Könyv

130 éve született Agatha Christie, a „krimi királynője"

2020.09.13. 11:05
Ajánlom
Az irodalom talán legnagyobb „tömeggyilkosának" köszönhetjük többek között a Tíz kicsi négert, a Gyilkosság az Orient Expresszent és az Egérfogót is.

Agatha Mary Clarissa Miller a délnyugat-angliai Torquay-ban látta meg a napvilágot egy jómódú középosztálybeli családban. Anyja és amerikai apja otthon tanították, de nem akarták, hogy nyolcéves kora előtt megtanuljon olvasni. Az éles eszű lány unalmában egyedül is boldogult a betűkkel, ötévesen már folyékonyan olvasott. Apját tizenegy évesen vesztette el, s bár a család ezután nehéz anyagi helyzetbe került, tovább tanult énekelni és zongorázni, de a zenei karrierről lámpaláza miatt le kellett tennie.

Norvég krimiíró ötletéből merítette Agatha Christie egyik leghíresebb regényét?

Kapcsolódó

Norvég krimiíró ötletéből merítette Agatha Christie egyik leghíresebb regényét?

Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító az Ackroyd-gyilkosság egyes elemeire kísértetiesen hasonlító részletekre bukkant egy norvég krimiíró munkáiban. Kérdés, hogy Christie olvashatta-e kollégája művét?

Tizennyolc évesen saját szórakozására kezdett novellákat írogatni. Négy évvel később ismerkedett meg Archibald Christie repülőtiszttel, akivel 1914 karácsonyán összeházasodtak. Ekkor azonban már folyt az első világháború, férjét a mézeshetek után a frontra vezényelték, Agatha pedig ápolónőnek jelentkezett. Együttélésük csak a háború után kezdődhetett el, egyetlen lányuk 1919-ben született meg.

Agatha a háborús években kezdett újra írni, első detektívregénye, A titokzatos stylesi eset húgával kötött fogadás eredménye. A cselekmény egy mérgezés körül bonyolódik, szereplőit a villamoson látott emberekről formázta meg.

A mérgek tudományába a hadikórházban, gyógyszerész-asszisztensként nyert bepillantást, így sikerült elkészítésüket olyan jól leírnia, hogy egy gyógyszerészeti újság kitüntette.

A kiadóknak kevésbé tetszett műve, a kéziratot hatszor utasították vissza, s 1920-ban csak úgy jelenhetett meg, hogy a tárgyalótermi nagyjelenetet következetlenségek miatt újraíratták vele. Az írónő ezután mindig konzultált szakértőkkel - kivéve, ha mérgekről volt szó. Már első könyvében szerepelt a különc, fura bajszú belga mesterdetektív, Hercule Poirot, nem titkoltan Sherlock Holmes szellemi gyermeke.

Eredetileg neki is volt egy segédje - az egyenes, korlátolt, fantáziátlan és pedáns Hastings kapitányt sokak szerint Archibald Christie ihlette. Hogy így volt-e, nem tudni, de a házaspár válása után Hastings kapitány is eltűnt a Poirot-regényekből.

Christie ugyanis 1926-ban magánéleti válságba került: anyja meghalt, golfrajongó férje bejelentette, hogy válni akar, mert beleszeretett egyik sporttársába. A kétségbeesett asszony 1926 decemberében gyermekét hátrahagyva eltűnt, s hiába kereste egy egész ország, csak tizenegy nappal később ismerték fel egy harrogate-i szállodában, ahová álnéven jelentkezett be, férjét nem ismerte meg, sőt azt sem tudta, ő kicsoda. A valós krimit azóta sem sikerült megfejteni, az írónő soha nem beszélt róla. Magánéletét egyébként is féltékenyen óvta, interjút csak ritkán adott, szinte soha nem dedikált. A válóper 1928-ra záródott le, s két év múlva Mezopotámiába utazott, hogy feledje bánatát. Itt ismerkedett meg a nála tizennégy évvel fiatalabb Max Mallowan régésszel, akivel év végére már össze is házasodtak, és 46 évet éltek együtt tökéletes boldogságban.

Christie szerint a titok az volt, hogy minél idősebb egy asszony, annál jobban érdekel egy régészt...

GettyImages-3163089-110253.jpg

Agatha Christie és lánya eltűntek (Fotó/Forrás: Hulton Archive/Getty Images)

A második világháború idején ismét egy kórházban dolgozott, az ötvenes évektől gyakran vett részt férje ásatásain Irakban és Szíriában. Mallowant tudományos teljesítménye elismeréseként 1968-ban lovaggá ütötték, felesége 1971-ben kapta meg hazája legmagasabb kitüntetését. Az idős hölgy ugyanabban az évben lábtörést szenvedett, egészségi állapota megromlott. Utoljára 1974-ben jelent meg a nyilvánosság előtt a Gyilkosság az Orient Expresszen című film bemutatóján, amelyen részt vett II. Erzsébet királynő is (állítólag ez volt az egyetlen filmadaptáció, amellyel Christie is elégedett volt). Az irodalom talán legnagyobb "tömeggyilkosa" 1976. január 12-én halt meg wallingfordi otthonában.

