Könyv

15+1 könyv, amit meg kell szerezned a Könyvhéten

Mutatjuk, mi melyik köteteket szerezzük meg mindenképpen a június 7. és 11. között megrendezett 89. Ünnepi Könyvhéten. A regények, novellák és versek mellett arra biztatjuk olvasóinkat, hogy egy kicsit bátrabban kalandozzunk az irodalom határterületein is.
csepelymanvarhegyioscarwilde-151414.jpg

Csepely Adrienn, Mán-Várhegyi Réka és Lukács Nikolett könyvei

Csepelyi Adrienn – Belemenés

Futballkönyv és életrajz - húsz év története. A szerző kellő öniróniával szemléli saját reménytelenségét: az irracionális döntések sorozatát. Sajátos humorral meséli el a futball miatt született és tönkrement szerelmeket, az egész hátat beborító futballtetoválást és a párhuzamos dimenziót, ahol a legszánalmasabb hazugságokat is fapofával lehet előadni. A szerző a a Népszava rovatvezetője, az MLSZ Női Bizottságának tagja, Kötényblog néven évekig írt nőifutball-blogot. (BZs)

Európa, 2018

 

Mán-Várhegyi Réka – Mágneshegy

Mán-Várhegyi Réka 2015-ben az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján képviselte hazánkat, de a Margó-díj döntőse is volt. Több gyerek- és ifjúsági könyv után a Mágneshegy az első felnőtteknek szóló regénye. Hőse, Börönd Enikő harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre, kutatni és írni akar, de leblokkol. Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóiról töpreng. Párhuzamosan vagy éppen egymást keresztező életek. (BZs)

Magvető, 2018

 

Lukács Nikolett – Oscar Wilde

Oscar Wilde életéről eddig mindössze két monográfia jelent meg hazánkban magyarul. Lukács Nikolett az életrajz és a művek mellett vizsgálja, hogyan jelenik meg Wilde Ady, Babits és Kosztolányi regényeiben, verseiben, cikkeiben, de végigvezet az ír alkotó örökségén a balettől a popkultúráig. Emellett a jogtörténész szerző kiemelten vizsgálja Wilde pereit is. (BZs)

Változó Világ, 2018

benedekhorvathmarno-155608.jpg

Ezeket a könyvekre csapjon le a Könyvhéten!

Benedek Szabolcs – Kádár hét napja

Benedek Szabolcs korábban is foglalkozott a Kádár-rendszerrel: A kvarcóra hét dallama 1985-ben, a recsegő-ropogó szocializmusban játszódott. A termékeny szerző új regényének cselekménye 1956 november 1-én kezdődik. Mi késztette Kádárt az árulásra? – teszi fel a kérdést a könyv. Miközben megpróbálja a lehető legpontosabban rekonstruálni ennek a hét napnak az eseményeit – a szovjet megtorlást –, megjelennek a múlt darabjai: Kádár ifjúkora, szerelemi, Rákosihoz és a párthoz fűződő viszonya. (CsM)

Helikon, 2018

Horváth Benji – A Dicsőséges Európa

Horváth Benji alkudozik Istennel, a nőkkel, saját magával és a drogokkal. Az erdélyi költő a Beatcore és Az amnézia útjai után a Dunajcsik Mátyás Lehetőség nyerteseként a Librinél hozza új kötetét. A Dicsőséges Európa megpróbál rendet vágni a rendetlenségben, miközben ösztönösen szétpakol mindent, ami addig rendben volt. A Dicsőséges Európát olvasni utazás – áll a fülszövegben, amelyből hazatérve felfedezzük, hogy mindegyik képen rajta vagyunk. (CsM)

Libri, 2018

Marno János – Szereposzlás

„Uram, ha már minden kötél szakad, / rólam se feledkezzél meg.” Ez Marno János beszélőjének imája a bitófa alatt. A 69 éves, József Attila-díjas költő a magyar líra egyik legfontosabb művészévé vált az évtizedek alatt, csak úgy, titokban ,csöndben. Új kötetében azt vizsgálja, hogy mi van a szerepeken túl, mik vagyunk a szerepeinkben, és mit jelent a létezés számára, ha állandó mimikri. (CsM)

