Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

2020.09.18. 14:25
Ajánlom
Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!

A neves szerzők régóta várt kötetei helyett ezen a listán megragadjuk a lehetőséget és a könyvheti megjelenések listáján megbújó kis gyöngyszemekre hívjuk fel a figyelmet. Ezeken a téma vagy a műfaj miatt esetleg átsiklik az átlag olvasó szeme, pedig ezzel nagyszerű élménytől fosztja meg magát.

 

1. Almási Miklós: Az abszurd Shakespeare (Rendhagyó olvasópróbák)

Almasi_AbszurdShakespeare_72dpi-133858.jpg

Abszurd Shakespeare (Fotó/Forrás: Ünnepi Könyvhét)

E könyvben igyekszem előbányászni Shakespeare titkos gonoszkodásait híres darabjainak sorai mögül. Kódfejtő munka, miközben titkos írásai viccekbe csomagolva kerülnek tálalásra.

Kuncoghatsz, ha olvasod őket.” (Almási Miklós)

Almási Miklós szemináriuma egyetemi tanulmányaim egyik kedvence volt. Az esztéta megmutatta, hogy lehet modernül és természetesen hozzányúlni a klasszikusokhoz, hogy sokkal közelebb kerülhessünk, mint hittük.

A neves esztéta Shakespeare népszerű és gyakran játszott darabjaiban (többek közt A vihar, Szentivánéji álom, Macbeth, Vízkereszt, vagy amit akartok) a szereplők motivációinak és cselekedeteinek abszurd vonásait kutatja. A shakespeare-i drámamodell hatását vizsgálva elemzi a Bölcs Náthánt, a Borisz Godunovot és a Woyzecket, és persze kitér az ős-abszurdra, a Godot-ra. Esszéi eleven stílusukkal, újszerű szempontjaikkal és merész kérdésfelvetéseikkel a színházi olvasópróbák légkörét idézik.

Park Könyvkiadó

 

2. Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája

9789634092506-133858.jpg

Népies szólások... (Fotó/Forrás: Ünnepi Könyvhét)

Debreceni anyukám szólásaival gyerekkoromban töretlen sikert arattam a kiskunfélegyházi osztálytársaim körében, akik még sose hallottak a svábhegyi beteg szamárról vagy a hanyatt eső ablakostótról. Én pedig nem értettem, miért nem ismeri ezeket mindenki. Hasonlóan vidám, informatív és népies utalásokban gazdag pillanatokat tartogat ez a kötet, amelyben 8250 ilyen szólás, közmondás vagy életbölcsesség olvasható szótárszerű elrendezésben. 

A kötet ráadásul nem hagyja egyedül az olvasót, segít ezek értelmezésében is, ahol szükséges, néprajzi-művelődéstörténeti megjegyzésekkel egészíti ki őket, mindezt népszerűsítő formában ‒ ám tudományos igényességgel, a nagyközönség számára összeállítva.

A gyűjtemény elsősorban az Új magyar tájszótár (1979‒2010) öt kötetének anyagából merít. Az Enciklopédiában a szóláshasonlatok, szójárások mellett csúfolókat, szitkozódásokat, átkokat és időjárási regulákat is találunk. Az Enciklopédia hatékony felhasználását segítik a kötet végén található mutatók: a szólásokban előforduló földrajzi nevek jegyzéke és a fogalomköri mutató.

Itt akár bele is olvashatunk a kötetbe.

szerkesztők: Balázsi József Attila és Kiss Gábor 

Tinta Könyvkiadó

 

3. „Asszonyoknak igen sokat kell tudni…” Új kutatások a nőnevelés történetéről

asszonyoknak_boritoterv-134247.jpg

Asszonyoknak... (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

A nőnevelés történetének 19. és 20. századi epizódjait mutatja be a Kéri Katalin köré szerveződött több mint 10 éves múltra visszatekintő Pécsi Nőtörténeti Műhely tanulmánykötete. A neveléstörténeti kutatások nőtörténeti áttekintése, a középiskolai koedukáció és a nők pályaválasztásának problémái, a nők kereskedelmi és ipari szakképzése,

a tanítónők életmódját megvilágító öltözködési szokások, a New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték és a 19. századi női naplók oktatástörténeti aspektusai, az 1860-as évek írónői és nőirodalma,

az 1970-es és az 1980-as évek magyar tanterveinek nőneveléstörténeti elemzései  egy-egy szín a nőnevelés- és női művelődéstörténet palettáján.

