Gerald 'Gerry' Malcolm Durrell 1925. január 7-én született Indiában, Dzsamsedpurban. A család útépítő mérnök édesapjuk halála után költözött vissza Angliába, majd onnan 1935-ben Korfura. Az utazást és a szigeten töltött négy évet Durrell Családom és egyéb állatfajták című könyvében írta meg bátyja, a szintén író Larry tanácsára.
A finoman szólva is színes társaság az író Larry (1912-1990), a fegyverbolond Leslie (1918-1983) és a közmondásokat szabadon felhasználó, a divat és a fiúk után érdeklődő Margó (1920-2007) annyira az olvasók szívéhez nőttek, hogy 100napos kihívásunk kérdésére – Melyik kitalált családdal töltené az ünnepeket? – többen a Durrellekre szavaztak.
Durrell az 1954-ben megjelent kötetből befolyt összegből Dél-Amerikába vezetett expedíciót, majd a sikeren felbuzdulva könyvek egész sorát publikálta. Dolgozott állatkereskedésben és volt állatkerti gondozó is, de igazi hivatásának a fajok megmentését tekintette, aminek eszközeként saját állatkertet hozott létre Jersey szigetén. 1995. január 30-án hunyt el.
1.
„Ez a gyerek nem normális, csigákat hord a zsebében!”
Lawrence Durrell, 1931 körül
„Ez a gyerek nem normális, skorpiókat tart a gyufásdobozban!”
Lawrence Durrell, 1935 körül
„Ez a kölyök nem normális, állatkereskedésbe megy dolgozni!”
Lawrence Durrell, 1939 körül
"Ez a kölyök nem normális, állatkerti ápoló akar lenni!
Lawrence Durrell, 1945 körül
„Ez az ember nem normális, kígyók közt csatangol a dzsungelben!”
Lawrence Durrell, 1952 körül
„Ez az ember nem normális, állatkertet akar nyitni!”
Lawrence Durrell, 1958 körül
„Ez az ember nem normális. Ha meghívod magadhoz, sast telepít a borospincédbe!”
Lawrence Durrell, 1967 körül
„Ez az ember nem normális!”
Lawrence Durrell, 1972 körül
A halak jelleme
2.
"Feleségemnek, aki azzal szerzett örömet, hogy harsányan kacagott a kézirat olvasása közben, és azután közölte: a helyesírásomon szórakozott ilyen kitűnően."
Családom és egyéb állatfajták
3.
"Újra pihentünk egyet; leverten vesztegeltünk, lihegtünk az esőben, cigaretta után vágyakoztunk, és egyhangúan eldöntöttük, hogy a tapír olyan állat, amilyet soha, semmilyen körülmények közt nem lett volna szabad kitalálni."
Állatkert a kastély körül
4.
"A denevérek nem kígyók – jelentette ki a bevándorlási tisztviselő Charles Darwin arckifejezésvel, amint éppen átadja a világnak egész élete kutatómunkájának gyümölcseit."
Aranydenevérek, rózsaszín galambok
5.
"Lámpát ragadtunk, lerohantunk a kúthoz, és körülállva lenéztünk a sötétlő mélységbe. Félúton, kezét-lábát szorosan köréfonva, ott csüngött Donald a csövön, és felnézett ránk.
– Halihó – mondta hűvösen.
– Donald, ne csinálj marhaságot – mondta Larry elkeserdeve. – Gyere fel onnan. Ha beleesel a vízbe, megfulladsz. Nem mintha érted aggódnék, de beszennyezed az egész vízkészletünket."
Madarak, vadak, rokonok
6.
"A herceg arcát elfutotta a kék vér."
A piknik és egyéb kalamajkák
7.
"– Semmi kedvem elkapni a szénanátháját.
– Nem lehet elkapni, kedves – magyarázta mama. – Ez allergia.
– Engem az se érdekel, ha andante – jelentette ki Larry. – Csak ne köpködje rám."
A piknik és egyéb kalamajkák
8.
"Fizettünk, levonszoltuk magunkat a Csatornához, és felszálltunk egy kishajóra, amelyet mama, fölényes olaszságával, vaporoltónak nevezett, nem úgy, mint a kevésbé tájékozott olaszok, akik továbbra is vaporetto néven emlegették."
A piknik és egyéb kalamajkák
9.
"A tevék hat nőstényből álló csoportját Big Bill vezeti, és uralkodik rajtuk [...] Nagy, göndör szőrből növesztett golfnadrágot visel a lábán, s arcán a gúnyos fensőbbségnek olyan gőgjét, hogy azt kívánod, bárcsak megbotlana és pofára esne."
Vadállatok bolondja
10.
"Normális emberi módon reagálok a repülésre, azaz meggyőződésem, hogy vagy a pilóta veszti eszméletét szívroham következtében egy válságos pillanatban, vagy a gép mindkét szárnya leválik föl- vagy leszálláskor, esetleg a kettő között félúton."
Vadászat felvevőgéppel
11.
"Végre, végeérhetetlennek tűnő küzdelem után kibogoztam a madzagot a tarisznya nyakánál, és óvatosan kinyitottam. A mélyéről finom kis szürke arc bámult rám, hatalmas fülei legyezőszerűen összecsukva oldalt a fejéhez simultak, és óriási, aranyszínű szemei olyan döbbent iszonnyal meredtek rám, mint amikor egy idős vénkisasszony a fürdőszobaszekrényben egy férfit talál."
Állatkert a poggyászomban
12.
"– Szerencsére bármikor kéznél van Szpirosz módszere. – Mármint a cementpapucs? – kérdezte Margo elkerekedett szemmel. – Betoncsizma – igazította ki Leslie. – De nem leszünk akkor bűnrészesek? – kérdezte Margo. – Szerintem ha így megölnek valakit, az már majdnem gyilkosság, nem? És szerintem azt nem mondhatjuk, hogy csak úgy véletlenül lépett bele a két vödörbe, és aztán kiesett a csónakból, igaz? Szerintem nem sokan hinnék el. Sőt szerintem még gyanút is fognának."
13.
"– Mindenki azt mondja majd, hogy egy dzsigolót fogtál magadnak. – A dzsigolót pengetik vagy fújják? – árulta el tudatlanságát Margo. – Az a pikoló – világosította fel Leslie. – A dzsigoló a digó egyik típusa, aki ajánlatokat tesz élemedettebb korú hölgyeknek. [...] – Igen – helyeselt Margo –, képzeljétek csak el, ha odajönne hozzánk valaki azzal, hogy hallja, a mama bűnben él egy pikolóval."
Férjhez adjuk a mamát
A könyvek mellett tévéfilmeket is forgatott. A kilencvenes években a magyar televízió is leadta Az amatőr természetbúvár című, második feleségével, Lee Durrellel közösen készített sorozatát.
Kapcsolódó
Gerald Durrell számára nem létezett túl kicsi vagy jelentéktelen állat
Először tartott előadást Budapesten Lee Durrell, az 1995-ben elhunyt zoológus, Gerald Durrell kutatótársa és felesége, akivel együtt írták az itthon is népszerű Az amatőr természetbúvár című könyvet. Lapunknak adott exkluzív interjújában mesélt a Jersey Állatkert jelenlegi lakóiról és az anyagi gondjairól, Gerry örökségéről és Korfuról.
hírlevél
