Az április 6-án immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Arts&Business nemzetközi konferencián Schilling Árpád, a Krétakör alapítója, az esemény visszatérő vendége és szereplője a kreativitás értelmezése, jelentősége és fejleszthetősége témában tart előadást. INTERJÚ

Az amatőr színházakat tömörítő Magyar Szín-Játékos Szövetség konferenciáját január 18. és 20. között rendezik meg a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben. A zentai találkozót megelőzően négy "előkonferenciát" tartottak Vasváron, Csehimindszenten, Inárcson, és Pápán.

Az idei év utolsó munkanapján, december 28-án 11:00 és 17:00 óra között a díszteremben Vigyázat, Műcsarnok! - újra címmel konferenciát rendez a kortárs művészeti központ. Az előadók között van például Keserü Katalin, Bozóki András, L. Simon László, György Péter és Szombathy Bálint is.

Az ELTE Vallásantropológiai Kutatóműhely, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, az MTA Szociológiai Kutatóintézet és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szervezésében konferenciát tartanak november 16-án és 17-én a KINO moziban. A rendezvény a művészet és a design mítoszaival is foglalkozik.

A Műcsarnok a nemzeti önazonosság kérdését tematizáló kiállításához kapcsolódva háromnapos, ingyenes eseménysorozatot szervez a visegrádi országok művészeinek részvételével október 12. és 14. között.

Szeptember 30-án vasárnap ünneplik a Magyar Népmese Napját, melyhez számos program kapcsolódik országszerte.

Idehaza a kortárs zene nem csak a koncertéletben bizonyul olyan szegmensnek, amit kizárólag nagyítóval lehet észrevenni, de még inkább ez a helyzet a tudományos közéletben betöltött helyével. Pedig lenne miről beszélni a magyar kortárs zene kapcsán – legalábbis így vélik ezt a világ számos zenei központjában, ahol Ligeti és Kurtág mellett régóta a harmadik legfontosabb név Eötvös Péteré, akit márciusban egy párizsi konferencia emelt a homlokterébe, a Louvre köszöntött egy vetítésekkel egybekötött közönségtalálkozó formájában.

November 18-20. között nemzetközi interdiszciplináris tudományos konferenciát rendeztek a Zenetudományi Intézet, a Liszt Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében. Az ülésszakon kiderült: Liszt a társművészetekből merített ihletet szinte minden esetben történetté formálta, s azok érzelemvilágát dolgozta át a zene nyelvére.