A neves szerzők régóta várt kötetei helyett ezen a listán megragadjuk a lehetőséget és a könyvheti megjelenések listáján megbújó kis gyöngyszemekre hívjuk fel a figyelmet. Ezeken a téma vagy a műfaj miatt esetleg átsiklik az átlag olvasó szeme, pedig ezzel nagyszerű élménytől fosztja meg magát.

1. Almási Miklós: Az abszurd Shakespeare (Rendhagyó olvasópróbák)

Abszurd Shakespeare (Fotó/Forrás: Ünnepi Könyvhét)

Kuncoghatsz, ha olvasod őket.” (Almási Miklós)

Almási Miklós szemináriuma egyetemi tanulmányaim egyik kedvence volt. Az esztéta megmutatta, hogy lehet modernül és természetesen hozzányúlni a klasszikusokhoz, hogy sokkal közelebb kerülhessünk, mint hittük.

A neves esztéta Shakespeare népszerű és gyakran játszott darabjaiban (többek közt A vihar, Szentivánéji álom, Macbeth, Vízkereszt, vagy amit akartok) a szereplők motivációinak és cselekedeteinek abszurd vonásait kutatja. A shakespeare-i drámamodell hatását vizsgálva elemzi a Bölcs Náthánt, a Borisz Godunovot és a Woyzecket, és persze kitér az ős-abszurdra, a Godot-ra. Esszéi eleven stílusukkal, újszerű szempontjaikkal és merész kérdésfelvetéseikkel a színházi olvasópróbák légkörét idézik.

Park Könyvkiadó

2. Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája

Népies szólások... (Fotó/Forrás: Ünnepi Könyvhét)

Debreceni anyukám szólásaival gyerekkoromban töretlen sikert arattam a kiskunfélegyházi osztálytársaim körében, akik még sose hallottak a svábhegyi beteg szamárról vagy a hanyatt eső ablakostótról. Én pedig nem értettem, miért nem ismeri ezeket mindenki. Hasonlóan vidám, informatív és népies utalásokban gazdag pillanatokat tartogat ez a kötet, amelyben 8250 ilyen szólás, közmondás vagy életbölcsesség olvasható szótárszerű elrendezésben. 

A gyűjtemény elsősorban az Új magyar tájszótár (1979‒2010) öt kötetének anyagából merít. Az Enciklopédiában a szóláshasonlatok, szójárások mellett csúfolókat, szitkozódásokat, átkokat és időjárási regulákat is találunk. Az Enciklopédia hatékony felhasználását segítik a kötet végén található mutatók: a szólásokban előforduló földrajzi nevek jegyzéke és a fogalomköri mutató.

Itt akár bele is olvashatunk a kötetbe.

szerkesztők: Balázsi József Attila és Kiss Gábor 

Tinta Könyvkiadó

3. „Asszonyoknak igen sokat kell tudni…” Új kutatások a nőnevelés történetéről

Asszonyoknak... (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

A nőnevelés történetének 19. és 20. századi epizódjait mutatja be a Kéri Katalin köré szerveződött több mint 10 éves múltra visszatekintő Pécsi Nőtörténeti Műhely tanulmánykötete. A neveléstörténeti kutatások nőtörténeti áttekintése, a középiskolai koedukáció és a nők pályaválasztásának problémái, a nők kereskedelmi és ipari szakképzése,

az 1970-es és az 1980-as évek magyar tanterveinek nőneveléstörténeti elemzései  egy-egy szín a nőnevelés- és női művelődéstörténet palettáján.

Az új kutatásokban együttesen érvényesül a modern és a hagyományos történetírói szemlélet. A kutatók nemcsak az eseménytörténetre fókuszálnak, forráskritikát, térben és időben végeznek összehasonlító vizsgálatokat. E módszerekkel, új típusú források bevonásával (sajtótörténet, divattörténet, irodalomtörténet, művelődéstörténet) folyó kutatások új eredményekkel gazdagítják a nőnevelés, a nőtörténet és az emberiség történelméről alkotott ismereteinket.

Szerkesztette: Czeferner Dóra, Takács Zsuzsanna Mária, Ács Marianna, Pusztafalvi Henriette

Kronosz Kiadó

4. Bezsenyi Tamás – Böcskei Balázs: A szocializmus bűnbarlangjai

A szocializmus bűnbarlangjai (Fotó/Forrás: Ünnepi Könyvhét)

A kötetből az olvasó megismertheti a Kádár-rendszer, az úgynevezett szocialista társadalom bűntársadalmi sajátosságait. Bűnügyek, bűnözők és bűnök által mutatnak be egy rendszert, melyben milliók így vagy úgy, de megtalálták a helyüket. Ez felér annak a tükörnek a megtisztításával, amelybe nem szeretnének belenézni. Az ugyanis,

Stricik, prostituáltak, szobáztatók, kocsmárosok, tartótisztek, rendőrök olyan logisztikát és kreativitást igénylő folyton mozgó rendszert hoztak létre közösen, amelyet szereplői sem láthattak át – bár ők is működtették. A könyvben az olvasó betérhet jó pár lokálba, ott lehet a betöréseket megtervező italozásokon, és a zsákmány elpasszoláskor is. Ahogyan megnézheti, ahogy fel is nyomkodják egymást a rendőrségen, de szigorúan „jóbaráti alapon.”

