Klasszikus

Zongorakörkép Európában – Bösendorfer

2005.07.11. 00:00
Ajánlom
Az uborkaszezont kihasználva a nyár folyamán tervbe vettük az európai zongorahelyzet áttekintését. A Zeneszalon – mint a kamarazene elkötelezett bajnoka – szívügyének tekinti, hogy utánajárjon, miért nincs becsülete a magyar zongoratartásnak. Ahogy egy hónapja beszámoltunk róla, a nyugat-európai zongorapiac vár a keleti piacnyitásra. Fabbrini mesternél tett látogatásunk felébresztette bennünk a kíváncsiságot, miért is ez a várakozás? Első utunk a bécsi Bösendorfer gyárba vezetett.

Bécs egyik nevezetessége a Bösendorfer-zongora. Az 1828 óta létező zongoramanufaktúra a kontinens egyik legrégebbi hangszergyártója. A márka legenda a zene világában. Az 1800-as évek zongorapusztító világsztárjai – közülük is kiemelkedően Liszt Ferenc – olyan igénybevételnek tették ki a korai zongorákat, amelyet legtöbbjük nem bírt ki. Gyakori beszámolók szólnak arról, hogy egy-egy koncertet két-három, olykor négy zongorán játszott végig egy-egy virtuóz, mert a mechanika „megadta magát”, a húrok elpattantak, a kalapácsok eltörtek. Bösendorfer az 1830-as évek elejére felépítette azt a robusztus hangszert, amelynek a mai napig a teherbírás az egyik legfőbb erénye. A Bösendorfer zongorák sokat profitáltak erős mechanikájukból. Hangszínük főleg a basszusok lágyságáról és telt színéről ismerszik meg, melyet részben a zongoratestre áttevődő rezonanciák is felerősítenek.

Az európai zongoragyárak ma egy hasonló dekonjunktúrát élnek meg, mint amilyen a 20. században többször és folytatólagosan előfordult. A mai okok között azonban új tényezők szerepelnek: a klasszikus zene konzervativizmusa és a távol-keleti tömegtermékek világméretű térhódítása. A gyár mindent megpróbál annak érdekében, hogy a piac érdeklődését fenntartsa. Mivel azonban a zongora hangzása „tabu”, ahhoz érdemben hozzányúlni tilos, hiszen a Bösendorfer-hang a termék egyik leglényegesebb vonzereje, az értékesítés-élénkítést főleg a „csomagolás” oldaláról próbálják megragadni. A klasszikus „remake”-ek és bútor-zsánerek imitálásának sajnos (szerencsére) lejárt az ideje, ma már senkit nem kábít el egy Strauss-fazon, vagy egy intarziás dobozolás. A megoldás a dizájnban rejlik.

A kitörési pont a divatirányzatokhoz való diszkrét vonzódás. Ennek léteznek sikeres és kevésbé ízléses eredményei. Ferdinand Porsche, a neves német autógyáros egy három típusra kiterjedő dizájn-variációt készített a Bösendorfer cégnek: a célszerűségnek és a korszerű, letisztult „németes” formavilágnak alárendelve fogalmazta meg a „zongoraságról” alkotott elképzelését. A hangszer jelenleg 210 centiméteres verzióban létezik, de megrendelésre készülhet belőle akár 280-as koncertmodell is. A másik végletet az amerikai megrendelők jelentik: főleg Las Vegasban népszerű a Bösendorfer Swarowsky-modellje, mely a hírneves bécsi kristályárugyárossal karöltve készült el, hogy milyenre, azt ítélje meg mindenki kedve szerint…

A Bösendorfer zongorák nem tartoznak az olcsó mulatságok közé: a legolcsóbb hangszerek, mint pl. az egy nagyobb nappaliban elférő, 170 centiméteres modell kezdő ára meghaladja az ötvenezer eurót (12,5 millió forint), a komolyabb 225-ös modellek már alulról közelítik a százezer eurót, míg a cég zászlóshajója, a különlegesen hosszú, nyolc teljes oktávos billentyűzetű 290-es ”Imperial” száztíz- és száznyolcvanezer euró közötti áron vásárolható meg. Ottjártunkkor épp egy egyedi megrendelésű, fehér Chippendale hangszeren végezték az utolsó simításokat.

