Könyv

15+1 könyv, amit meg kell szerezned a Könyvhéten

Mutatjuk, mi melyik köteteket szerezzük meg mindenképpen a június 7. és 11. között megrendezett 89. Ünnepi Könyvhéten. A regények, novellák és versek mellett arra biztatjuk olvasóinkat, hogy egy kicsit bátrabban kalandozzunk az irodalom határterületein is.
csepelymanvarhegyioscarwilde-151414.jpg

Csepely Adrienn, Mán-Várhegyi Réka és Lukács Nikolett könyvei

Csepelyi Adrienn – Belemenés

Futballkönyv és életrajz - húsz év története. A szerző kellő öniróniával szemléli saját reménytelenségét: az irracionális döntések sorozatát. Sajátos humorral meséli el a futball miatt született és tönkrement szerelmeket, az egész hátat beborító futballtetoválást és a párhuzamos dimenziót, ahol a legszánalmasabb hazugságokat is fapofával lehet előadni. A szerző a a Népszava rovatvezetője, az MLSZ Női Bizottságának tagja, Kötényblog néven évekig írt nőifutball-blogot. (BZs)

Európa, 2018

 

Mán-Várhegyi Réka – Mágneshegy

Mán-Várhegyi Réka 2015-ben az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján képviselte hazánkat, de a Margó-díj döntőse is volt. Több gyerek- és ifjúsági könyv után a Mágneshegy az első felnőtteknek szóló regénye. Hőse, Börönd Enikő harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre, kutatni és írni akar, de leblokkol. Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóiról töpreng. Párhuzamosan vagy éppen egymást keresztező életek. (BZs)

Magvető, 2018

 

Lukács Nikolett – Oscar Wilde

Oscar Wilde életéről eddig mindössze két monográfia jelent meg hazánkban magyarul. Lukács Nikolett az életrajz és a művek mellett vizsgálja, hogyan jelenik meg Wilde Ady, Babits és Kosztolányi regényeiben, verseiben, cikkeiben, de végigvezet az ír alkotó örökségén a balettől a popkultúráig. Emellett a jogtörténész szerző kiemelten vizsgálja Wilde pereit is. (BZs)

Változó Világ, 2018

benedekhorvathmarno-155608.jpg

Ezeket a könyvekre csapjon le a Könyvhéten!

Benedek Szabolcs – Kádár hét napja

Benedek Szabolcs korábban is foglalkozott a Kádár-rendszerrel: A kvarcóra hét dallama 1985-ben, a recsegő-ropogó szocializmusban játszódott. A termékeny szerző új regényének cselekménye 1956 november 1-én kezdődik. Mi késztette Kádárt az árulásra? – teszi fel a kérdést a könyv. Miközben megpróbálja a lehető legpontosabban rekonstruálni ennek a hét napnak az eseményeit – a szovjet megtorlást –, megjelennek a múlt darabjai: Kádár ifjúkora, szerelemi, Rákosihoz és a párthoz fűződő viszonya. (CsM)

Helikon, 2018

Horváth Benji – A Dicsőséges Európa

Horváth Benji alkudozik Istennel, a nőkkel, saját magával és a drogokkal. Az erdélyi költő a Beatcore és Az amnézia útjai után a Dunajcsik Mátyás Lehetőség nyerteseként a Librinél hozza új kötetét. A Dicsőséges Európa megpróbál rendet vágni a rendetlenségben, miközben ösztönösen szétpakol mindent, ami addig rendben volt. A Dicsőséges Európát olvasni utazás – áll a fülszövegben, amelyből hazatérve felfedezzük, hogy mindegyik képen rajta vagyunk. (CsM)

Libri, 2018

Marno János – Szereposzlás

„Uram, ha már minden kötél szakad, / rólam se feledkezzél meg.” Ez Marno János beszélőjének imája a bitófa alatt. A 69 éves, József Attila-díjas költő a magyar líra egyik legfontosabb művészévé vált az évtizedek alatt, csak úgy, titokban ,csöndben. Új kötetében azt vizsgálja, hogy mi van a szerepeken túl, mik vagyunk a szerepeinkben, és mit jelent a létezés számára, ha állandó mimikri. (CsM)

Magvető, 2018

garacziszilasi-152938.jpg

Garaczi László, Krusovszky Dénes és Szilasi László könyvei

Garaczi László – Hasítás

Pompásan olvasunk, az az itt az új lemur-könyv a lemur könyvek legkiválóbb szerzőjétől, Garaczi Lászlótól. A magyar próza utánozhatatlan ironikusa és legcéltudatosabb csellengője ezúttal is keresztül-kasul közlekedik az elbeszélő életének legfontosabb pontjai között: „csigalépcsőn haladunk a múlt felé” – áll a fülszövegben. (CsM)

Részlet a könyvből:

„Képzeljek el egy csigalépcsőt, induljak el lefelé. Félhomály, csak egy résen jön be fény. Vasajtó. Nem tudok bemenni, nincs rajta kilincs. Próbálom benyomni, nem enged. Rozsdás. Megyek tovább, egy kép van a falon, mikor beleestem télen a pocsolyába. Nem sírok. A lányok sírnak, mert levágták a fütyijüket. Egy másik ajtó, ezen van kilincs, bemegyek. Olyan, mint egy vízzel teli lift. Lebegek. Ver a szívem, sípol a tüdőm. Sírok és nevetek egyszerre. Kiabálás, anya nem tud velem törődni, haragszik, túl sokat rúgtam bentről.”

