1. A napok iszkolása 2022 – Egy év Szerb Antal szövegeivel
Szerb Antal mindig ismerős. Ő az a szerző, aki szeret úgy beszélni az olvasóhoz, mint ember az emberhez, barátokat és közösségeket keres. A Magvető immár hagyományos könyvnotesze egyszerre irodalmi útitárs és hasznos tervező.
A sorozat jövő évi darabja Szerb Antal emléke és életműve előtt tiszteleg abból az alkalomból, hogy Az utas és a holdvilág éppen 85 évvel ezelőtt, 1937-ben jelent meg.
A szövegeket Pintér József rajzai illusztrálják gazdagon, a könyvnoteszt ebben az évben is Farkas Anna tervezte.
Magvető Kiadó
2. Karl Ove Knausgård: Ősz. Évszakok
Karl Ove Knausgard Évszakok sorozata személyes enciklopédia, amelyben egy apa megmutatja születendő lányának, milyen csodálatos, megismerhetetlen és kiszámíthatatlan hely ez a világ. Az Őszben olyan hétköznapi és mindenki számára ismerős tárgyakat és érzéseket mutat be, mint például az alma, a konzervdoboz vagy a magány, olyan megkerülhetetlen alkotókat, mint Flaubert vagy Van Gogh, és közben tovább bővíti a Harcom-könyvekben megismert családi univerzumot.
Knausgård számára semmi sem jelentéktelen vagy épp túl hatalmas, hogy írjon róla.
Rövid, érzékeny leírásaiban láthatjuk az apa szerepében, aki a negyedik gyermeke érkezését várja, és a fiúéban, aki felidézi saját gyerekkorát, a fjord vizében látott barna delfineket és a két tárgyat, amit apja holmijából megtartott: a távcsövet és a gumicsizmát. A könyvet A. Dobos Éva fordította, illusztrációnak Vanessa Baird festményeit láthatjuk benne, amelyeket Knausgård maga válogatott a szövegeihez.
Magvető Kiadó
3. Koniorczyk Borbála, Merker Dávid: Hosszúlépés Budapesten
„Tudjuk, hol lakott itt Vörösmarty Mihály. És Littmann Pepi, az ortodox zsidó férfiimitátor, a pesti orfeumok sztárja. És hogy kik faragták Budapestet márványból és koszlott Trabant-ülésből. Kik voltak a szerencselovagok, hivatásos bajkeverők, hazafiaskodó zsidók és sóletzabáló fajvédők, a megalomániások, a minden rendszerhez ügyesen simulók, a házat a lakók kényelme elé helyező Bauhaus-hívek és a stukkóleverős IKV-szakik, akik megformálták a budapesti utcákat és azok látszólag értelmetlen kiszélesedéseit, az értéktelen homlokzatok mögé dugott értékes házakat, a budai villák és a pesti kapualjak párhuzamos világait” – írják a Hosszúlépés.járunk? alapítói, Koniorczyk Borbála és Merker Dávid első séta-könyvük bevezetőjében. A Hosszúlépés Budapesten négy, fotelből és valóságban is bejárható sétával vezet keresztül a fővároson, bevezet a város titkaiba: megelevenedik a múlt és beszélni kezdenek a házfalak.
21. Század Kiadó
4. Vonnák Diána: Látlak
Annyi mindenki áthaladt itt. Pedig minden arra csábít, a légszomj, a sivatag, télen a hideg, az évtizedes elszigeteltség, hogy az ellenkezőjét gondold. Hogy természetes határvidék, periféria, ahol csak szerencsétlenek élnek, akiket mások ideszorítottak. Hogy természetes, ha alig tudsz megkapaszkodni.”
