Klasszikus

Zeneszerzés élesben

Az alkalmazott zeneszerzés egyik legfontosabb terepe a színház-, illetve filmművészet, ezért a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének 2011-ben indult új szakiránya szoros kapcsolatot alakított ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel. A szakirányról elsőként diplomázó hallgatók két este állították színpadra a közös produkcióban megvalósult vizsgadarabjaikat a Solti teremben, énekes és színész növendékek előadásában. INTERJÚ

Az első estén május 22-én két Oscar Wilde feldolgozást hallhattunk: Lustyik Ákos zenés színházi darabját, A boldog herceget és Mátyássy Szabolcs kamaraoperáját Szöllősi Barnabás librettója alapján: A csalogány és a rózsa címmel. A két színpadi mű között Zámbó Jonatán Intermezzo című műve hangzott el. Mátyássy Szabolccsal tanulmányairól beszélgettünk és arról, hogy mennyi művészi szabadság marad, ha alkalmazott zenét kell írni.

- A tanszék három szakiránya közül miért döntöttél az alkalmazott zeneszerzés és nem pedig a klasszikus vagy az elektronikus szakirány mellett?

- Dolgoztam már színháznál és filmzenét is készítettem. Nagyon csábító volt, hogy a klasszikus zeneszerzés szakirány óráin kívül, itt specializált képzésen vehetek részt, ami kifejezetten abban segít, hogy minél könnyebben boldoguljak, ha a jövőben filmes, vagy színházi megkeresést kapok.

- Milyen más tárgyak szerepelnek a tanmenetben a klasszikus szakirány óráihoz képest?

- Említhetném például a művelődési ismereteket, ami gyakorlatilag nem más, mint drámatörténet és drámaelemzés. A műveket természetesen főként zenei szempontból vizsgáljuk. Foglalkozunk film-és színházanalízissel, de lehetőség van könnyűzenei gyakorlatra, valamint a digitális hangszerelés és hangfelvétel elsajátítására is. Ezek a tárgyak persze mind a klasszikus szakirány kötelező óráin - hangszerelés, prozódia, formatan és analízis, szabad kompozíció, és klasszikus kompozíció - felül szerepelnek. Nekem személy szerint a tavalyi év második félévében, nagyon sok, huszonegy tantárgyam volt.

A második estén két színpadi klasszikust láthattunk új olvasatban: Garcia Lorca Bernarda Alba háza című darabját Bakk-Dávid László hangszerelte meg a zenés színpad számára, Csokonai művéből, Az özvegy Karnyónéból pedig Kovács Adrián írt musicalt Kendrey Beatrix librettója nyomán. Bakk-Dávid László 2009-ben zenei vezetőként dolgozott szülővárosában a Kézdivásárhelyi Városi Színházban. A vizsgadarabjáról és az egyéni szerzői hangról kérdeztük őt.

- Mennyire nyílik lehetőség egyéni zeneszerzői hang kialakítására a szakirányon?

- Vezető tanárainktól Fekete Gyulától és Tallér Zsófiától mindig is szabad kezet kaptunk. Azt hiszem, ezt a diplomadarabjaink teljes mértékben alátámasztják. Az évfolyamon mind nagyon különbözőek vagyunk, és a személyiségünk tükröződik is a műveken, ami szerintem köszönhető oktatóinknak is.

- Milyen más eszközök állnak rendelkezésetekre, akár elektronikus instrumentumok?

- Van egy elektronikus-zeneszerzés terem, ahol a programok lehetővé teszik a számítógépes zeneszerzést és a hangrögzítést, ha esetleg olyan feladat adódik. A módszer egyébként már nagyon elterjedt, szinte minden zeneszerző digitális kottát ír, ezzel is felgyorsítva a rendelkezésére álló időt.

- Mi volt a fő szempont amikor írtátok a most elhangzó vizsgadarabjaitokat, és követtetek-e zeneszerzés-technikailag valamilyen irányzatot?

- Nem, kifejezetten kerülöm, hogy a műveim besorolhatóak legyenek, ettől persze érnek hatások, ami nyilván hallatszik is. Lustyik Ákos és én (Mátyássy Szabolcs) közös estén diplomáztunk. Marton Lászlótól, akinek a negyedéves hallgatókból álló osztályával együtt dolgoztunk, két Oscar Wilde mesét kaptunk szabad felhasználásra. Én egy kamaraoperát írtam a Csalogány és a rózsából, három énekhangra és egy kamaraegyüttesre. A diplomakoncert után pozitív visszajelzéseket kaptam és én is úgy éreztem, hogy jól sikerült.

- Eddig igyekeztem (Bakk-Dávid László) minden darabommal más-más irányt megcélozni. Widder Kristóffal, aki a darabot rendezte, rendszeresen találkoztunk, hogy megmutassam neki, hol tartok éppen. Ezeket a találkozókat megelőzően ő megírt egyfajta "forgatókönyvet": mivel mozgás-színházról van szó ezért leírást készített, hogy milyen érzéseket, történéseket képzel el az egyes jelenetekben. Én ezekre a leírásokra igyekeztem zeneileg reflektálni. Technikailag pedig legfőképpen arra kellett figyelnem, hogy hány percesek legyenek  az egyes jelenetek. Természetesen nem sikerült mindet betartani, de Kristóffal ebből a szempontból rugalmasan lehet együtt dolgozni. Tekintve, hogy ez egy alapvetően kortárs színpadi feldolgozása az eredeti drámának, ezért adott volt, hogy a zenének is valamiféleképpen ebbe az irányba kell mutatnia. Igyekeztem megfelelőképpen összehozni a"hagyományt"- amelynek egy fajta beteges, szörnyszülött változata alapmotívumként van jelen az eredeti darabban - és az elektronikát. A darab során a hagyományos hangszerek (csembaló, angolkürt, fuvola, gitár) szinte sosem szólalnak meg autentikus módon, és ezt - a digitális meghangszerelésen kívül - úgy értem el, hogy számos alkalommal a megszokottól eltérő összetételben szólaltattam meg őket: pl. hat gitár, csembaló és elektronika együtt.

Az előadás szünetében kérdésünkre Fekete Gyula tanszékvezető egyetemi docens elmondta, hogy az idén négy hallgató szerezte meg elsőként a diplomáját, és a következő évfolyamok is hasonlóan tehetséges fiatalokat és magas színvonalú munkákat tartogatnak.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.
Klasszikus videó

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.