Lekövetik, hogy a szocializmusban műkincsekkel csencselni vagy postát rabolni éppúgy (technikai) tudást igényelt, mint a hibákból építkezve rájönni, hogy ki is az elkövető. Megannyi életellenes bűncselekményről, darabolásról, lopásról, vérben és testnedvekben úszó pillanatokról nem kívánt tudomást venni „a szocialista tudat”, holott a tudatalattiban jelentős erők mozogtak. Ezeket is felszínre hozza, és bemutatja ez a könyv.

Kossuth Kiadó

5. Cezúrák és cenzúrák. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság tevékenysége 1920–1948

Cezúrák és cenzúrák (Fotó/Forrás: Ünnepi Könyvhét)

A szerző, Gál Mihály ebben a munkájában a magyarországi filmcenzúra létrejöttét és majd három évtizedes működését elemzi. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság 1920-tól végezte a magyar és külföldi filmek nyilvános előadásának, belföldi forgalmazásának és külföldre vitelének ellenőrzését, ez irányú döntéseivel erőteljesen befolyásolta a hazai mozgóképkultúra formálódását.

A bevezető tanulmányban a szerző az első magyarországi filmvetítésektől az 1948-as megszüntetéséig részletezi, miként jött létre a bizottság, hogyan dolgozott s változott létének 28 éve alatt, majd

E kötetével a szerző – a korábbiakhoz hasonlóan – a magyar kultúr-, ezen belül filmforgalmazás-történet egyik kevéssé feltárt területét ismerteti meg az olvasókkal, éppen 100 évvel a filmcenzúra megalakulása után.

Gondolat Kiadó

6. Frank Tibor: Szalonvilág. A polgári érintkezés modernizálódása a 19. században

Szalonvilág (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

A szalonok világának feltárása az elitkutatás része. Segíthet megérteni egy sor olyan társadalom- és művelődéstörténeti jelenséget, amely a 18. és a 19. századra volt leginkább jellemző, s a 20. századdal elmúlt. Elsősorban azért, mert

A 20. század elejéig a zenét szerte a világon nagyjából mindenütt otthon játszották és hallgatták, hiszen a kevés zenés színház, operaház és hangversenyterem elérése a távolságok, az utazás nehézségei, a hozzájutás költségei miatt jószerivel csak a nagyvárosokban jöhetett szóba. Az otthoni muzsika egybe is fogta a családot, feladatot adott minden tagjának, s különösen a háziasszonynak, aki az egyre növekvő középosztályban még jól tudott játszani egy-egy hangszeren, s közülük is elsősorban a mind népszerűbb zongorán.

A szalonok a politikai és diplomáciai kapcsolatépítésre, az irodalmi művek felolvasására, olykor kisebb színházi előadásokra is lehetőséget adtak, de a felső középosztály és az arisztokrácia zenés szórakozásának is a legfontosabb helyszínét jelentették, ám a 20. századra e rétegek is elszoktak a házimuzsikálástól, a szalonélettől. 

Rózsavölgyi Kiadó

7. Filippov Gábor, Nagy Ádám, Tóth Csaba (szerk): Egy galaxissal odébb - Fantáziavilágok valóságai

Egy galaxissal odébb (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

Tudta, hogy a kiborgok már köztünk járnak, sőt valószínűleg az ön családjában is él legalább egy? Hogy a tálib terroristák olykor magyarul beszélnek? Hogy az idegenek közelebb vannak, mint gondolnánk? (Vagy mégsem?) Hogy a jövő igenis megjósolható? (Vagy mégsem?) És azt, hogy mi köze a Pókembernek a fake newshoz, a sötét zsaruknak pedig a koronavírus-járványhoz?

A sci-fi politológiája, a Fantasztikus világok, a Nevelj jedit! és a Párhuzamos univerzumok című ismeretterjesztő kötetek szerzői sokszorosan cáfolták azt a hiedelmet, hogy komoly tudós nem foglalkozik mesékkel. Az Egy galaxissal odébb tizenegy neves szerzője az asztrofizika, a robotika, a jövőkutatás, az irodalomtudomány, a politológia, a szociológia vagy éppen a neveléstudomány szemszögéből vizsgálja olyan közkedvelt sci-fik és fantasyk világát, mint a Star Wars, a Terminátor, a Men in Black, az Alapítvány-sorozat, a Warcraft, a Marvel-multiverzum vagy éppen a Különvélemény.

A jó tudós tiszteli a tényeket, de nem hagyja, hogy azok a földhöz láncolják. Nemcsak a fantázia hat megtermékenyítően a valóság módszeres megismerésére, de a kívülről-belülről ismerősnek hitt képzeletbeli világok is egészen váratlan színben tűnhetnek fel, ha a tudomány eszközeivel közelítünk feléjük.

