A tervezők egy zongorabillentyűzetet álmodtak meg, és a virágkompozícióban verbéna, dália és fehér muskátli is helyet kapott, melyeket június végén ültették be és mostanra már teljes pompájukban megcsodálhatók bárki számára a Szent István Park központi részén, a szökőkútnál. 

A Cziffra György-emlékév programjai Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész művészeti vezetésével és egyedülálló szakmai összefogás keretei között valósulnak meg, itthon és külföldön egyaránt. Emellett számos hazai és külföldi partner áll társszervezőként az események mellett.

Cziffra György világhírű magyar zongoraművész születésének 100. évfordulóját Magyarország hivatalos emlékév keretei között ünnepli, valamint az UNESCO nemzetközi szervezete is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába.

Cziffra mélyszegénységben született, gyermekkorát a 13. kerületben, Angyalföldön töltötte.

Átütő zsenije már egészen korán megmutatkozott, de a második világháború egy időre elszakította őt a művészpályától. Túlélvén a frontot, a háborút, hazatérve szinte újra tanulta a repertoárt, de első sorban bárokban zongorázott. 50-ben megpróbálta elhagyni az országot családjával, de elkapták és börtönbe, munkatáborba vetették. Amikor kiszabadult, ’53-ban újra tanulta a zongorázást.

1956-ban a forradalom alatt elhagyta Magyarországot, Franciaországban már ismerték a nevét, itt indult el nemzetközi karrierje egészen átütő erejű zongoraművészként. Ő a koncertezés mellett alapítványt hozott létre, egy valódi élő művészeti központot felújítva magánvagyonából a senlis-i középkori kápolnát, amelynek a Liszt Auditorium nevet adta.

alapítványán keresztül nem csak zenészeket, hanem képző- és iparművészeket is előszeretettel támogatott. Életútja során magyarsága európaiságában teljesedett ki, világjáró művészként, francia állampolgárként is büszke volt származására.” - mondta el Balázs János zongoraművész, a Cziffra Fesztivál alapítója és művészeti vezetője.

Fejléckép: Cziffra kert (forrás: Cziffra Fesztivál)