Az új kutatásokban együttesen érvényesül a modern és a hagyományos történetírói szemlélet. A kutatók nemcsak az eseménytörténetre fókuszálnak, forráskritikát, térben és időben végeznek összehasonlító vizsgálatokat. E módszerekkel, új típusú források bevonásával (sajtótörténet, divattörténet, irodalomtörténet, művelődéstörténet) folyó kutatások új eredményekkel gazdagítják a nőnevelés, a nőtörténet és az emberiség történelméről alkotott ismereteinket.

Szerkesztette: Czeferner Dóra, Takács Zsuzsanna Mária, Ács Marianna, Pusztafalvi Henriette

Kronosz Kiadó

 

4. Bezsenyi Tamás – Böcskei Balázs: A szocializmus bűnbarlangjai

Aszocializmusbunbarlangjai_20200824_1224_53-133857.jpg

A szocializmus bűnbarlangjai (Fotó/Forrás: Ünnepi Könyvhét)

A kötetből az olvasó megismertheti a Kádár-rendszer, az úgynevezett szocialista társadalom bűntársadalmi sajátosságait. Bűnügyek, bűnözők és bűnök által mutatnak be egy rendszert, melyben milliók így vagy úgy, de megtalálták a helyüket. Ez felér annak a tükörnek a megtisztításával, amelybe nem szeretnének belenézni. Az ugyanis,

hogy miként bűnözünk, arról is beszél, milyen titkokat őrzünk.

Stricik, prostituáltak, szobáztatók, kocsmárosok, tartótisztek, rendőrök olyan logisztikát és kreativitást igénylő folyton mozgó rendszert hoztak létre közösen, amelyet szereplői sem láthattak át – bár ők is működtették. A könyvben az olvasó betérhet jó pár lokálba, ott lehet a betöréseket megtervező italozásokon, és a zsákmány elpasszoláskor is. Ahogyan megnézheti, ahogy fel is nyomkodják egymást a rendőrségen, de szigorúan „jóbaráti alapon.”

Lekövetik, hogy a szocializmusban műkincsekkel csencselni vagy postát rabolni éppúgy (technikai) tudást igényelt, mint a hibákból építkezve rájönni, hogy ki is az elkövető. Megannyi életellenes bűncselekményről, darabolásról, lopásról, vérben és testnedvekben úszó pillanatokról nem kívánt tudomást venni „a szocialista tudat”, holott a tudatalattiban jelentős erők mozogtak. Ezeket is felszínre hozza, és bemutatja ez a könyv.

Kossuth Kiadó

 

5. Cezúrák és cenzúrák. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság tevékenysége 1920–1948

1300_n-134707.jpg

Cezúrák és cenzúrák (Fotó/Forrás: Ünnepi Könyvhét)

A szerző, Gál Mihály ebben a munkájában a magyarországi filmcenzúra létrejöttét és majd három évtizedes működését elemzi. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság 1920-tól végezte a magyar és külföldi filmek nyilvános előadásának, belföldi forgalmazásának és külföldre vitelének ellenőrzését, ez irányú döntéseivel erőteljesen befolyásolta a hazai mozgóképkultúra formálódását.

A bevezető tanulmányban a szerző az első magyarországi filmvetítésektől az 1948-as megszüntetéséig részletezi, miként jött létre a bizottság, hogyan dolgozott s változott létének 28 éve alatt, majd

nagyjából 200 film cenzúradöntését közli: bemutatja, milyen módosításokat, kivágásokat rendelt el egy-egy alkotás esetében.

