Könyv

Dragomán György: Az élő zene élményét semmi sem pótolja

2019.11.30. 08:50
Ajánlom
Tizennégy éve jelent meg A fehér király, amit a világ számos nyelvére lefordítottak. Tíz évvel később látott napvilágot az Oroszlánkórus, ami már címében is jelzi, a szerző, Dragomán György több szállal kötődik a hangjegyekhez. Ezúttal a két művészeti ág, az irodalom és a zene kapcsolatáról kérdeztük.

Az Oroszlánkórus kapcsán korábban elmondta, hogy minden darabja kapcsolódik a zenéhez – de különféle stílusokhoz. Van olyan zenei stílus, ami különösen közel áll Önhöz?

Rengeteg muzsikát hallgatok, teljesen össze-vissza. Épp ránéztem az aktuális, írás közben hallgatott munkazenéim listájára: Tom Waits, Händel, Led Zeppelin, Kurtág, Thy Catalfque – Schubert volt legelöl éppen.

Egy mű ragadja meg inkább, vagy egy részlet, esetleg csak egy hang?

A belső hangnak, amiből kibomlik a történet, nagyon sokszor nincs közvetlen köze a zenéhez, amit éppen hallgatok. Van, amikor éppen ellenkezőleg: túl közvetlen a kapcsolat. Az Oroszlánkórusba igen szerettem volna egy tenoristáról szóló részt, Villazón Monteverdi-lemezének utolsó előtti darabja, a Tornate, o cari baci ihlette volna, amiben van egy pár kifejezetten bombasztikus sor. Egy operaházi villanyszerelő állna a történet középpontjában, de nem készült el, csak félig van meg. Ám biztos vagyok benne, hogy befejezem egyszer. Heteken át hallgattam loopolva azt a két sort, mégse lett kész a cselekmény, miközben rengeteg olyan részletet is tudok már a főszereplőről, amelyek soha nem kerülnek majd bele a mű végső formájába. A hangból hús-vér figurának kell kibomlania, és ez néha éveken át tartó folyamat.

A zene mindig írásra inspirálja, vagy olykor arra is alkalmas, hogy kikapcsolódjon, lazítson?

Természetesen néha csak hátradőlök a munkafotelemben, felteszem a legjobb fejhallgatómat, és pihenek.  

Említette, hogy heteken át hallgatta a művet. Mindig tud az újrahallgatott zene az újdonság erejével hatni Önre?

Vannak ünnepi alkalmak, amikor váratlanul történik valami az ismert darabokkal. Mintha megnyílna valahogy a tér, és olyasmi adódik a zenében, ami korábban soha. Nyilván mindnyájan ismerjük ezt a felemelő érzést.

Azt hiszem, ez nagyon közel van ahhoz, mint amikor az írás közben „kinyílik a papír” és hirtelen működni, élni kezd a szöveg.

Ez azt is jelenti, hogy jobban kedveli, ha  otthon hallgathat zenét, kiemelve, újra visszajátszva egy-egy részletet?

Azt hiszem, az élő zene élményét semmi sem pótolja. Ott lenni a teremben, figyelni a zenészeket, a részleteket, az egészen más, sokkal drámaibb és összetettebb élmény, mint a négy fal között átadni magunkat a hangoknak.

Szeretem az apró gesztusokat figyelni, nézni, hogy mi játszódik az arcokon. Nagyon intenzív zenei éven vagyok túl, Berlinben rengeteget jártam koncertekre, megtisztelő volt, hogy olyan csodálatos muzsikusokat ismerhettem meg személyesen, mint Schiff András, Fischer Iván, Gábor Ferenc, Nurit Stark vagy Cédric Péscia.

Lát-e időkezelési, cselekménybonyolítási hasonlóságokat a próza és a zene, jelesül az opera között?

Berlinben együtt voltunk ösztöndíjasok Beat Furrer zeneszerzővel, éppen a Violetter Schnee című operája bemutatójára készült. A librettó Vlagyimir Szorokin szövegére épült, nagyon izgalmasakat beszélgettük arról, hogyan épülnek a prózai és zenei szerkezetek, milyen fontos mindkét esetben a lélegzet és a ritmus.

Van-e kedves szerzője, műve, előadója?

Purcell Arthur királya és Monteverdi Poppeája a két legkedvesebb operám. A Poppeát pont láttam Berlinben, a címszerepben Anna Prohaskával, nagy élmény volt.

 

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2019. őszi számában jelent meg.

A fejlécképen az író, a fotót Valuska Gábor készítette.

 

Kapcsolódó

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.
Plusz

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Polgárnak lenni – Online könyvbemutató Kolosi Tamással és Ferenczi Borbálával

Október 28-án 18 órakor a Tények és Tanúk sorozat új kötetéről beszélget G. Tóth Ilda újságíró Kolosi Tamás Széchenyi-díjas szociológussal és Ferenczi Borbálával a Líra Könyv Facebook oldalán.
Könyv kritika

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.
Könyv tompa andrea

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Könyv hangoskönyv

Alföldi Róbert előadásában jelent meg Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója

Esterházy Péter utolsó regénye egy hónappal a halála előtt jelent meg. A fájdalmas mű most Alföldi Róbert hangján hallható.
Könyv Film

Az őszinteség nem egyenlő a szaftos részletekkel

Október elején nálunk is megjelent Woody Allen az Egyesült Államokban nagy port kavart önéletrajza Apropó nélkül címmel a Jaffa Kiadónál. A kiadó kommunikációs vezetőjét, Németh Lucát arról kérdeztük, mennyire számít ellentmondásos lépésnek egy ilyen kötet kiadása vagy akár maga a szöveg.