Ennek alighanem zenén belüli és kívüli okai is vannak; mert tény ugyan, hogy a zongora hagyományosan szólóhangszerként, vagy kamarazenei alkotások kísérőhangszereként ismeretes és használatos, de nem feledkezhetünk meg egészen profán, gyakorlati tényezőkről sem: a szállíthatósággal, a mozgathatósággal vagy éppen - az újabb időkben - a túlterhelt művészek időbeosztásával kapcsolatos problémákról. 

Tudatában a fent említett okoknak, elképzelnünk is nehéz, hogy például George Antheil eredetileg tizenhat (!) pianolára, ütőhangszerekre és szirénákra írott híres-hírhedt műve, a Mechanikus Balett micsoda döbbenetet válthatott ki 1924-ben. A mind újabb és újabb kísérletek fényében természetesen mára a több billentyűs hangszer efféle egyidejű alkalmazása már nem számít akkora újdonságnak, s számos neves, a közelmúltban vagy jelenleg is aktív komponista életművében találhatunk többzongorás kompozíciókat. Elég, ha csak a néhány éve Magyarországot megjárt világhírű brit kompánia, a hattagú Piano Circus repertoárját megnézzük, amin többek közt Steve Reich, Terry Riley és Michael Nyman alkotásai is szerepelnek. A sajátos szextett mellesleg egy Stravinsky-lemezt is készített, amelyen többek közt a február 17-i koncerten felcsendülő A menyegzőt is rögzítette. 

Különös volt hallani, hogy Stravinsky Antheil művével csaknem egy időben (első változat: 1919, második: 1923) keletkezett „kantátája" milyen harmonikusan illeszkedik a Nemzeti Énekkar által megálmodott műsorrendbe, amelyben mégiscsak a populáris hangvételé volt a főszerep. Nehéz persze eldönteni, hogy az orosz mester darabja „szelídült-e meg", vagy éppen fordítva: a Carmina Burana mutatta meg új arcát azzal, hogy igen ritkán hallható formában, négy zongorára, ütőhangszerekre, és kórusra átírt változatban csendült fel. 

A darabok (amellett, hogy mindhárom a szerelem témakörével foglalkozik) minden bizonnyal akképpen lettek összeválogatva, hogy a befogadás nehézségei ne vonják el a hallgató figyelmét az ezer színben pompázó kórusról; hogy az énekkar valóban meg tudja mutatni sokszínűségét, korszakokon és stílusokon átívelő, széles mozgásterét. 

A színpadi látvány okán ugyanakkor elkerülhetetlen volt, hogy a zenekart helyettesítő zongoristák is végig a figyelem középpontjában maradjanak, még úgy is, hogy (zenei) szerepük ezúttal javarészt énekhang és szöveg „szolgai" kíséretére korlátozódott. A billentyűs művészek, köztük olyan kitűnőségekkel, mint Jandó Jenő, vagy a Duo KlaviArt néven is ismert Bizják-Zentai kettős, szemmel láthatóan egytől egyig élvezték a koncertet, s feltehetően egyikőjük se bánta, hogy a szokatlan hangszer-összeállításban rejlő lehetőségek ezúttal jobbára talonban maradtak. Mindvégig precíz és élvezetes játékuk csúcspontja egyúttal talán az egész este legemlékezetesebb pillanatát jelentette: A menyegző harangzúgást idéző, tisztán instrumentális befejezése valóban katartikusra sikeredett. 

Haloványabb, színtelenebb teljesítménnyel legfeljebb csak néhány énekes-szólista rukkolt elő. Ahogy azonban azt már a bevezetőben is jeleztük, kivételek szerencsére közöttük is akadtak, ráadásul a fiatalabbak körében: főként Szalai Ágnes (szoprán) és Horváth István (tenor) alakított emlékezeteset. Horváth, akit jelen sorok írójának legutóbb a szombathelyi Bartók Szemináriumon és Fesztiválon, a Cantata Profana előadásakor volt szerencséje hallani, különösen jó benyomást tett a hallgatóságra: egyesek keze már az Orff-mű második részében elhangzott, bombasztikusra sikerült szólója után tapsra lendült volna, noha még messze volt a vége - a töretlenül népszerű nyító-záró kórusdal, melyet a nagyérdemű most is nagy lelkesedéssel fogadott.

Ahogy összességében az egész hangversenyt is, de sokak alighanem nem csak az elhangzott három kompozíciót jutalmazták, hanem azt a minőségi munkát is, amely hosszú ideje folyik a Nemzeti Énekkar műhelyében, Antal Mátyás vezetésével, s amely a jövőben remélhetőleg hasonló színvonalú és sikerű koncerteket eredményez - a mostaninál jóval több figyelmet és türelmet igénylő alkotások bemutatásakor is.

A 25 éves Nemzeti Énekkar jubileumi koncertje 

2011. február 17. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Szalai Ágnes, Röser Orsolya (szoprán), Bakos Kornélia (alt), Kálmán László, Horváth István (tenor), Massányi Viktor (bariton), Balogh József, Bizják Dóra, Jandó Jenő, Zentai Károly (zongora), a Talamba Ütőegyüttes, Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás), a MR Gyermekkórus (karig.: Thész Gabriella)
Vez.: Antal Mátyás

Stravinsky: A menyegző
Brahms: Szerelmi dalkeringők, op. 52
Orff: Carmina Burana - négyzongorás változat

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Zenés színház

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Klasszikus ajánló

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Klasszikus hír

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Klasszikus ajánló

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Klasszikus hír

A Pető Intézetben tartja 350. ifjúsági előadását a Filharmóniai Társaság

A Budapesti Filharmóniai Társaság kilencvenezer fiatalhoz viszi el a zene és a kultúra üzenetét a Lázár Ervin Programban.