Könyv

Dragomán György: Az élő zene élményét semmi sem pótolja

2019.11.30. 08:50
Ajánlom
Tizennégy éve jelent meg A fehér király, amit a világ számos nyelvére lefordítottak. Tíz évvel később látott napvilágot az Oroszlánkórus, ami már címében is jelzi, a szerző, Dragomán György több szállal kötődik a hangjegyekhez. Ezúttal a két művészeti ág, az irodalom és a zene kapcsolatáról kérdeztük.

Az Oroszlánkórus kapcsán korábban elmondta, hogy minden darabja kapcsolódik a zenéhez – de különféle stílusokhoz. Van olyan zenei stílus, ami különösen közel áll Önhöz?

Rengeteg muzsikát hallgatok, teljesen össze-vissza. Épp ránéztem az aktuális, írás közben hallgatott munkazenéim listájára: Tom Waits, Händel, Led Zeppelin, Kurtág, Thy Catalfque – Schubert volt legelöl éppen.

Egy mű ragadja meg inkább, vagy egy részlet, esetleg csak egy hang?

A belső hangnak, amiből kibomlik a történet, nagyon sokszor nincs közvetlen köze a zenéhez, amit éppen hallgatok. Van, amikor éppen ellenkezőleg: túl közvetlen a kapcsolat. Az Oroszlánkórusba igen szerettem volna egy tenoristáról szóló részt, Villazón Monteverdi-lemezének utolsó előtti darabja, a Tornate, o cari baci ihlette volna, amiben van egy pár kifejezetten bombasztikus sor. Egy operaházi villanyszerelő állna a történet középpontjában, de nem készült el, csak félig van meg. Ám biztos vagyok benne, hogy befejezem egyszer. Heteken át hallgattam loopolva azt a két sort, mégse lett kész a cselekmény, miközben rengeteg olyan részletet is tudok már a főszereplőről, amelyek soha nem kerülnek majd bele a mű végső formájába. A hangból hús-vér figurának kell kibomlania, és ez néha éveken át tartó folyamat.

A zene mindig írásra inspirálja, vagy olykor arra is alkalmas, hogy kikapcsolódjon, lazítson?

Természetesen néha csak hátradőlök a munkafotelemben, felteszem a legjobb fejhallgatómat, és pihenek.  

Említette, hogy heteken át hallgatta a művet. Mindig tud az újrahallgatott zene az újdonság erejével hatni Önre?

Vannak ünnepi alkalmak, amikor váratlanul történik valami az ismert darabokkal. Mintha megnyílna valahogy a tér, és olyasmi adódik a zenében, ami korábban soha. Nyilván mindnyájan ismerjük ezt a felemelő érzést.

Azt hiszem, ez nagyon közel van ahhoz, mint amikor az írás közben „kinyílik a papír” és hirtelen működni, élni kezd a szöveg.

Ez azt is jelenti, hogy jobban kedveli, ha  otthon hallgathat zenét, kiemelve, újra visszajátszva egy-egy részletet?

Azt hiszem, az élő zene élményét semmi sem pótolja. Ott lenni a teremben, figyelni a zenészeket, a részleteket, az egészen más, sokkal drámaibb és összetettebb élmény, mint a négy fal között átadni magunkat a hangoknak.

Szeretem az apró gesztusokat figyelni, nézni, hogy mi játszódik az arcokon. Nagyon intenzív zenei éven vagyok túl, Berlinben rengeteget jártam koncertekre, megtisztelő volt, hogy olyan csodálatos muzsikusokat ismerhettem meg személyesen, mint Schiff András, Fischer Iván, Gábor Ferenc, Nurit Stark vagy Cédric Péscia.

Lát-e időkezelési, cselekménybonyolítási hasonlóságokat a próza és a zene, jelesül az opera között?

Berlinben együtt voltunk ösztöndíjasok Beat Furrer zeneszerzővel, éppen a Violetter Schnee című operája bemutatójára készült. A librettó Vlagyimir Szorokin szövegére épült, nagyon izgalmasakat beszélgettük arról, hogyan épülnek a prózai és zenei szerkezetek, milyen fontos mindkét esetben a lélegzet és a ritmus.