E kötetével a szerző – a korábbiakhoz hasonlóan – a magyar kultúr-, ezen belül filmforgalmazás-történet egyik kevéssé feltárt területét ismerteti meg az olvasókkal, éppen 100 évvel a filmcenzúra megalakulása után.

Gondolat Kiadó

 

6. Frank Tibor: Szalonvilág. A polgári érintkezés modernizálódása a 19. században

139485024-135031.jpg

Szalonvilág (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

A szalonok világának feltárása az elitkutatás része. Segíthet megérteni egy sor olyan társadalom- és művelődéstörténeti jelenséget, amely a 18. és a 19. századra volt leginkább jellemző, s a 20. századdal elmúlt. Elsősorban azért, mert

a szalon mint társas együttléti forma abban a világban keletkezett, amikor még nem ismerték fel az elektromos áram lehetőségeit és vele a magnetofont, a filmet, illetve a hangrögzítés és az ismételhető lejátszás mind gyorsabban fejlődő technikai csodáit.

A 20. század elejéig a zenét szerte a világon nagyjából mindenütt otthon játszották és hallgatták, hiszen a kevés zenés színház, operaház és hangversenyterem elérése a távolságok, az utazás nehézségei, a hozzájutás költségei miatt jószerivel csak a nagyvárosokban jöhetett szóba. Az otthoni muzsika egybe is fogta a családot, feladatot adott minden tagjának, s különösen a háziasszonynak, aki az egyre növekvő középosztályban még jól tudott játszani egy-egy hangszeren, s közülük is elsősorban a mind népszerűbb zongorán.

A szalonok a politikai és diplomáciai kapcsolatépítésre, az irodalmi művek felolvasására, olykor kisebb színházi előadásokra is lehetőséget adtak, de a felső középosztály és az arisztokrácia zenés szórakozásának is a legfontosabb helyszínét jelentették, ám a 20. századra e rétegek is elszoktak a házimuzsikálástól, a szalonélettől. 

Rózsavölgyi Kiadó

 

7. Filippov Gábor, Nagy Ádám, Tóth Csaba (szerk): Egy galaxissal odébb - Fantáziavilágok valóságai

Tiszteld a tényeket, de ne engedd, hogy a földhöz láncoljanak

tn_205x300_139484165-135058.jpg

Egy galaxissal odébb (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

Tudta, hogy a kiborgok már köztünk járnak, sőt valószínűleg az ön családjában is él legalább egy? Hogy a tálib terroristák olykor magyarul beszélnek? Hogy az idegenek közelebb vannak, mint gondolnánk? (Vagy mégsem?) Hogy a jövő igenis megjósolható? (Vagy mégsem?) És azt, hogy mi köze a Pókembernek a fake newshoz, a sötét zsaruknak pedig a koronavírus-járványhoz?

A sci-fi politológiája, a Fantasztikus világok, a Nevelj jedit! és a Párhuzamos univerzumok című ismeretterjesztő kötetek szerzői sokszorosan cáfolták azt a hiedelmet, hogy komoly tudós nem foglalkozik mesékkel. Az Egy galaxissal odébb tizenegy neves szerzője az asztrofizika, a robotika, a jövőkutatás, az irodalomtudomány, a politológia, a szociológia vagy éppen a neveléstudomány szemszögéből vizsgálja olyan közkedvelt sci-fik és fantasyk világát, mint a Star Wars, a Terminátor, a Men in Black, az Alapítvány-sorozat, a Warcraft, a Marvel-multiverzum vagy éppen a Különvélemény.

A jó tudós tiszteli a tényeket, de nem hagyja, hogy azok a földhöz láncolják. Nemcsak a fantázia hat megtermékenyítően a valóság módszeres megismerésére, de a kívülről-belülről ismerősnek hitt képzeletbeli világok is egészen váratlan színben tűnhetnek fel, ha a tudomány eszközeivel közelítünk feléjük.