Ma Bösendorfer zongorát főleg a jazz-zenészek használnak, mert tartalmas középregisztere és mély hangjai remek támaszt ad a szólóhangszereknek, ugyanakkor magas hangjai rendkívül lágyak, dallamosak. A hangszer kiemelkedő jazz-szólistái pl. Oscar Peterson és Joe Zawinul. A klasszikus zenében főleg a német romantikus művek előadásához szeretik használni a Bösendorfert. Hírneves megszólaltatói között szerepel Schiff András, Paul Badura-Skoda, André Prévin, Wilhelm Backhaus vagy Sviatoslav Richter. Kívánunk magunknak Magyarországon is sok szép hasonló hangszert…

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Domingo fia írta a Virtuózok új évadának főcímzenéjét

A spanyol zeneszerző egy hollywoodi stílusú, erőteljes és nemes, klasszikus dallamot komponált a műsorhoz.
Klasszikus

„Rondo alla Mambo!” – Mi lett volna, ha Mozart Kubában születik?

A Mozart y Mambo című lemez egy berlini kürtművész és egy kubai ifjúsági zenekar szerelemprojektje, amelyben a zenélés öröme köt össze két világot.
Vizuál

Gyűjteményes kiállítás nyújt bepillantást a 20. századi magyar fotótörténetbe

A Mai Manó Ház július 14-től látogatható tárlata a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből öt kiemelkedő magyar fotográfus életművének egy-egy szeletét mutatja be öt eltérő kurátori koncepció alapján.
Klasszikus

Csáth és a 100 évvel ezelőtti Magyarország zenei világa - VIDEÓ

Egyszerre készült zeneszerzőnek, festőművésznek és orvosnak, az utókor mégis elsősorban íróként tartja számon Csáth Gézát. Most egy félórás dokumentumfilm idézi meg alakját.
Klasszikus

Ismét lesz OrgonaPont koncertsorozat és Orgonák éjszakája

Augusztusban tizenkét városban rendezi meg a Filharmónia Magyarország az OrgonaPont koncertsorozatot, augusztus 8-án pedig második alkalommal tartják meg az Orgonák éjszakáját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus klassz a parton

Elkezdődött a Klassz a pARTon! fesztivál a Balatonnál – Itt a teljes program

Balatonfüreden indult Érdi Tamás fesztiválja, Balatonkenesén, Balatonalmádiban, Keszthelyen, Gyulakeszin folytatódik majd – a teljes programot alább találja.
Klasszikus magazin

Csáth és a 100 évvel ezelőtti Magyarország zenei világa - VIDEÓ

Egyszerre készült zeneszerzőnek, festőművésznek és orvosnak, az utókor mégis elsősorban íróként tartja számon Csáth Gézát. Most egy félórás dokumentumfilm idézi meg alakját.
Klasszikus hír

Domingo fia írta a Virtuózok új évadának főcímzenéjét

A spanyol zeneszerző egy hollywoodi stílusú, erőteljes és nemes, klasszikus dallamot komponált a műsorhoz.
Klasszikus lemezajánló

„Rondo alla Mambo!” – Mi lett volna, ha Mozart Kubában születik?

A Mozart y Mambo című lemez egy berlini kürtművész és egy kubai ifjúsági zenekar szerelemprojektje, amelyben a zenélés öröme köt össze két világot.
Klasszikus ajánló

Ismét lesz OrgonaPont koncertsorozat és Orgonák éjszakája

Augusztusban tizenkét városban rendezi meg a Filharmónia Magyarország az OrgonaPont koncertsorozatot, augusztus 8-án pedig második alkalommal tartják meg az Orgonák éjszakáját.