Magvető, 2018

garacziszilasi-152938.jpg

Garaczi László, Krusovszky Dénes és Szilasi László könyvei

Garaczi László – Hasítás

Pompásan olvasunk, az az itt az új lemur-könyv a lemur könyvek legkiválóbb szerzőjétől, Garaczi Lászlótól. A magyar próza utánozhatatlan ironikusa és legcéltudatosabb csellengője ezúttal is keresztül-kasul közlekedik az elbeszélő életének legfontosabb pontjai között: „csigalépcsőn haladunk a múlt felé” – áll a fülszövegben. (CsM)

Részlet a könyvből:

„Képzeljek el egy csigalépcsőt, induljak el lefelé. Félhomály, csak egy résen jön be fény. Vasajtó. Nem tudok bemenni, nincs rajta kilincs. Próbálom benyomni, nem enged. Rozsdás. Megyek tovább, egy kép van a falon, mikor beleestem télen a pocsolyába. Nem sírok. A lányok sírnak, mert levágták a fütyijüket. Egy másik ajtó, ezen van kilincs, bemegyek. Olyan, mint egy vízzel teli lift. Lebegek. Ver a szívem, sípol a tüdőm. Sírok és nevetek egyszerre. Kiabálás, anya nem tud velem törődni, haragszik, túl sokat rúgtam bentről.”

Magvető, 2018

Krusovszky Dénes – Akik már nem leszünk sosem

Krusovszky Dénes öt verseskötet után váltott prózára, A fiúk országa című novelláskötet alapján pedig nem is rossz érzékkel. Azokban a novellákban a fiúk, a férfiak történeteit fűzte fel egy szálra lélektani pontossággal és hitelességgel. Az idei Könyvhétre első regényét is megírta, az Akik már nem leszünk sosem azt vizsgálja, hogy miként határozzák meg jelenünket az előző generációk, és hogyan tudunk mégis szabad felnőttekké válni. A párhuzamos szálakon futó történet nem ismer országhatárokat. A kép, amit a történet mozaikjai kiadnak az is, meg nem is, amire az olvasó számít. (CsM)

Magvető, 2018

Szilasi László – Luther kutyái

„Szilasi ​László legmegrázóbb művét tartja kezében az olvasó” – ezekkel a szavakkal ajánlja Darvasi László a szegedi és békéscsabai illetőségi író új regényét. Pedig A harmadik híd című, hajléktalanokról szóló könyv is sokkoló volt. A Luther kutyái – „ízlelgessük a baljósan gyönyörű címet” – egy nagy, végzetes és drámai betegség fölött aratott győzelemről szól. A nagy irodalmi példák között egyaránt gondolhatunk Karinthy Utazás a koponyám körül című regényére és Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójára. Miközben a regény beszélője ezzel a kórral küzd – életre-halálra –, megidéződik a családi múlt, a személyes történelem, a szülők, a nagyszülők, az egész huszadik század, amelynek ujjlenyomatait magunkban hordjuk, és ujjlenyomatunkban ott vannak ők is. (CsM)

Magvető, 2018

asdasdasd-152004.jpg

Szvoren Edina,Muszatics Péter és Lichter Péter könyvei

Szvoren Edina – Verseim

Ne tévesszen meg senkit, a kispróza – véleményem szerint – legnagyobb élő mesterének új kötete nem líra. Illetve hát, na. Lírai. De próza ez is, akárcsak a Pertu és Az ország legjobb hóhéra. Kiss Tibor Noé így méltatja: „Az a pszichológiai érzék és kíméletlenség, az a mindent átható tekintet, amely Szvoren Edinát jellemzi, egyszerre hatol be az ember és az emberi kapcsolatok legmélyére, és egyszerre képes bármit érzékeltetni a maga banalitásában is.” (CsM)