„Kívül közöny, belül tériszony” – mondja Vonnák Diána egyik írásának hőse. Pedig kívül is mekkora tér van ezekben a novellákban: az egész tágas és ismeretlenül ismerős táj Indiától a Közel-Keletig, Ukrajnától az Atlanti-óceánig, de semmi egzotikum vagy úgynevezett tarkaság, csak drámai szögletek és kiszögellések. Olykor nem tudni, a hősök hol vannak éppen. Merre lehet az Orot-domb? És messze van-e a tajga, ahova egy kislány egyedül indul az altatóktól bódult anyja mellől? Az ember csak szédül ezekben a túlságosan tágas mikrovilágokban, elveszett, kapaszkodik, hová is kapjon, kihez, már billen is le a kőről, amire felállt hegedülni. Zuhan, mert az ember lába alatt a tér mégis oly szűk. Zuhan, de valaki elkapja - az értékes hegedűt. Az emberek ezekben a novellákban inkább érzékelik, mint értik egymást. Mint akiknek nincs a világban és egymásban helyük. (Tompa Andrea)
Jelenkor Kiadó
5. A madarak tapsolnak, amikor felszállnak
Fusz Mátyás, Kristóf Krisztián és Zalavári András kötete afféle szemlélődési példagyűjtemény, a Kisterem Galéria által képviselt képzőművészek azonos című közös kiállításának összegzése. A tárlatra készülve, 2019-ben kezdtek el szemlélődési szokásokkal kapcsolatos interjúkat készíteni; barátaikat, ismerőseiket, a kortárs művészeti szcéna fiatal szereplőit és egymást kérdezték mindennapi felismeréseikről, a világ apró részleteire való rácsodálkozásaikról, mániákusnak tűnő játékaikról. Az összegyűjtött megfigyeléseket a három művész illusztrációkkal egészítette ki, az ebből született kiadvány kétszáz példát és közel százötven grafikát tartalmaz, afféle képzőművészeti „egyperceseket".
A könyvtárgy frappáns gegek gyűjteménye egyedi grafikákkal, melyet lapozgatva az olvasó személyesnek hitt megfigyelései feloldódnak a kollektív élményben.
Kisterem Galéria
6. Jevgenyij Vodolazkin: Laurosz
A Laurosz egy középkori orosz szent élettörténete, de sokkal több is annál: időtlen könyv az örök szerelemről és az időről, amely talán nem is létezik.
Az elmúlt évtized legnagyobb orosz irodalmi világsikere, az „új orosz nagyregény” bámulatosan eleveníti meg a XV. századi Oroszországot, miközben ízig-vérig modern. Főhőse, egy különleges képességekkel megáldott orvos, a szent gyógyító Arszenyij, sorsával, gondolataival, küzdelmeivel, gyötrelmeivel, önfeláldozásával és gyötrelmeivel a ma emberéhez szól. Jevgenyin Vodolazkin 2013-ban megjelent könyvét Pálfalvi Lajos fordításában olvashatjuk, a középkorkutató szerző azóta megjelent Brisbane, és a legújabb, Opravdanyija osztrova című műve is nagy sikert aratott.
Helikon Kiadó
7. Boldizsár Ildikó: Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról – Szegedi Katalin rajzaival
„Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik egy árva boszorkány, Amália nevű, akinek már csak egy foga van, az is koromfekete. Ott üldögél naphosszat düledező kemencéje mellett, számolgatja arcán a ráncokat, és azon tűnődik órákon át, hogy milyen szép is volt ő hajdanán.”
Vajon miért árválkodik a világ legszomorúbb boszorkánya és hogyan telt élete első száz esztendeje?
Hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét, hogyan játszott az esővel a Páfrányos Tisztáson vagy épp a Mélyvizű Tó partján, s miről álmodott fűtakarója alatt. Ki volt Emília és a Világ-Síró- Asszony, mire vágyott a Csillagnéző Fiú, miért rikkantott kilencet a Fekete Vízimadár, és mi történt a Nap és a Hold első találkozásakor? Boldizsár Ildikó gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt szóló meséinek költői szépségét Szegedi Katalin rajzai teszik teljessé.