A szerzők: Erőss Gábor szociológus, Hefter Estilla, robotikai mérnök, Kánai András kommunikációs szakember, jövőkutató, Keserű József irodalomtörténész, Kiss László fizikus-csillagász, Kunetz Zsombor orvos, Lőrincz Andrea irodalomtörténész, középiskolai tanár, Nagy Ádám neveléskutató, egyetemi oktató, Pál Gábor politológus, Polyák Gábor jogász, kommunikációs szakember, Scheirich Zsófia újságíró, blogger

Athenaeum Kiadó

 

8. Ignácz Ádám: Milliók zenéje - Populáris zene és zenetudomány az államszocialista Magyarországon

139483624-140132.jpg

Milliók zenéje (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

Az utóbbi években Magyarországon is megerősödtek az új szemléletű populáris zenei kutatások, egyre több hazai műhelyben jelennek meg a népszerű zene témaköréhez kapcsolódó munkák. Ezek sorát erősíti Ignácz Ádám monográfiája is, amely bemutatja, hogy az államszocialista Magyarországon milyen zenetudományi és zeneszociológiai koncepciók mentén közelítettek a populáris zenei jelenségekhez, és hogy

a populáris zene milyen sajátos körülmények hatására válhatott hazánkban (és az egykori keleti blokk más országaiban) az akadémiai kutatás tárgyává

- azzal párhuzamosan vagy annál is korábban, mint ahogy ez a hidegháborús nyugaton történt.

A könyv középpontjában a Rákosi-korszak, valamint a Kádár-korszak első időszakának zenei diskurzusai állnak, de mellettük a zene esztétikai, társadalmi és politikai szerepéről folytatott közéleti viták is kitüntetett figyelmet kapnak. A szerző megközelítése új szempontokat nyújt a magyarországi populáris zene múltjának feldolgozásához, illetve a 20. századi magyar zenetudomány szociológiai és tudománytörténeti vizsgálatához. A kötet annak megértéséhez is közelebb viheti az olvasót, hogy a változó politikai és ideológiai körülmények között milyen megfontolások mentén különböztették meg a zenei szférákat egymástól, s

mikor mely zenei jelenségeket társították a populáris zene (valamint a művészi zene és a népzene) fogalmához.

Bár a vizsgált korszak sajátosságaiból fakadóan a témát illető politikai és intézményi vonatkozások is megkerülhetetlenek, a könyv főbb sarokpontjait sokkal inkább az államszocializmus kultúrájának és tudományos törekvéseinek a politikával olykor összetalálkozó, máskor attól függetlenedő kérdései jelentik.

Rózsavölgyi Kiadó

 

9. Herczeg Szonja: Képzeletbeli ház

kepzeletbeli_haz_borito_120x194_jav-140130.jpg

Képzeletbeli ház (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

Mi lenne, ha az alapján látnának el valakit a kórházban, hány követője van Instagramon?

Vagy ha a szülőt sújtanának börtönbüntetéssel kiskorú gyereke helyett? Mi történik, ha egy életunt középkorú nő hírnévre tör, de az addigi élete miatti feszültség pont a legszebb napján robban ki belőle?

Etelka egy gangos ház őrszeme, mindenkiről mindent tud, és a lakók is azt hiszik, ismerik Etelkát. Vagy mégsem?

Mi az igazság, és egyáltalán mi történik a Képzeletbeli házban? Lehet, az olvasó sem tudja majd eldönteni.

Herczeg Szonja a tőle megszokott éleslátással, iróniával és érzékenységgel járja körül a megbomlott emberi kapcsolatokat, az önostorozó lélek szorongásait és az elme (vagy a valóság?) tébolyult világát. 

Scolar Kiadó

 

10. Pető Péter: #halálka

Peto-Peter-halalka-Kalligram-kiado-2020-140129.jpg

#halalka (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

Lehet-e két újsághírből regényt írni?

Elvileg mindenből lehet, miért ne lehetne újsághírregényt csinálni, ha valaki kitalálja a hogyanját. Például úgy, ahogy Pető Péter kezdett el nyomozni új regényében.