Magvető, 2018

Muszatics Péter – Bécs, Budapest, Hollywood

„Nem elég, hogy magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned” – állt állítólag a figyelmeztető felirat egy magyar származású hollywoodi producer irodájának falán. A mára elfeledett vagy még mindig csillogó egykori hollywoodi sztárok közül mintha az átlagosnál is több lenne magyar. Muszatics Péter a Budapesti Klasszikus Film Maraton fesztiválmenedzsere, a Jameson CineFest egyik főszervezője könyv formában gyűjtötte össze a csodás karriertörténeteket. Az álomgyárban mesés karriert befutó hazánkfiairól a Fidelio sorozatában is olvashattak. (BZs)

Kossuth Kiadó, 2018

Lichter Péter – Utazás a lehetetlenbe

A filmtörténetben a hollywoodi filmgyártáson és az avantgárd filmművészeten kívül nincs még két távolabb eső tradíció. Ez a könyv mégis arra tesz kísérletet, hogy a tudományos-fantasztikus mozik és az absztrakt kísérleti filmek ritka keresztmetszetét vizsgálja. A szerző bemutatja az absztrakt filmek technikáit, intézményi hátterét, illetve a science fiction filmek történetét és elméletét, és a hatvanas–hetvenes évek hollywoodi filmjének gyártástörténeti kérdéseit is. A könyv elsődleges célja, hogy körbejárja a történetmesélő filmek és az absztrakt alkotások találkozását, olyan klasszikusok elemzésével, mint a Stanley Kubrick által rendezett 2001: Űrodüsszeia. (BZs)

Gondolat, 2018

asdasdasdasdasd-153913.jpg

Ezeket a könyveket ne hagyd ki a Könyvhéten!

Nagy Gabriella Ágnes – A magyar (nép)mese: lélektan – kultúra – értelmezés

A népmesék eredetét, forrását és magát a népmesemondást, mint kulturális jelenséget is vizsgálja kötetében Nagy Gabriella Ágnes. Az eredetileg felnőtteknek szánt műfajból előbb gyerekirodalommá, majd a VII. századra intézményesült irodalmi műfaj lett. A kötetben érinti még a népmesékben a halál témáját is, aki néha maga is megszemélyesítve szerepe a történetekben, de szóba kerül a népmesék szerepe a mai kultúrában. (BZs)

Tempevölgy, 2018

Borgos Anna – Holnaplányok

A kifejezést Hajdu Lilly, a jelentőssé vált pszichoanalitikus használta saját magára 1910-ben, orvostanhallgatóként. Olyan nőket értett alatta, akik a nő hagyományos ideálja helyett szellemi, alkotó emberként és társként tekintenek önmagukra. A pszichoanalitikus szakmához kapcsolódó nők sok szálon érintkeztek a korabeli kultúrával és társadalommal, ezért az életutak tükrében nemcsak a pszichoanalízis, de a nőtörténet, illetve a társadalom- és politikatörténet jelentős eseményei és folyamatai is nyomon követhetők. A könyv fejezetei egyfelől a nőiség pszichoanalízisben betöltött szerepét, jelentését, másfelől az első magyar női pszichoanalitikusok pályáját mutatják be. Feltárják a pszichoanalízis budapesti iskolájában dolgozó nők társadalmi hátterét, a szakmába való belépésük körülményeit, érdeklődési területeik jellegzetességeit. (BZs)

Noran Libro, 2018

Elena Favilli és Francesca Cavallo – Esti mesék lázadó lányoknak

Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli? Mi lenne, ha a legszegényebb lány is tanulhatna, hogy aztán országos ügyekben döntsön? A szerzőpáros újragondolja a mese műfaját. Száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig. Történetüket egy-egy portré teszi teljessé, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan női grafikus készített. Az Esti mesék lázadó lányoknak hősnői – vagány kalózok, zseniális tudósok vagy élvonalbeli sportolók – köztünk éltek és élnek, az ókori Japánban éppúgy, mint a mai Mexikóban. Sikereik azt bizonyítják, hogy a hagyományos női szerepekből ki lehet törni, és bármire képes egy lány, ha az akadályokat leküzdve kibontakoztatja a benne rejlő lehetőségeket.