Alakjai közül Hercule Poirot mellett a leghíresebb Christie személyes kedvence, a saját magáról is mintázott Miss Marple.

Az éles eszű vidéki vénkisasszony kötögetés közben, társalogva úgy oldja meg a rejtélyeket, hogy párhuzamot von a kis falujában élő emberek viselkedésével, természetével. Poirot 33 regényben és több tucatnyi novellában dolgoztatja agysejtjeit, Miss Marple az 1930-as Gyilkosság a paplakban című regényben jelent meg és még 11 alkalommal bogozta ki a rejtélyeket. Christie számos művét vitték filmre, különösen jól sikerült a Gyilkosság az Orient Expresszen, A vád tanúja, a Tíz kicsi indián és a Halál a Níluson.

Agatha Christie összesen 147 kisregény, 15 dráma, és 90 regény szerzője, publikált Mary Westmacott néven hat romantikus regényt és négy egyéb művet, köztük önéletrajzát és beszámolót férje expedícióiról. Az 1952-ben bemutatott Egérfogó a világon a leghosszabb ideje műsoron tartott színpadi mű, amely még ma is fut Londonban. A Guinness Rekordok Könyve szerint Agatha Christie minden idők legnagyobb bestseller írója, műveit állítólag 103 nyelvre fordították le, kétmilliárdnál több példányban keltek el, a rangsorban csak a Biblia és Shakespeare művei előzik meg. A születésének 125. évfordulóján rendezett felmérés szerint a legnépszerűbb Christie-regény a Tíz kicsi néger, ezt a Gyilkosság az Orient-expresszen és Az Ackroyd-gyilkosság követi. 

Fejléckép: Agatha Christie/Hulton Archive/Getty Images

Lehetséges, hogy Agatha Christie kortársa volt Mark Twainnek és J. K. Rowlingnak is?

Kapcsolódó

Lehetséges, hogy Agatha Christie kortársa volt Mark Twainnek és J. K. Rowlingnak is?

Teázhatott együtt Mary Shelley, Charlotte Bronte és A kisasszonyok szerzője, Louisa May Alcott? Tudtad, hogy két éven belül jelent meg a Zabhegyező, az 1984, illetve Asimov Alapítvány-sorozatának, és a Narnia Krónikáinak első része?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Könyv podcast

A nagyüzemi sörnek marketingje van, nem egyénisége – Bart Dániel a Lírástudókban

Évekig sörblogot írt, aztán kézműves sörbárt nyitott Budapesten és Berlinben, végül könyvben is megírta, mit gondol a sörről, annak eredetéről, kultúrájáról és legutóbbi reneszánszáról. A Lírástudók podcastban Grisnik Petra Bart Dániellel beszélgetett.
Könyv interjú

Játék a lehetséges világokkal – Pléh Csabával a Pszichológia kézikönyv ürügyén

Megjelent a Pszichológia kézikönyv. Nyolc év munkája, harminc szerzőtől, 1198 oldalon. Barátságtalan méret, bensőséges tartalom. A kötet a pszichológiát új megközelítésekben kínálja, főként laikusoknak. Főszerkesztője Pléh Csaba pszichológus-nyelvész, akadémikus, egyetemi tanár, vele beszélgettünk társas kapcsolatainkról, kritikai attitűdről és az olvasás fontosságáról.
Könyv ajánló

Márai Ilona világával zárul a Várkert irodalom idei évada

Felesége halála után Márai Sándor megszállottan kezdte olvasni Márai Lola feljegyzéseit, majd saját kezűleg csomagolta azokat az irodalmi hagyatékát őrző hajóládákba. Június 21-én kettőjük kapcsolatába nyerhetünk bepillantást, az asszony nemrég megjelent, irodalmi szenzációnak is beillő naplófeljegyzései alapján. 
Könyv interjú

Sir Ian McKellen ajánlásával jelenik meg a Meseország mindenkié angol kiadása

Egyetemi szemináriumokon és nemzetközi irodalmi konferenciákon is elemzik a Meseország mindenkié című kötetet, amelyet Nagy M. Boldizsár felelős szerkesztő szerint elkezdtek végre gyerekkönyvként kezelni. Az RTL Klubnak elárulta azt is, októberben angol, cseh, észt, finn és francia nyelvre fordítják le.