Klasszikus

Zenei áldozat

2012.10.25. 07:04
Ajánlom
Liszt Ferenc születésnapján Bogányi Gergely három koncerttel ajándékozta meg a közönséget. Délután fél négytől, kora este hattól és végül este nyolckor Bach és Liszt műveiből játszott szubjektív válogatást.

Az Egy nap Bogányi Gergellyel című koncertfolyam valóban ajándék volt, egyfajta felajánlás és "áldozat", melyet célszerű ekként is értelmezni. A művek különösebb koncepció nélkül - értsd: valamiféle kierőszakolt struktúra látszatát kerülve - követték egymást, Bogányi meg sem próbálta a "megkomponált koncert" látszatát kelteni. Megszólaltatott egy-egy sorozatot Bach Kis prelúdiumaiból valamint a Két- és Háromszólamú invenciókból. Ő maga azt nyilatkozta, hogy a véletlenre bízza a válogatást, "ahol kinyílik a kotta, onnan kezdem el játszani a darabokat". Gyakran tűnt úgy a koncerten, hogy ez valóban így van. Egyrészt nem emlékszem arra, hogy Bogányi szólóestjein valaha is kottából játszott volna, ezen kis darabokkal most ez történt. Egyszer-egyszer, felfrissítendő az emlékezetet, hosszan nézte a kottatartóra kitett példányt, azután játszani kezdett. Majd lapozott és jött a következő darab. Persze nem úgy, ahogy a kiadványokban szerepel, az a-moll kétszólamú invenció után például nem a B-dúr jött; de olyan is volt, hogy az E-dúr után az e-moll következett...  Mintha egy koncertre "preparált" füzetből játszott volna - azaz mégiscsak lehetett valamiféle válogatási koncepció. Érdekes volt, hogy a középső koncerten miként végződött ez a Bach "mini-ciklus". Bogányi eljátszotta a g-moll háromszólamú invenciót, majd lapozott, néhány másodpercig nézte a kottát, végül felállt és meghajolt: úgy tett, mintha az utolsó pillanatban gondolta volna meg magát. Más kérdés, hogy a g-moll invenció után a g-moll fantázia Liszt-féle átirata következett, a zenei logika szempontjából tehát nagyon is érthető volt, hogy miért itt ért véget a válogatás. 

Feltűnt, hogy Bogányi inkább a moll hangnemű darabokból játszott, a tempókat - különösen az első részben - úgy választotta meg, hogy ne alakuljanak ki nagyobb kontrasztok, és a manapság divatos karakteres előadásmódtól is tartózkodott. Kizárólag a hangokra figyelt - de ez sajnos néha kevésnek bizonyult. Dinamikailag gyakran kiegyenlítetlenül játszott, meg-megszakadtak a dallamívek, a polifon szerkezet kissé töredezetté vált. Érdekes, hogy az első két koncert Liszt-darabjaiban is gyakran adós maradt a zenei szerkezet belső rajzolatainak megvilágításával. Mondhatnánk, hogy Bogányi ezen az estén elsősorban daloltatta hangszerét, de akkor miért nem derült ki a 123. Petrarca-szonettről a bel canto ihletettség? 

A valóban nagy zenei pillanatokat a Bach-átiratoknak köszönhettük. Az A-dúr prelúdium és fúga, valamint a Dór toccata és fúga Bogányi átiratában csendült fel. Teljesen világos volt az átírást és az aktuális interpretációt is meghatározó regisztrációs elképzelés. És - paradox módon - Bogányi épp az orgonaművek révén talált vissza a zongorához, sokkal felszabadultabban játszott, az előadás a színek tekintetében valósággal kivirágozott, a dinamikai szintek architektonikus felépítettségével pedig roppant hangkatedrálisok nyúltak az égbe. Bennem fel sem merült, hogy e műveket milyen jó volna meghallgatni a Müpa orgonáján. 

Úgy tűnt, hogy a műsor Liszt-programja is koncert napjáig formálódott, a tervezett Dante-szonáta helyett például a h-moll szonáta hangzott el, a Scherzo és induló helyett az E-dúr legenda. Bogányi az utóbbit (Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár) lélegzetelállító vízióként jelenítette meg. A már említett Petrarca-szonett előadásából viszont hiányzott az egységes idea, sőt kifejezetten szétforgácsoltnak hatott. A Velence és Nápoly ciklus (Gondilera, Canzone, Tarantella) bravúrelemei jól érvényesültek, a Tarantella utolsó hangja egy kirobbanó "bravó kiáltással" forrt egybe. Az első koncert végén játszott Chopin-ráadás (Forradalmi etűd) már a szellemi kiengedés jegyeit viselte magán, de az aggodalmat (Bogányi ezen a napon fáradékonyabb?) a második koncert fényesen megcáfolta. 

Bach: Dór toccata és fúga, BWV 538, km.: Bogányi Gergely

A szünet nélkül játszott folytatás kimagasló száma a Dór toccata és fúga, valamint a Költői és vallásos harmóniák Ave Maria tétele volt. A gazdagon megrakott áldozati asztal legszebb és legőszintébb felajánlásai voltak.

Fájó szívvel ugyan, de az est harmadik koncertjét már nem vártam meg. A csúcs előtt (Esz-dúr prelúdium és fúga Bogányi négykezes átiratában, Weinen, Klagen változatok és a h-moll szonáta) kiszálltam. Kedves fórumozók, kiegészítenék ezt a beszámolót?

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Könyv

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.