Móra, 2018

Kult50-155531.jpg

Kult50

+1 KULT50

Június 7-én jelenik meg a Fidelio éves kiadványa, a magyar kultúra 50 meghatározó arcát bemutató Kult50. Idén megkértük olvasóinkat és a szakmai szervezeteket, intézményeket is, hogy jelöljenek, így aztán nem voltak könnyű helyzetben a válogatók, hiszen több száz művész közül kellett kiválasztaniuk azt az ötven nevet, akinek kiemelkedő művészi teljesítménye mellett nem mehetünk el szó nélkül. A bemutatóra szeretettel várunk mindenkit június 7-én 11 órakor a Rózsavölgyi Szalonban!

 

Tudományosan bizonyították: jobban szeretjük a nyomtatott könyveket

Kapcsolódó

Tudományosan bizonyították: jobban szeretjük a nyomtatott könyveket

Kutatók szerint másképp kötődünk érzelmileg az e-bookhoz, mint a papír könyvekhez.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Átadták a Junior Prima Díjakat zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal tehetség vehette át a Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában csütörtökön, a járvány miatt online közvetített díjátadón.
Klasszikus

Rendkívüli csodagyerekek a Virtuózok új évadában

Öt ország legjobbjai gyűltek össze a komolyzenei tehetségkutatóban. A nemzetközi műsorfolyam november 27-től látható minden péntek este 20.30-kor a Duna tévé műsorán.
Színház

Az SZFE elleni harcra használhatja a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazást?

Amennyiben a felsőoktatási intézmény fenntartója úgy dönt, hogy egy félévet nem ismer el, mert nem tudja ellenőrizni az órákat, akkor ez azonnal végrehajtható – szúrta ki a HVG.
Plusz

Fischer Ádám: Az első csöngetés

Sorozatunkban Budapest díszpolgárai osztják meg velünk a fővároshoz kötődő személyes történetüket. Fischer Ádám karmester, aki 2009 óta a cím birtokosa, elárulta egy kedves szokását, amely kimondottan az Akácfa utcához kötődik.
Színház

Bodolay Géza vezetheti az SZFE Színházművészeti Intézetét

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet is vezető rendező Bagossy Lászlót váltja az intézetvezetői poszton – írta meg a HVG.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Magyar gyerekek rajzaival jelent meg J. K. Rowling új kötete

A Harry Potter után J. K. Rowling a „felnőttek világa” felé fordult, ám az elmúlt időszak eseményei miatt az írónő úgy gondolta, hogy mindennél nagyobb szükség van most a mesékre. Így született meg Az Ickabog, amit különleges kiadásban jelentetett meg az Animus Kiadó.
Könyv hír

Könyv jelenik meg Róna Viktor táncművészről

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM-OSZMI) emlékkiállítást szentelt Róna Viktor világhírű balettművésznek, ehhez kapcsolódva jelenik meg most egy, az életét bemutató kötet. A Herceg a vasfüggöny mögül online könyvbemutatóját november 20-án tartották.
Könyv hír

Kiadják Alan Rickman naplóit

Több mint 25 évig vezetett naplót Alan Rickman, ami 2022-től bárki számára elérhetővé válik, ugyanis hamarosan könyv formájában is megjelentetik. A 27 kötetnyi, kézzel írott szöveg a munkáival kapcsolatos gondolatain túl betekintést enged a Golden Globe- és BAFTA-díjas színész magánéletébe is.
Könyv hír

Alkoholista anyáról szóló első regény kapta az idei Booker-díjat

A skóciai születésű, Amerikában élő Douglas Stuart könyve érdemelte ki a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
Könyv magazin

„Budapestnek tényleg van valamiféle közös agya” – 100 szóban Budapest

A 100 szóban Budapest pályázat szervezőcsapata november 17-én jelentette be a Facebookon, hogy a Boncsér Sára színésznő, tréner, Szabó Benedek zenész, szövegíró és Závada Péter költő, író alkotta zsűri 2020-ban mely három művet találta a legjobbnak, valamint ki a tizennyolc év alatti kategória győztese.