A szerzők: Erőss Gábor szociológus, Hefter Estilla, robotikai mérnök, Kánai András kommunikációs szakember, jövőkutató, Keserű József irodalomtörténész, Kiss László fizikus-csillagász, Kunetz Zsombor orvos, Lőrincz Andrea irodalomtörténész, középiskolai tanár, Nagy Ádám neveléskutató, egyetemi oktató, Pál Gábor politológus, Polyák Gábor jogász, kommunikációs szakember, Scheirich Zsófia újságíró, blogger

Athenaeum Kiadó

8. Ignácz Ádám: Milliók zenéje - Populáris zene és zenetudomány az államszocialista Magyarországon

Milliók zenéje (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

Az utóbbi években Magyarországon is megerősödtek az új szemléletű populáris zenei kutatások, egyre több hazai műhelyben jelennek meg a népszerű zene témaköréhez kapcsolódó munkák. Ezek sorát erősíti Ignácz Ádám monográfiája is, amely bemutatja, hogy az államszocialista Magyarországon milyen zenetudományi és zeneszociológiai koncepciók mentén közelítettek a populáris zenei jelenségekhez, és hogy

- azzal párhuzamosan vagy annál is korábban, mint ahogy ez a hidegháborús nyugaton történt.

A könyv középpontjában a Rákosi-korszak, valamint a Kádár-korszak első időszakának zenei diskurzusai állnak, de mellettük a zene esztétikai, társadalmi és politikai szerepéről folytatott közéleti viták is kitüntetett figyelmet kapnak. A szerző megközelítése új szempontokat nyújt a magyarországi populáris zene múltjának feldolgozásához, illetve a 20. századi magyar zenetudomány szociológiai és tudománytörténeti vizsgálatához. A kötet annak megértéséhez is közelebb viheti az olvasót, hogy a változó politikai és ideológiai körülmények között milyen megfontolások mentén különböztették meg a zenei szférákat egymástól, s

Bár a vizsgált korszak sajátosságaiból fakadóan a témát illető politikai és intézményi vonatkozások is megkerülhetetlenek, a könyv főbb sarokpontjait sokkal inkább az államszocializmus kultúrájának és tudományos törekvéseinek a politikával olykor összetalálkozó, máskor attól függetlenedő kérdései jelentik.

Rózsavölgyi Kiadó

9. Herczeg Szonja: Képzeletbeli ház

Képzeletbeli ház (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

Vagy ha a szülőt sújtanának börtönbüntetéssel kiskorú gyereke helyett? Mi történik, ha egy életunt középkorú nő hírnévre tör, de az addigi élete miatti feszültség pont a legszebb napján robban ki belőle?

Mi az igazság, és egyáltalán mi történik a Képzeletbeli házban? Lehet, az olvasó sem tudja majd eldönteni.

Herczeg Szonja a tőle megszokott éleslátással, iróniával és érzékenységgel járja körül a megbomlott emberi kapcsolatokat, az önostorozó lélek szorongásait és az elme (vagy a valóság?) tébolyult világát. 

Scolar Kiadó

10. Pető Péter: #halálka

#halalka (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

Elvileg mindenből lehet, miért ne lehetne újsághírregényt csinálni, ha valaki kitalálja a hogyanját. Például úgy, ahogy Pető Péter kezdett el nyomozni új regényében.

Természetesen nemcsak e két férfi sorsa, még csak nem is tragikus haláluk érdekli őt íróként, hanem, mondjuk így, annak a mai Magyarországnak „levegőtlen prése”, ahol a fent és lent világa más-más módon, de egyként rosszul érzi magát. A félreértésektől, az oda nem figyeléstől. A szolidaritás hiányától. Erről a mai magyar prózában alighanem Pető Péter tud a legtöbbet.

Kalligram Kiadó

11. Saly Noémi: Hatszáz tojás, egy se görbe - Molnár Julia szakátskönyve 1854

Gasztronómiánk történetének sötét foltja éppen az az időszak, amikor az úgynevezett "magyar konyha" kialakult.

Szakácskönyv (Fotó/Forrás: Ünnepi könyvhét)

Ezért érdemes előkotorni a múzeumi kézirattárak, családi konyhafiókok mélyéről a kéziratos receptgyűjteményeket. Egy ilyet tart a kezében az olvasó. Jómódú nyugat-dunántúli háziasszony fazekaiba és tepsijeibe szimatolhatunk be az 1830-1850-es években. Még nem gázolunk szügyig paprikás zsírban, helyette - nyilván osztrák hatásra - húslevesben és tejfölben lehet lubickolni, de már vígan barnállik a rántás, és a ránk zúduló tojásmennyiség láttán nem dicsérhetjük eléggé a tyúkok serénységét. Hogy ez nem "magyar konyha"? De igen. Akkor és ott ilyen volt. (Annyit mondhatok: soha rosszabbat.)

Ihletforrásnak viszont nagyon jó, nyelvi és művelődéstörténeti kalandként pedig, remélem, érdekes és mulatságos.

Ab Ovo Kiadó