Tokióban és az amszterdami konzervatóriumban tanult, és a nemzetközi klasszikus zenei világ úgy ismerte meg a 2010-es évek közepén a még ma is csupán 35 esztendős japán zongoraművészt, Naruhiko Kawaguchit, mint a romantikus és kora romantikus billentyűsirodalom történetileg tájékozott és hibátlan stílusérzékű előadója. Több jelentős nemzetközi megmérettetésen (például Bruges-ben és Varsóban), illetve fesztiválon is nagy sikert aratott Fréderic Chopin műveinek megszólaltatásával – fortepianón. A művész most Budapesten is a XIX. századi romantika és kora romantika periódusát reprezentáló, delikát programot készül előadni: megkerülhetetlen zenetörténeti nagyságok és felfedezésre érdemes életművek megidézésével.

Naruhiko Kawaguchi (Fotó/Forrás: Shin Matsumoto / Haydneum)

Robert Schumann klasszikus Arabeszkjének nyomában ugyanis a feleség és özvegy, a nemcsak zongoristaként, de a zeneszerzői hivatás terén is figyelemreméltó Clara Schumann három kompozíciója is elhangzik majd. A szintén a zenetörténet legnagyobbjainak ligáját képviselő Felix Mendelssohn és Franz Schubert – koncerten ritkábban megszólaltatott – zongoraművei között pedig

Naruhiko Kawaguchi azonban, sok egyéb mellett, most arról is meggyőzheti a figyelmes hallgatót, hogy érdemes lesz valamelyest elmerülnünk Santiago de Masarnau művészetében. Az élete nagyobbik felét szinte mindenestől a jótékonyságnak és a vallásos devóciónak szentelő spanyol muzsikus ugyanis még ifjúkorában, Mendelssohn, Berlioz és Paganini virtuóz pálya- és kortársaként komponált jó pár olyan bravúrdarabot, mint amilyennek alkalmasint az ibér táncok és népi dallamok karakterét érzékletesen megjelenítő 1840-es zongoraművét találjuk majd, a bolerót, az andalúz tiranát és a kasztíliai, sőt La Mancha-i manchegast, ismertebb nevén a seguidillát hallgatva. 

Támogatott tartalom

Fejléckép: Naruhiko Kawaguchi (Fotó/Forrás: Taira Tairadate / Haydneum)