Klasszikus

Zenével Európába

2004.04.15. 00:00
Ajánlom
„Európa Koncertek” címmel koncertsorozat kezdődött április 13-án este a Kongresszusi Központban, ahol a Philharmonia Zenekar Christoph von Dohnányi vezényletével adott hangversenyt. A londoni Philharmonia Zenekart a német Walter Legge alapította, és olyan karmesterek „vezették be”, mint Otto Klemperer vagy Herbert von Karajan, Karl Böhm vagy Carlo Maria Giulini. Az európaiság tehát innen nézve adva van. A német karmesternek pedig magyar nagypapájától cseng jól a neve – némi európai nemzetköziség tehát itt is kipipálható.

A műsor: egy Arvo Pärt-darab (Fratres - vonósokra és ütőkre) – az Észtországból Franciaországba emigrált szerző mostanában különös népszerűségnek örvend –, egy Prokofjev, aki talán a legeuropéerebb szovjet-orosz szerző, klasszikus szimfóniája pedig egyszerre emlék és karikatúra a 18-19. századi európai zenetörténethez, a barokktól a romantikáig. Mahler viszont magában és zenéjében hordozza az európaiság több gyökerét is – ráadásul egy darabig Pesten is működött. A műsorválasztás megintcsak telitalálat ebben az értelemben.

A koncert színhelye a Kongresszusi Központ volt, és itt kezdődnek a bajok. Már a parkolóba való behajtás is a „kinek van nagyobb autója (pofája)” jegyében zajlott, de a döbbenet akkor ült ki az arcokra, mikor kiderült: óránként 200 Ft-ba (egyelőre nem euróban számolunk) fáj, hogy odabent műélvezet folyik. Na nem mindenkinek: aki fizetett, csak a rosszabb helyekre állhatott be – a jobbakat a barna bárcával (?) rendelkezőknek tartották fenn –, valószínűleg szintén az európaiság jegyében (régi európai hagyomány a kiváltságosok kasztja, ami épp az ilyen apróságokban szokott megnyilvánulni).

De ezt még túl lehet élni – az akusztikát kevésbé. Minden, amit az előadásról írok, a rossz hallási viszonyok torz tükrében értelmezendő. Ezzel együtt biztosan állíthatom, Arvo Pärt műve nem volt érdektelen (szerintem ez volt a kísérőzenéje másfél éve a litván Nekrosius-féle Hamlet-előadásának), a hegedűszóló hármashangzat-bontásai és alatta a vonósok szép színe, a dobog csepegő kopogása: ráhangolódni, kikapcsolódni mindenképp alkalmas zene.

Abban is biztos vagyok, hogy Prokofjev Klasszikus szimfóniáját lemezről jobb előadásokban ismerem (Fricsay, Toscanini). Pár éve, mikor valamelyik utolsó Gigász is meghalt, arról beszélgettünk, ki marad; barátom ekkor említette Dohnányit, amolyan podgornijos éllel. Azt hiszem, igaza van: szellemtelen, ötlettelen előadást hallhattunk, holott ez a negyedórás mű igazán alkalmas a sziporkázásra.

Sokaktól hallottam a szünetben, hogy még nem derült ki semmi, de majd a Mahlerben. Ezzel két bajom van: egyrészt ne játsszon mást, aki csak Mahlerben jó (vagyis számomra egy Haydnból, Prokofjevből vagy Bartókból épp elég sok minden kiderül), másrészt ennél a Mahlernél bizony nem csak lemezről tudnék jobbat mondani (mondjuk NBC Bruno Walter és New York-i Mitropoulos), hanem a közelmúlt pesti hangversenyeiről is (Kocsis). Christoph von Dohnányi nem csak humortalan, hanem ritmusérzéke sem erős. A zenekar többször lötyögött, különösen a fúvósok a vonósokhoz képest. A Mahler-mű legszebb pillanatai azok voltak, mikor a csend káosza még nem rendeződött formává (több ilyen pillanat is van a műben): itt valóban eszményi pianissimo zenekari hangzást hallottunk (a rézfúvók is micsoda sordinókat fújtak!), de mikor az anyag az ordo felé rendeződött volna ab chao, akkor bizony nem történt semmi. Az első tétel mélyvonós-témája nem indult meg. A tétel végén hiába láttuk a karmester kínos számolását, csaknem sikerült elütnie magát a befejezésben. A második tétel tánca nem volt elég vaskos, a harmadik tételben Mahlernek, hogy úgy mondjam, csak az egyik gyökere, a Frère Jacques szólalt meg, a klezmer rejtve maradt. A negyedik tételben ismét a csajkovszkijos zárlatok színe volt szép, s bár a nagy fortissimók alatt sem tűnt el a vonószenekar puha párnája, és a fúvósok is igazi karként szóltak, ami dicséretes – volt idő gyönyörködni bennük, más dolgunk nem lévén: azt hiszem, most megtanultam, hogy ezt a remekművet unni is lehet.

A ráadásban megszólalt a Nagypapa (aki mellesleg a világ egyik legnagyobb zongoristája volt), és itt már az unoka is lazított, nem csak kínosan taktírozó (olykor kötögetéshez hasonlatos) mozgásán, hanem az előadás szellemén is – egész este ekkor hallhattunk először felszabadult humort. Ami a maga módján nem csekélység.

Miközben négyszáz forintommal a kezemben araszoltam a parkoló kijárata felé, azon gondolkoztam, hogy sokunk számára evidencia az Unióhoz való csatlakozás. A kérdés az, hogy milyen kondíciók közt. És hogy mit várhatunk: magunktól és az Uniótól. Mert ha magunktól a négyszáz forintos parkolást és a barna kiváltságbilétát, Európától Klemperer helyett egy devalvált Dohnányit, akkor a szkeptikusoknak van igaza. Ha azonban az „igazi” Dohnányi mellé Prokofjevet, Pärtet és Mahlert kapjuk, akkor jobban járunk. Szerencsére a kérdést nem a 13-ai koncert dönti el.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.