Természetesen nemcsak e két férfi sorsa, még csak nem is tragikus haláluk érdekli őt íróként, hanem, mondjuk így, annak a mai Magyarországnak „levegőtlen prése”, ahol a fent és lent világa más-más módon, de egyként rosszul érzi magát. A félreértésektől, az oda nem figyeléstől. A szolidaritás hiányától. Erről a mai magyar prózában alighanem Pető Péter tud a legtöbbet.

Kalligram Kiadó

 

11. Saly Noémi: Hatszáz tojás, egy se görbe - Molnár Julia szakátskönyve 1854

Gasztronómiánk történetének sötét foltja éppen az az időszak, amikor az úgynevezett "magyar konyha" kialakult.

6616187_5-140128.jpg

Szakácskönyv (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

A 19. század első kétharmadában kinyomtatott szakácskönyvek németből fordított, lopott holmik.

Ezért érdemes előkotorni a múzeumi kézirattárak, családi konyhafiókok mélyéről a kéziratos receptgyűjteményeket. Egy ilyet tart a kezében az olvasó. Jómódú nyugat-dunántúli háziasszony fazekaiba és tepsijeibe szimatolhatunk be az 1830-1850-es években. Még nem gázolunk szügyig paprikás zsírban, helyette - nyilván osztrák hatásra - húslevesben és tejfölben lehet lubickolni, de már vígan barnállik a rántás, és a ránk zúduló tojásmennyiség láttán nem dicsérhetjük eléggé a tyúkok serénységét. Hogy ez nem "magyar konyha"? De igen. Akkor és ott ilyen volt. (Annyit mondhatok: soha rosszabbat.)

Ebből a könyvből nem lehet úgy főzni, mint egy mai szakácskönyvből vagy oktatóvideóból.

Ihletforrásnak viszont nagyon jó, nyelvi és művelődéstörténeti kalandként pedig, remélem, érdekes és mulatságos.

Ab Ovo Kiadó

A 91. Ünnepi Könyvhét

programjainak egy részét online követhetik az érdeklődők, másokat pedig offline is lehet látogatni.

A programokat ide kattintva találod!

A teljes könyvlistáért kattints ide!

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A Churchill és Garbo bemutatójával nyit újra a Rózsavölgyi Szalon

„A művészet az emberiségben megnyilvánuló nagyság. A művészet túléli a politikát. A művészet mindent túlél.” Ezt Winston Churchill mondja a Churchill és Garbo című darabban, amelyet május 17-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon, ezzel újra kinyitva kapuját a közönség előtt.
Színház

Megújult műsorral érkezik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A pandémia és a bizonytalan pályázati támogatások miatt módosul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada – tudatta Barnák László, a fesztivál ügyvezető igazgatója.
Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.
Vizuál

A 125. évfordulóján nyitja meg újra kapuit a Műcsarnok

Különleges programokkal ünnepli nyitásának 125. évfordulóját és az újranyitást a Műcsarnok, május 4-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Elhalasztják az Ünnepi Könyvhetet

A 92. Ünnepi Könyvhetet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése döntése alapján 2021. szeptember 2. és 5. között rendezik meg - a tervek szerint a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén.
Könyv hír

Kortárs versek a peronon

A Milleniumi Földalatti Vasút rendhagyó módon ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A BKV és az Aranyhíd Polgári Egyesület együttműködésében egy héten át kortárs költők versei szólnak az állomásokon.
Könyv videó

Heti groteszk: Hirtelen sötét lett

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.
Könyv magazin

„Bébivel az ivóban. Havas lépcső. Villa.” – Előkerültek Pilinszky álmai

A Pilinszky100 jubileumi irodalmi sorozat felvétele kapcsán egy negyven éve lappangó keményfedeles füzet került elő Székesfehérváron. A kéziraton szereplő jegyzeteket és Pilinszky János többoldalas álomleírásait Juhász Anna irodalmár olvashatta először.
Könyv podcast

„Ezt megint nem lehet majd elmesélni” – Mesterházi Mónika a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio április 28-án, szerda este fél 8-kor induló új irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az első adás vendége Mesterházi Mónika költő, műfordító.