Klasszikus

Zsigmondy Dénes: "A zene alapeleme az életnek"

2012.04.08. 07:04
Ajánlom
Akadnak olyan muzsikusok, akik igazából nem is zeneművészek, hanem mágusok. Ők azok, akik varázsolni képesek a pódiumon, az intim kamaratermekben, vagy éppen a katedrán. A Németországban élő, világhírű hegedűművész, Zsigmondy Dénes kétségtelenül a zenemágusok családjába tartozik.

Az örökké mosolygó művész szólistaként bejárta szinte az egész világot, neves zenekarokkal lépett fel, és tucatnyi kortárs művet ő szólaltatott meg először. Több évtizedes pályája során munkabarátság fűzte Kodályhoz, Bartókhoz, Ligetihez és Kurtághoz. S bár ma már az aktív zenéléstől visszavonulva él a Starnbergi-tó partján, továbbra is figyelemmel kíséri a fiatal muzsikusok szárnybontogatását. Az április 9-én kilencvenedik születésnapját ünneplő Zsigmondy Dénessel (táv)beszélgettünk.   

- Egy dán író - Herman Bang A fehér ház című regényében olvastam sok évvel ezelőtt, hogy - a gyermekkor adja meg az alapszínét az egész életünknek, vagyis olyan emberré válunk, amilyen szellemi, lelki indíttatásban volt részünk a családi házban. Ön szerint ez így van?  

- Valószínűleg igen. Magamról elmondhatom, hogy kiegyensúlyozott és boldog gyermekkorom volt. Idős szüleim nagy szeretettel neveltek, sok szabadságot kaptam tőlük. Édesapám hídmérnök, édesanyám pedig tanítónő volt, mindketten kedvelték és értették a zenét. A hegedűvel négy évesen kerültem először kapcsolatba. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy több széket kellett egymásra raknom ahhoz, hogy le tudjam szedni a szekrény tetejéről, de megérte. Amikor a szüleim távol voltak, titokban próbálgattam rajta a rádióban hallott dallamokat. 

- Egy művészember esetében egészen biztos, hogy a családhoz hasonlóan éppolyan meghatározó szerepe van az alma maternek is. A Zeneakadémián olyan mesterek vezették a kezét, és csiszolták az elméjét, mint Kresz Géza, Waldbauer Imre és Weiner Leó. Tőlük milyen zenei/emberi "alapszínt" kapott? 

- Hálás vagyok a sorsnak, hogy a Zeneakadémián ilyen kitűnő mesterektől tanulhattam. Különösen Weiner Leó hatása volt meghatározó számomra. Majdnem minden nap, délután öt órától este hétig ültünk a XXIII-as teremben, és hallgattuk, figyeltük ezeket a nagyszerű muzsikusokat. Meggyőződésem, hogy azokban az években egy egész életre szóló útravalót gyűjtöttem össze. 

- A 20. század, számos kortársához hasonlóan, nem könnyítette meg a pályakezdését. Nagyon fiatalon, 1944-ben elhagyta Magyarországot, és Németországban próbált meg érvényesülni. Amennyiben jól tudom, vicces-kalandosan indult, majd szédületesen gyorsan felívelt az előadóművészi karrierje. Mesélne erről? 

- Még zeneakadémistaként, 1944-ben egy salzburgi nyári kurzuson vettem részt, amikor a szüleim arról értesítettek, hogy katonai behívót kaptam. Hosszas vívódás után, úgy határoztam, nem térek haza. Baráti segítséggel jutottam el Németországba. A Starnbergi-tó partján egy kedves német család fogadott be és bújtatott. A háború után szerettem volna koncerteket adni, de mindenütt elutasítottak. Akkor úgy döntöttem taktikát váltok. Sikerült bejutnom a Bajor Rádió Zenekarának egy próbájára, és amikor a muzsikusok szünetet tartottak, elkezdtem Brahms Hegedűversenyét játszani.  A karmester ekkor hozzám fordult és megkérdezte: "Mikor van ideje?" Mindig! - válaszoltam. Hát így kezdődött... 

- Miért változtatta Liedemannról Zsigmondy-ra a nevét? A magyarságát kívánta ezzel hangsúlyozni? 

- Valóban, túlságosan németes hangzásúnak találtam a Liedemann nevet, s ezért változtattam az anyai ágról származó magyar Zsigmondyra. 

- Minden bizonnyal élénken emlékszik az első találkozására a későbbi feleségével, művésztársával. Mi volt az, ami rögtön megragadta benne?  

- Zongorakísérőt kerestem és Annaliese Nissent ajánlották, akit gyermeket váró édesanyaként ismertem meg. Nem sokkal ezután a férje elesett a fronton. A kedvessége és különlegessége már első alkalommal is nagy hatást gyakorolt rám. 

- Milyen zeneműveket játszottak az első közös koncertjükön, és miként alakult a folytatás? 

- Az első közös fellépésünkön, Brahms A-dúr szonátáját játszottuk. A legelső próbánkon kiderült, hogy rendkívüli módon tudunk együtt zenélni, tökéletes volt ugyanis köztünk az összhang. Attól kezdve a haláláig kizárólag vele koncerteztem, és készítettem lemezfelvételeket. Első fellépésünk a Starnbergi-tó partján fekvő Ambachban volt, ahol röviddel ezek után, mint férj és feleség le is telepedtünk. 