Magvető Kiadó
8. Faludi Julianna: Faltól falig
Faludi Julianna első kötete egy letűnt világnak állít emléket, a Covid-járvány előtti, lüktető városi életnek. A Faltól falig világában megelevenedik a pandémia előtt burjánzó, városi éjszaka, a romkocsmák, galériák, foglalt házak, klubok és színházak forgataga: a kalandra éhes turistákat és túlfogyasztó városlakókat vonzó Budapest. De mi az, ami a fiatalok kezében maradt, hogy egészséges, fenntartható és méltányos világot teremtsenek?
Divat és technológia, művészet- és társadalomkritika közös kérdései pulzálnak a sorok között.
A történet főszereplője Auguszta, aki művészettörténetet tanul és egy multinál dolgozik – de többre hivatott. Fenntartható cipőket tervez, startupjával régi és új falakat átütve érkezik az üzleti életbe: fiatal felnőtt, nő, vállalkozó, mi több: influenszer. Vajon megtalálja-e Magyarországon a számításait? Egy határok nélküli generáció nem habozik, ha az érvényesülés puha korlátjaiba ütközik, világgá megy. Auguszta otthonra talál Berlinben, Milánóban és Londonban is, de a családi elvárások, a józanító szerelmek és a barátságok Budapesthez kötik.
Kalligram Kiadó
9. Kemény István: Állástalan táncos
Az egyszerre beszélgetőskönyv és válogatott versek kötet az író hatvanadik születésnapja alkalmából jelent meg. A könyvben Hegyi Katalin irodalomtörténész beszélget a költővel, rákérdez a neki kedves Kemény-versek keletkezésének pillanataira, a költő pedig mesél gyerekkorról, szerelemről, rendszerváltásról, városokról, barátságokról, hosszú éjszakákról, félelmekről, boldogságokról és még ezer másról. Az Állástalan táncos című születésnapi kötet címe Kemény István tíz évvel korábbi, összegyűjtött verseskötetére az Állástalan táncosnőre rímel. A borítón szereplő képet kisebbik lánya, Zsófi festette tizenhárom évesen a szobája falára.
Magvető Kiadó
10. Annie Ernaux: Évek
Annie Ernaux legsikeresebb és legjelentősebb könyve a múlt évszázad második felének Franciaországát eleveníti fel, a második világháború végétől, a szerző kisgyerekkorától 2006-ig, Nicolas Sarkozy felemelkedéséig, amikor Ernaux már elvált nő és két felnőtt fiú anyja.
Az Évek afféle kollektív, személytelen önéletrajz, amelyben az egyéni tapasztalatok mélyen a társadalmi tapasztalatokba ágyazódnak, s amelyet egy egész generáció magáénak érezhet.
Ernaux dokumentálja a történelmi események társadalmi hatásait – a második világháborútól és az algériai háborútól szeptember 11-ig –, valamint az életstílus, az attitűdök és az ideológiák változásait a feminizmustól az egzisztencializmuson át a fogyasztás bűvöletéig és a digitális forradalomig. Az időrendben felvázolt töredékek erőteljesen idézik meg a rég eltűnt pillanatokat és az idő múlását, s az összkép egy olyan élet történetét tárja elénk, amely egyszerre bensőséges és közismert, banális és jelentőségteljes, és amelyet épp ezért akkor is ismerősnek érzünk, ha életünk színtere nem a 20. század második felének Franciaországa.
Magvető Kiadó
+ 1. Takács Zsuzsa: Spirálfüzet
A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak, a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Témái a testvérféltékenység, az út- és kiútkeresés, a szorongás és a játékosság izgalmas keverékéből merítenek. A régebbi verseket számos új darabbal egészítette ki a költő, legfrissebb terméséből válogatva. Az eltelt idő megérlelte a kamaszverseket: a költő mai látásmódja új optikát kölcsönöz a korábbi művek olvasásához is, cinkos bölcsessége pedig különleges ízt ad az utóbbi néhány év tragikus felhangokkal megfogalmazott verseinek. A könyvet a 2020-ban az év illusztrátora díjjal kitüntetett Turi Lilla rajzai teszik teljessé.
Magvető Kiadó
Fejléckép: illusztráció (fotó: Danijela Dannie / Pexels)