Van-e kedves szerzője, műve, előadója?

Purcell Arthur királya és Monteverdi Poppeája a két legkedvesebb operám. A Poppeát pont láttam Berlinben, a címszerepben Anna Prohaskával, nagy élmény volt.

 

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2019. őszi számában jelent meg.

A fejlécképen az író, a fotót Valuska Gábor készítette.

 

Kapcsolódó

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kurtág György és Maxim Vengerov lesz a 10. Fesztivál Akadémia Budapest kiemelt művésze

Családi programokkal, világsztárokkal, tematikus napokkal teremt pezsgő fesztiváléletet a főváros emblematikus helyszínein a FAB-Summerfest július 18–28. között.
Klasszikus

Zenei világesemény a rádióban: itthon is meghallgathatjuk a BBC Proms nyitókoncertjét

A klasszikus zene rajongóinak kihagyhatatlan koncertélményt kínál július 18-án, pénteken este 19:35-től a Bartók Rádió: élőben kapcsolják a londoni Royal Albert Hallt, ahol kezdetét veszi a BBC Proms – a világ egyik legrangosabb és legizgalmasabb nyári komolyzenei fesztiválja.
Könyv

Nagy László, a szelíd forradalmár

Száz évvel ezelőtt, 1925. július 17-én született a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású magyar költője, Nagy László, aki költészetében összhangba hozta a folklórt és az avantgárdot. 
Vizuál

Tarr Béla 70 – retrospektív vetítéssorozattal ünnepel a Cirko-Gejzír

Július 18. és 21. között ismét átélhetjük nagyvásznon a Kossuth-díjas rendező legemlékezetesebb alkotásait, köztük a Sátántangót, a Werckmeister harmóniákat és a Kárhozatot is, de mindemellett két ritkán látható filmje is látható lesz. 
Klasszikus

Variációk kamarazenére: klasszikus zene testközelből

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Variációk kamarazenére sorozata 2025-2026-ban is a klasszikus formációk és az egyedi összeállítások széles választékát kínálja. A programsorozatban a zeneirodalom legnagyobb művei éppúgy helyet kapnak, mint a különlegességek és ritkaságok.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Nagy László, a szelíd forradalmár

Száz évvel ezelőtt, 1925. július 17-én született a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású magyar költője, Nagy László, aki költészetében összhangba hozta a folklórt és az avantgárdot. 
Könyv podcast

„Közösségként is hatásunk van arra, milyen lesz a jövőnk” – Dr. Meskó Bertalan a Lírástudók vendége

A jövő nem jóslat, hanem döntés kérdése – vallja Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, aki szerint bárki megtanulhatja jobban alakítani a holnapot, legalább a saját életében. Új könyvéről és módszeréről mesél a Lírástudókban.
Könyv ajánló

Menekülni, hiába – új regénnyel jelentkezik Barnás Ferenc

Szeptember 15-én a Jelenkor Kiadó gondozásában jelenik meg Barnás Ferenc Most és halála óráján című regénye. Az Aegon művészeti díjas író új könyve kíméletlenül szembesít az ember fenyegetettségének állandó és zsigeri tapasztalatával.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Nem csak krimikedvelőknek ajánlom

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Susanne Lieder a rejtélyek nagyasszonya, Agatha Christie életéből komponált regényét ajánlja. Gondolataira a Kossuth Kiadó kiadói igazgatója, Földes László reagál.
Könyv magazin

Beleolvasó – Zajácz D. Zoltán: Moszkva, Balaton

1987, Moszkva. Irina Kulikova őrnagyot a legújabb ügye a moszkvai magyar nagykövetségre szólítja. Mindeközben Tihanyban is eltűnik valaki, méghozzá a híres moszkvai Bolsoj egyik balerinája. Olvass bele Zajácz D. Zoltán új krimijébe!