Klasszikus

Zeneszerző a modern alapzajban – Vidovszky László 75 éves

2019.02.25. 13:50
Ajánlom
75 éves Vidovszky László, az Új Zenei Stúdió alapító tagja, akinek egész munkásságát végigkísérte a kísérletezés.

1944. február 25-én született Békéscsabán, első zeneóráit is a városban vette. Tizennégy éves korában a szegedi Zeneművészeti Szakiskolába került, ahol zeneszerzést és zongorát tanult, főiskolai tanulmányait pedig már Budapesten végezte. Farkas Ferenc tanította zeneszerzésre, de még nagyobb hatással volt rá, hogy 1970-ben féléves UNESCO-ösztöndíj keretében Párizsban, a Groupe de Recherches Musicales tanfolyamát, illetve a Conservatoire-ban Olivier Messiaen zeneszerzés óráit látogatta.

Ha Vidovszky László zenei nyelvét a nagy európai-amerikai zeneszerzők között akarjuk elhelyezni, Olivier Messiaen és John Cage hatását feltétlenül meg kell említeni.

1970-ben Vidovszky megalapította az Új Zenei Stúdiót Eötvös Péterrel, Jeney Zoltánnal, Kocsis Zoltánnal, Simon Alberttel és Sáry Lászlóval. A nemzetközileg is rangos csoport két évtized alatt mintegy 600 kortárs zeneművet mutatott be. „Ez az időszak egybeesett új zenei ideálok s egy új gondolkodásmód keresésével: kimondva-kimondatlanul egyet jelentett ez szinte mindannak tagadásával, ami Bartók óta történt: újra kellett vizsgálni és újraértelmezni az alapelemeket, új zenei magatartásmódokat, korábban nem ismert hangszeres formációk alkalmazását kellett kipróbálni” – mondta később a művészcsoportról Wilheim András muzikológus.

A Jeneyvel és Sáryval közösen alkotott Undisturbed c. kompozíciójuk nagy vitákat váltott ki zenei körökben, mivel benne egyszerre szólalt még több különböző, de azonos időtartalmú zenemű. "Az ötlet, azt lehetne mondani, a levegőben volt. Egy térben, egyidejűleg megszólaltatni olyan zenei anyagokat, amelyek (már csak gyakorlati szempontból is) bizonyos előzetes megkötéssel, de egymástól mégis függetlenül, külön elveket követve íródtak: éppen a hatvanas-hetvenes évek fordulóján vetődött fel aktuális problémaként” – mondta a műről Wilheim. Az Undisturbed-et szokás zenetörténeti mérföldkőnek tartani, de nehézkes előadása miatt perifériára szorult.

Vidovszky zenéjének alapélménye a modern világ felgyorsultsága, hangossága, amely szerinte egészen új paradigmát teremt. Szerinte míg az elmúlt évszázadokban „csaknem lehetetlen volt, hogy valaki akarata ellenére halljon zenét. Ma ez pont fordítva van: az embernek úgy kell kiverekednie – étteremben, taxiban, majd minden nyilvános helyen – azt a jogát, hogy ne halljon zenét.” Zeneszerzői szótárának egyik fő szócikke ezért az „alapzaj”.

Vidovszky a hetvenes években kezdett tanítani, a pécsi Janus Pannonius Egyetem professor emeritusa és a Zeneakadémia zeneszerzés, ellenpont és számítógépes zeneszerzés tanára. Zeneszerzői munkásságának korai időszakához kötődnek experimentális darabjai, kamaraegyüttesek és zenekar mellett preparált zongorára, 1989-95 között pedig MIDI-zongorára írt műveket. Kompozíciói gyakran rövidségük mellett is monumentális hatásúak. Munkáinak állandó jellemzője egyfajta „mag” keresése. „Végül is a kompozíciónak nem valamiféle zenét, hanem magát az egyetlen zenét kell létrehoznia. Olyasmit kell megmutatnia, ami a zene fogalmát, számunkra mindaddig érvényes meghatározását teljes egészében újradefiniálja” – mondta.

Vidovszky szerint a zene nem csak az emberi létezés alapélménye: „Az a tény, hogy a madarak is zenélnek például – mégpedig igen fejlett és bonyolult módon – egyszerre kell hogy szerénységre intsen és mérhetetlen örömöt okozzon.

Meg kell mondanom, hogy kevésbé tartom jelentősnek azt, hogy a madarak nyilvánvalóan nem komponálnak emberi módon, mint azt, hogy vannak, lehetnek közös élményeink.”

A 75. születésnapját ünneplő Vidovszky 1995-ben így beszélt a zene szerepéről az emberi psziché alakításában: „A zene olyan eszköz, amivel könnyebben lehet átlépni vagy meghaladni bizonyos határokat. Például az elvontságra vagy az elmélyülésre való törekvés könnyebben oldható meg zenei eszközökkel, mint más módon. A figyelemkoncentrációnak valamennyi kultúrában a zene az elsődleges eszköze, és csak kivételesen találkozunk olyan jelenségekkel, mint például a mandalák. Ebből a centrális helyzetből következik, hogy valószínűleg sokkal messzebb jutunk el akár a spirituális, akár az ösztönélet irányába a zene segítségével, mint mondjuk képekkel. Mert a zene bennünk van.”

Vidovszky 75. születésnapját a BMC-ben a Ligeti Ensemble február 28-i koncertje is ünnepli. A hangversenyen a Promenade, az Orkesztrion és a Le piano et ses doubles hangzik el. Közreműködik Balog József, Borbély László, Kiss Péter, Mali Emese, Palojtay János és Radnóti Róza. Az együttest Keller András és Rácz Zoltán vezényli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Hamarosan élőben hallhatók a Beethoven zeneszerzőverseny győztes művei

Kihirdették a Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny győzteseit, a műveket május 2-án a Beethoven Budán Fesztiválon hallhatja a közönség.
Klasszikus ajánló

Egy egész hétvégén kvartettek lépnek fel a Nádor Teremben

Március 29-31 között, nyolc koncerten, Schubert összes vonósnégyese elhangzik a Vakok Állami Intézetében található Nádor Teremben.
Klasszikus interjú

Mint egy mezzoszoprán hang – Négy hódító brácsa az Urániában

Viva la Viola! címmel tart rendhagyó koncertet a Rádiózenekar brácsaművészeiből alakult kvartett az Uránia Nemzeti Filmszínházban március 28-án. A kvartett vezetőjét, Máté Győzőt kérdeztük.
Klasszikus hír

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.
Klasszikus magazin

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.