Klasszikus

Zeneszerző a modern alapzajban – Vidovszky László 75 éves

2019.02.25. 13:50
Ajánlom
75 éves Vidovszky László, az Új Zenei Stúdió alapító tagja, akinek egész munkásságát végigkísérte a kísérletezés.

1944. február 25-én született Békéscsabán, első zeneóráit is a városban vette. Tizennégy éves korában a szegedi Zeneművészeti Szakiskolába került, ahol zeneszerzést és zongorát tanult, főiskolai tanulmányait pedig már Budapesten végezte. Farkas Ferenc tanította zeneszerzésre, de még nagyobb hatással volt rá, hogy 1970-ben féléves UNESCO-ösztöndíj keretében Párizsban, a Groupe de Recherches Musicales tanfolyamát, illetve a Conservatoire-ban Olivier Messiaen zeneszerzés óráit látogatta.

Ha Vidovszky László zenei nyelvét a nagy európai-amerikai zeneszerzők között akarjuk elhelyezni, Olivier Messiaen és John Cage hatását feltétlenül meg kell említeni.

1970-ben Vidovszky megalapította az Új Zenei Stúdiót Eötvös Péterrel, Jeney Zoltánnal, Kocsis Zoltánnal, Simon Alberttel és Sáry Lászlóval. A nemzetközileg is rangos csoport két évtized alatt mintegy 600 kortárs zeneművet mutatott be. „Ez az időszak egybeesett új zenei ideálok s egy új gondolkodásmód keresésével: kimondva-kimondatlanul egyet jelentett ez szinte mindannak tagadásával, ami Bartók óta történt: újra kellett vizsgálni és újraértelmezni az alapelemeket, új zenei magatartásmódokat, korábban nem ismert hangszeres formációk alkalmazását kellett kipróbálni” – mondta később a művészcsoportról Wilheim András muzikológus.

A Jeneyvel és Sáryval közösen alkotott Undisturbed c. kompozíciójuk nagy vitákat váltott ki zenei körökben, mivel benne egyszerre szólalt még több különböző, de azonos időtartalmú zenemű. "Az ötlet, azt lehetne mondani, a levegőben volt. Egy térben, egyidejűleg megszólaltatni olyan zenei anyagokat, amelyek (már csak gyakorlati szempontból is) bizonyos előzetes megkötéssel, de egymástól mégis függetlenül, külön elveket követve íródtak: éppen a hatvanas-hetvenes évek fordulóján vetődött fel aktuális problémaként” – mondta a műről Wilheim. Az Undisturbed-et szokás zenetörténeti mérföldkőnek tartani, de nehézkes előadása miatt perifériára szorult.

Vidovszky zenéjének alapélménye a modern világ felgyorsultsága, hangossága, amely szerinte egészen új paradigmát teremt. Szerinte míg az elmúlt évszázadokban „csaknem lehetetlen volt, hogy valaki akarata ellenére halljon zenét. Ma ez pont fordítva van: az embernek úgy kell kiverekednie – étteremben, taxiban, majd minden nyilvános helyen – azt a jogát, hogy ne halljon zenét.” Zeneszerzői szótárának egyik fő szócikke ezért az „alapzaj”.

Vidovszky a hetvenes években kezdett tanítani, a pécsi Janus Pannonius Egyetem professor emeritusa és a Zeneakadémia zeneszerzés, ellenpont és számítógépes zeneszerzés tanára. Zeneszerzői munkásságának korai időszakához kötődnek experimentális darabjai, kamaraegyüttesek és zenekar mellett preparált zongorára, 1989-95 között pedig MIDI-zongorára írt műveket. Kompozíciói gyakran rövidségük mellett is monumentális hatásúak. Munkáinak állandó jellemzője egyfajta „mag” keresése. „Végül is a kompozíciónak nem valamiféle zenét, hanem magát az egyetlen zenét kell létrehoznia. Olyasmit kell megmutatnia, ami a zene fogalmát, számunkra mindaddig érvényes meghatározását teljes egészében újradefiniálja” – mondta.

Vidovszky szerint a zene nem csak az emberi létezés alapélménye: „Az a tény, hogy a madarak is zenélnek például – mégpedig igen fejlett és bonyolult módon – egyszerre kell hogy szerénységre intsen és mérhetetlen örömöt okozzon.

Meg kell mondanom, hogy kevésbé tartom jelentősnek azt, hogy a madarak nyilvánvalóan nem komponálnak emberi módon, mint azt, hogy vannak, lehetnek közös élményeink.”

A 75. születésnapját ünneplő Vidovszky 1995-ben így beszélt a zene szerepéről az emberi psziché alakításában: „A zene olyan eszköz, amivel könnyebben lehet átlépni vagy meghaladni bizonyos határokat. Például az elvontságra vagy az elmélyülésre való törekvés könnyebben oldható meg zenei eszközökkel, mint más módon. A figyelemkoncentrációnak valamennyi kultúrában a zene az elsődleges eszköze, és csak kivételesen találkozunk olyan jelenségekkel, mint például a mandalák. Ebből a centrális helyzetből következik, hogy valószínűleg sokkal messzebb jutunk el akár a spirituális, akár az ösztönélet irányába a zene segítségével, mint mondjuk képekkel. Mert a zene bennünk van.”

Vidovszky 75. születésnapját a BMC-ben a Ligeti Ensemble február 28-i koncertje is ünnepli. A hangversenyen a Promenade, az Orkesztrion és a Le piano et ses doubles hangzik el. Közreműködik Balog József, Borbély László, Kiss Péter, Mali Emese, Palojtay János és Radnóti Róza. Az együttest Keller András és Rácz Zoltán vezényli.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Klasszikus

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Színház

Új bemutatóval ünnepli Szakonyi Károlyt a Rózsavölgyi Szalon

Október 26-án, Szakonyi Károly 90. születésnapján mutatja be a Rózsavölgyi Szalon a drámaíró A hatodik napon című darabját, melyet Dicső Dániel rendező és Hárs Anna dramaturg bújtatott modern köntösbe.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.
Klasszikus magazin

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.