Klasszikus

Zongorakörkép Európában – Bösendorfer

2005.07.11. 00:00
Ajánlom
Az uborkaszezont kihasználva a nyár folyamán tervbe vettük az európai zongorahelyzet áttekintését. A Zeneszalon – mint a kamarazene elkötelezett bajnoka – szívügyének tekinti, hogy utánajárjon, miért nincs becsülete a magyar zongoratartásnak. Ahogy egy hónapja beszámoltunk róla, a nyugat-európai zongorapiac vár a keleti piacnyitásra. Fabbrini mesternél tett látogatásunk felébresztette bennünk a kíváncsiságot, miért is ez a várakozás? Első utunk a bécsi Bösendorfer gyárba vezetett.

Bécs egyik nevezetessége a Bösendorfer-zongora. Az 1828 óta létező zongoramanufaktúra a kontinens egyik legrégebbi hangszergyártója. A márka legenda a zene világában. Az 1800-as évek zongorapusztító világsztárjai – közülük is kiemelkedően Liszt Ferenc – olyan igénybevételnek tették ki a korai zongorákat, amelyet legtöbbjük nem bírt ki. Gyakori beszámolók szólnak arról, hogy egy-egy koncertet két-három, olykor négy zongorán játszott végig egy-egy virtuóz, mert a mechanika „megadta magát”, a húrok elpattantak, a kalapácsok eltörtek. Bösendorfer az 1830-as évek elejére felépítette azt a robusztus hangszert, amelynek a mai napig a teherbírás az egyik legfőbb erénye. A Bösendorfer zongorák sokat profitáltak erős mechanikájukból. Hangszínük főleg a basszusok lágyságáról és telt színéről ismerszik meg, melyet részben a zongoratestre áttevődő rezonanciák is felerősítenek.

Az európai zongoragyárak ma egy hasonló dekonjunktúrát élnek meg, mint amilyen a 20. században többször és folytatólagosan előfordult. A mai okok között azonban új tényezők szerepelnek: a klasszikus zene konzervativizmusa és a távol-keleti tömegtermékek világméretű térhódítása. A gyár mindent megpróbál annak érdekében, hogy a piac érdeklődését fenntartsa. Mivel azonban a zongora hangzása „tabu”, ahhoz érdemben hozzányúlni tilos, hiszen a Bösendorfer-hang a termék egyik leglényegesebb vonzereje, az értékesítés-élénkítést főleg a „csomagolás” oldaláról próbálják megragadni. A klasszikus „remake”-ek és bútor-zsánerek imitálásának sajnos (szerencsére) lejárt az ideje, ma már senkit nem kábít el egy Strauss-fazon, vagy egy intarziás dobozolás. A megoldás a dizájnban rejlik.

A kitörési pont a divatirányzatokhoz való diszkrét vonzódás. Ennek léteznek sikeres és kevésbé ízléses eredményei. Ferdinand Porsche, a neves német autógyáros egy három típusra kiterjedő dizájn-variációt készített a Bösendorfer cégnek: a célszerűségnek és a korszerű, letisztult „németes” formavilágnak alárendelve fogalmazta meg a „zongoraságról” alkotott elképzelését. A hangszer jelenleg 210 centiméteres verzióban létezik, de megrendelésre készülhet belőle akár 280-as koncertmodell is. A másik végletet az amerikai megrendelők jelentik: főleg Las Vegasban népszerű a Bösendorfer Swarowsky-modellje, mely a hírneves bécsi kristályárugyárossal karöltve készült el, hogy milyenre, azt ítélje meg mindenki kedve szerint…

A Bösendorfer zongorák nem tartoznak az olcsó mulatságok közé: a legolcsóbb hangszerek, mint pl. az egy nagyobb nappaliban elférő, 170 centiméteres modell kezdő ára meghaladja az ötvenezer eurót (12,5 millió forint), a komolyabb 225-ös modellek már alulról közelítik a százezer eurót, míg a cég zászlóshajója, a különlegesen hosszú, nyolc teljes oktávos billentyűzetű 290-es ”Imperial” száztíz- és száznyolcvanezer euró közötti áron vásárolható meg. Ottjártunkkor épp egy egyedi megrendelésű, fehér Chippendale hangszeren végezték az utolsó simításokat.

Ma Bösendorfer zongorát főleg a jazz-zenészek használnak, mert tartalmas középregisztere és mély hangjai remek támaszt ad a szólóhangszereknek, ugyanakkor magas hangjai rendkívül lágyak, dallamosak. A hangszer kiemelkedő jazz-szólistái pl. Oscar Peterson és Joe Zawinul. A klasszikus zenében főleg a német romantikus művek előadásához szeretik használni a Bösendorfert. Hírneves megszólaltatói között szerepel Schiff András, Paul Badura-Skoda, André Prévin, Wilhelm Backhaus vagy Sviatoslav Richter. Kívánunk magunknak Magyarországon is sok szép hasonló hangszert…

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Vizuál

Antonio Banderas abszurdnak tartja, hogy szexszimbólumnak bélyegezték

A talán legsikeresebb hollywoodi karriert befutó spanyol filmszínész, Antonio Banderas augusztus 10-én ünnepli hatvanadik születésnapját. 
Vizuál

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.
Jazz/World

Korb Attila, a harsonás-zeneszerző

A Modern Art Orchestra harsonása – a zenekar számos tagjával egyetemben – zeneszerzőként is közreműködik a MAO alkotói műhelyében. Attila már gyermekként egy professzionális nagyzenekari projekt harsonása volt, melynek köszönhetően belföldön és külföldön is építhette koncertrutinját. A húszas évek big band vénáját tanulmányozva a harsonás-zeneszerző több hangszeren játszó művésszé érett, s ennek a zenei utazásnak egy mérföldköve a nemsokára megjelenő Swinging on the Danube című szerzői lemez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

„Fellélegzés” – Rövidesen indul az 5. Fesztivál Akadémia Budapest

Augusztus 20-tól rendezik meg az idei Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) koncertsorozatát a Zeneakadémián, a BMC-ben, a Hagyományok Házában és más helyszíneken. A rendezvényre több mint hatvan kiváló magyar művészt hívott meg Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészeti vezető. A „Fellélegzés” címet viselő fesztivál teljes programja elérhető a rendezvény honlapján, a hangversenyekre megkezdődött jegyértékesítés.
Klasszikus ajánló

Madarász 70 – A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye

Madarász Iván zeneszerző három műve kerül terítékre szeptember 4-én a Pesti Vigadó csodálatos termében.
Klasszikus ajánló

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Klasszikus interjú

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Klasszikus hír

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.