- A német sikerek után végig koncertezte az egész világot Japántól Amerikáig. A klasszikus szerzők darabjai mellett kortárs magyar szerzők műveit is előszeretettel játszotta. Mennyire érezte nagy felelősségnek Európában elsőként interpretálni Bartók Szólószonátáját? 

- Valóban sok meghívást kaptunk, így szinte az egész világot bejártuk. Minden jó zenét szívesen játszottam, sok új művet is bemutattam. Bartók Szólószonátájának New York-i bemutatója után, amelyen Menuhin játszott, a Boose&Hawkins elküldte nekem a mű kottáját. Egy hét alatt megtanultam a darabot, ami nagy kihívás volt számomra, mivel egy teljesen új világot fedeztem fel. Később, mint magyar előadóművésznek, különösen nagy felelősség volt Bartók zenéjét játszani. A kortárs zeneszerzők darabjait előadni természetesen mindig nagy vállalás, de szerencsés voltam, mert a művek értelmezésével kapcsolatban egy véleményen voltam a komponistákkal. 

- Ön a 20. század olyan megkerülhetetlen muzsikusait ismerhette közelről, mint Kodály Ligeti vagy Kurtág György. Milyen érzés nem csak "pódiumbeszélgetést" folytatni ilyen komponistákkal? 

- Ezek a zseniális szerzők zseniális emberek is. Mindig különleges élmény találkozni velük, szót váltani. Takács Jenő például száz évesen is derűt, optimizmust sugárzott, sokat beszélgettünk, amikor Magyarországon jártam.

- Az előbb említett zseniális szerzők és kiváló művek tolmácsolásához kell egy hűséges társ, egy pompás hangszer. Hogy van idős barátja, a több mint háromszáz esztendős, Ernst-féle Stradivarija?

- Öreg hegedűm velem együtt pihen, már nem játszom rajta.

- Figyeli-e a fiatal kortárs szerzők szárnybontogatásait? Van-e most olyan magyar komponista, aki Ön szerint követője lehet például Kurtágnak?

- Bár sok tehetséges fiatal zenéje eljut hozzám, úgy érzem, ennek az igen összetett kérdésnek a megválaszolásához, mégsem rendelkezem elég tapasztalattal.

- Ön nem csak kiváló előadóművész, de úgy hírlik, hogy remek tanár is. Annak idején, negyven éve, kikívánkozott Önből a pedagógus, vagy mindig is ott lakott, és csak időre volt szüksége, hogy előjöjjön?

- Sokáig csak koncerteztem, ötvenévesen kezdtem el tanítani, és a hosszú évek során éreztem rá arra az örömre, amit a tudás átadása jelent.

- Azt a pódiumon elárulják a növendékek, hogy mit kapnak Öntől, de számomra az is érdekes, hogy Ön mit tanul tőlük?

- Úgy mondanám, hogy a növendékeim egyfajta tükröt tartanak nekem. Nagyon kell ugyanis tudni, hogy zeneileg mit akar mondani az ember, s amikor erre biztatom őket, hogy ezen gondolkodjanak el, akkor mindezt újra és újra magamban is tudatosítom.

- Ne áruljunk zsákbamacskát, egyik kedves tanítványa, Pusker Ági segít nekem a távbeszélgetés lebonyolításában, így hát adódik a kérdés, hogy egy művésztanár és a növendéke közötti eredményes munka mennyire annak a függvénye, hogy félszavakból is értsék egymást?

- Az biztos, hogy igazán eredményes tanár-diák kapcsolat nem jöhet létre kölcsönös megbecsülés, szimpátia nélkül. Tehát valóban pontosan érteniük kell egymás gondolatait.

- Bár sajnos személyesen nem ismerjük egymást, úgy képzelem el önt, mint egy olyan embert, aki bármikor képes megnevettetni a partnerét, legyen az művésztárs, növendék, értő közönség, vagy a sarki fűszeres. A zene adja ezt a belső harmóniát?

- Abban a szerencsében van részem, hogy egész életem során meg tudtam őrizni valamit a gyermeki lélekből, és a dolgokat képes voltam pozitívan szemlélni. A zene pedig körüljárja az ember lényét, így fontos része - alapeleme az életnek.

- Mikor köszönthetjük legközelebb Budapesten? Tart-e valamikor mesterkurzust a Zeneakadémián?

- Mostanában a korom miatt már nem teszek nagyobb utakat, és nem is tanítok, de volt növendékeim és barátaim látogatásának változatlanul igen örülök.

Az interjú elkészítésében - a müncheni Zeneakadémia mesterképzésén résztvevő - Pusker Ágnes hegedűművész segített, amit ezúton is nagyon köszönünk Neki!

De Falla: Spanyol tánc, km.: Zsigmondy Dénes (hegedű), Vienna Kohonaden Orchestra, vez.: Hans Hagen (mozgókép nélkül)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Összművészeti esttel emlékeznek a legendás bűvészre

Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából, augusztus 8-án Zene+Bűvölet címmel rendeznek összművészeti estet a Várkert Bazárban, ahol fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Junior Prima Díjas zongoraművész, Vida Monika Ruth.
Klasszikus interjú

A szaxofon ismeretlen hangja – interjú Szepesi Bencével

A Budapest Saxophone Quartet alapítója úgy véli, van a szaxofonnak egy klasszikus hangja, amelyet alig ismerünk, de szépséggel kecsegtet. Beszélgetésünkben annak eredetéről és komolyzenei szerepéről mesélt, aztán kiderült, hogy még a szaxofonnál is jobban szereti másik hangszerét.
Klasszikus hír

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.