Klasszikus

Zeneszauruszok

2008.01.04. 00:00
Ajánlom
Próbált már zsebre tenni egy hegedűt? Nos, mielőtt komoly kísérletezésbe fogna, nézze meg, hogyan csinálja egy profi! Az egyszeri paraszt bácsi, Pesten járván, elmegy az Állatkertbe. A különös állatok között sétálgatva egyszer csak meglátja a vízilovat. Nem szól semmit, csak a fejét csóválja. Továbbmenve a zsiráfhoz ér, jól megnézi, és megint csak a fejét csóválja. Végül megpillantja az elefántot. Nézi, nézi, aztán határozottan kijelenti: Ilyen állat pedig nincs!

Valami hasonló érzésünk támadhat a soha nem hallott hangszer-őslények láttán. E csodák némelyike csak bizarr ötlet, a hangszerész–feltaláló játékos kedvének terméke, másokat viszont valóban használtak is. Ilyen volt többek közt a pochette, a zsebhegedű. Néha bizony szükség lehet arra, hogy zsebre tegyük a hegedűt – legalábbis ha táncmesternek mennénk, aki egyszerre mutatja a bonyolult lépéseket és karmozdulatokat, ugyanakkor a zenét is ő szolgáltatja a gyakorláshoz. A késő reneszánsz, kora barokk időkben ugyanis még nem állt rendelkezésre gépzene, s állandó hangszeresek foglalkoztatása sem volt egyszerű. A táncmesternek (ez csak természetes) ugyanúgy kellett értenie a zenéhez, hangszerkezeléshez, mint magához a tánchoz. Így született a pochette, más néven táncmesterhegedű, a korábbi rebec utódja. Teste olyan keskeny, hogy a kabátzsebben könnyen elfér. Ritkán volt hegedűformájú, inkább hosszú csónakra emlékeztet, abban is, hogy egy darab fából vájták ki a hangszer testét, nyakát és a kulcsszekrényt, a hangolókulcsok helyét. Erre került a fedőlap, amelyen a hegedűről ismert hanglukak láthatók. Régebben három, később négy húrja volt, és természetesen vonóval játszottak rajta pezsdítő táncmuzsikát.

Mint ahogy a szöghegedűhöz is vonót használtak – de hol voltak a húrok? Egy bajor muzsikusnak szöget ütött a fejébe a gondolat, hogy szögekből építsen vonós hangszert. Kerekded hangszertestre, "asztalkára" félkörívben szerelt fel függőlegesen álló, különböző hosszúságú fémpálcikákat, amelyeket többnyire kromatikusan, vagyis minden félhangot szerepeltetve hangolt be. E pálcikáknak a húrokkal ellentétben nincs szükségük kifeszítésre, hogy a vonó által rezgésbe jöhessenek, mert vastagságuk miatt az anyagban rejlő feszültség elég rugalmasságot ad, hogy a súrlódás hatására rezgésbe jöjjön. Csak épp játszani nem lehet könnyű rajta...

A baryton nevének semmi köze sincs a középmagas férfihanghoz, csupán egy félreértésből keletkezett (éppúgy, mint a francia canteloup-dinnyéből a kandallódinnye). A francia bourdon szó tartott hangot, illetve erre szolgáló mély húrokat vagy sípokat jelent, amelyek a zenében kíséretként szolgálhatnak (lásd tekerőlant, duda). A bourdon olasz megfelelője bardone, ebből lett bardon, paredon, majd bariton. Eredeti neve viola di bardone, vagyis burdon-hangokkal ellátott viola. A viola-családot "ejtett vállairól" különböztethetjük meg a hegedűféléktől. Legközelebbi rokona a viola da gamba, vagyis a család egy mélyebb hangolású tagja, melyen függőlegesen, láb között tartva játszanak. A baryton 6-7 húrját társaihoz hasonlóan vonóval szólaltatják meg, igazi érdekessége azonban a burdon-húrokban rejlik. Egyes violafélékben már használtak a testen belül futó rezonánshúrokat. A barytonnak is ilyen húrjai vannak, számuk 10-27 között lehet, csakhogy ezek a hangszer nyaka mögött szabadon futnak, így a játékos bal kezének hüvelykujjával megpengetheti bármelyiket, így e vonós–pengetős hangszeren akár saját magát kísérheti. Pompakedvelő Esterházy Miklós herceg kedvence volt, ennek köszönhetjük, hogy Haydn 126 triót, 25 duót és 3 versenyművet írt e ritka hangszerre.

Sokan próbálkoztak már üvegedény peremét nedves ujjal finoman súrolva hangot kelteni. Ezen az elven működik az üvegharmonika, amelynek semmi köze sincs billentyűs névrokonához. A hangolt üvegharangokat egy fekvő rúdra mint tengelyre szerelik fel, s az egész harangsort egy Singer-varrógépre emlékeztető pedálszerkezettel forgatják a tengely körül, közben nedvesítve az üveget. A játékos ujjal érinti meg az éppen szükséges hangot, így játszhat dallamot, akkordot rajta. Lágy, éteri hangzása sokakat elbűvölt, bár furcsa rezgését egyesek a szervezetre ártalmasnak vélték. Mozart üvegharmonika-kvintettjét sokan emlegetik, de kevesen hallották. A nagy zeneszerzők közül Beethoven, Dussek és Tomášek is írt e hangszerre, amely a 21. század folyamán még kedvelt maradt.

A baryton vonós hangszer, amelyen gitárszerű pengetéssel is lehet játszani. Miért ne lehetne egy gitárt vonóval megszólaltatni? A gitár jellegzetessége, hogy a fogólapon, a húrok alatt keresztbefutó érintők, ún. bundok segítik, hogy sokszólamú akkordokat tisztán lehessen fogni rajta. Ez a megoldás vonóval is működik, így keletkezett az arpeggione, a gitárcselló. A gordonka módjára épített hangszernek hat húrja van, s ez szintén az akkordikus játékot segíti. Schubert híres, jól ismert Arpeggione szonátáját csellón, brácsán, fuvolán sokszor hallhattuk, de arpeggionén való megszólaltatása igazi kuriózum.

A hegedűt már zsebre tettük – de hogyan veszünk a szánkba egy bőgőt? Pedig ilyen is volt, a szájbőgő, avagy Maultrommel. De mindent azért mégse áruljunk el előre, maradjon valami meglepetés a hangversenyre is!

(2008. Február 18. 19:30 - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Újra megszólal! – Klasszikus hangszercsodák)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Könyv

Szállj költemény – Kortárs költemények, katonás színészek előadásában

A Katona öt színművésze, Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Rezes Judit, Tasnádi Bence és Vizi Dávid mondják el kedvenc kortárs költőik egy-egy versét a költészet napja alkalmából.
Színház

Egy olasz művész életre kelti a szobrokat – így nézhetett ki az egyik legismertebb ókori drámaíró

Az ókor nagy költői és énekmondói ma már csak fehér márványszobrokról és stilizált képekről néznek vissza ránk üveges szemmel, és elképzelni is nehéz, hogy egykor ők is homlokráncoló, keményen dolgozó, vagy éppen kocsmákban mulatozó, élvezeteket hajszoló emberek voltak.
Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.
Vizuál

A nomádok földje kapta a BAFTA fődíjait

Chloe Zhao drámája hét díjra volt esélyes a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztóján, amelyből négyet el is hozott.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Klasszikus ajánló

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.