Magvető, 2018

Krusovszky Dénes – Akik már nem leszünk sosem

Krusovszky Dénes öt verseskötet után váltott prózára, A fiúk országa című novelláskötet alapján pedig nem is rossz érzékkel. Azokban a novellákban a fiúk, a férfiak történeteit fűzte fel egy szálra lélektani pontossággal és hitelességgel. Az idei Könyvhétre első regényét is megírta, az Akik már nem leszünk sosem azt vizsgálja, hogy miként határozzák meg jelenünket az előző generációk, és hogyan tudunk mégis szabad felnőttekké válni. A párhuzamos szálakon futó történet nem ismer országhatárokat. A kép, amit a történet mozaikjai kiadnak az is, meg nem is, amire az olvasó számít. (CsM)

Magvető, 2018

Szilasi László – Luther kutyái

„Szilasi ​László legmegrázóbb művét tartja kezében az olvasó” – ezekkel a szavakkal ajánlja Darvasi László a szegedi és békéscsabai illetőségi író új regényét. Pedig A harmadik híd című, hajléktalanokról szóló könyv is sokkoló volt. A Luther kutyái – „ízlelgessük a baljósan gyönyörű címet” – egy nagy, végzetes és drámai betegség fölött aratott győzelemről szól. A nagy irodalmi példák között egyaránt gondolhatunk Karinthy Utazás a koponyám körül című regényére és Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójára. Miközben a regény beszélője ezzel a kórral küzd – életre-halálra –, megidéződik a családi múlt, a személyes történelem, a szülők, a nagyszülők, az egész huszadik század, amelynek ujjlenyomatait magunkban hordjuk, és ujjlenyomatunkban ott vannak ők is. (CsM)

Magvető, 2018

asdasdasd-152004.jpg

Szvoren Edina,Muszatics Péter és Lichter Péter könyvei

Szvoren Edina – Verseim

Ne tévesszen meg senkit, a kispróza – véleményem szerint – legnagyobb élő mesterének új kötete nem líra. Illetve hát, na. Lírai. De próza ez is, akárcsak a Pertu és Az ország legjobb hóhéra. Kiss Tibor Noé így méltatja: „Az a pszichológiai érzék és kíméletlenség, az a mindent átható tekintet, amely Szvoren Edinát jellemzi, egyszerre hatol be az ember és az emberi kapcsolatok legmélyére, és egyszerre képes bármit érzékeltetni a maga banalitásában is.” (CsM)

Magvető, 2018

Muszatics Péter – Bécs, Budapest, Hollywood

„Nem elég, hogy magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned” – állt állítólag a figyelmeztető felirat egy magyar származású hollywoodi producer irodájának falán. A mára elfeledett vagy még mindig csillogó egykori hollywoodi sztárok közül mintha az átlagosnál is több lenne magyar. Muszatics Péter a Budapesti Klasszikus Film Maraton fesztiválmenedzsere, a Jameson CineFest egyik főszervezője könyv formában gyűjtötte össze a csodás karriertörténeteket. Az álomgyárban mesés karriert befutó hazánkfiairól a Fidelio sorozatában is olvashattak. (BZs)

Kossuth Kiadó, 2018

Lichter Péter – Utazás a lehetetlenbe

A filmtörténetben a hollywoodi filmgyártáson és az avantgárd filmművészeten kívül nincs még két távolabb eső tradíció. Ez a könyv mégis arra tesz kísérletet, hogy a tudományos-fantasztikus mozik és az absztrakt kísérleti filmek ritka keresztmetszetét vizsgálja. A szerző bemutatja az absztrakt filmek technikáit, intézményi hátterét, illetve a science fiction filmek történetét és elméletét, és a hatvanas–hetvenes évek hollywoodi filmjének gyártástörténeti kérdéseit is. A könyv elsődleges célja, hogy körbejárja a történetmesélő filmek és az absztrakt alkotások találkozását, olyan klasszikusok elemzésével, mint a Stanley Kubrick által rendezett 2001: Űrodüsszeia. (BZs)

Gondolat, 2018

asdasdasdasdasd-153913.jpg

Ezeket a könyveket ne hagyd ki a Könyvhéten!

Nagy Gabriella Ágnes – A magyar (nép)mese: lélektan – kultúra – értelmezés

A népmesék eredetét, forrását és magát a népmesemondást, mint kulturális jelenséget is vizsgálja kötetében Nagy Gabriella Ágnes. Az eredetileg felnőtteknek szánt műfajból előbb gyerekirodalommá, majd a VII. századra intézményesült irodalmi műfaj lett. A kötetben érinti még a népmesékben a halál témáját is, aki néha maga is megszemélyesítve szerepe a történetekben, de szóba kerül a népmesék szerepe a mai kultúrában. (BZs)

Tempevölgy, 2018

Borgos Anna – Holnaplányok

A kifejezést Hajdu Lilly, a jelentőssé vált pszichoanalitikus használta saját magára 1910-ben, orvostanhallgatóként. Olyan nőket értett alatta, akik a nő hagyományos ideálja helyett szellemi, alkotó emberként és társként tekintenek önmagukra. A pszichoanalitikus szakmához kapcsolódó nők sok szálon érintkeztek a korabeli kultúrával és társadalommal, ezért az életutak tükrében nemcsak a pszichoanalízis, de a nőtörténet, illetve a társadalom- és politikatörténet jelentős eseményei és folyamatai is nyomon követhetők. A könyv fejezetei egyfelől a nőiség pszichoanalízisben betöltött szerepét, jelentését, másfelől az első magyar női pszichoanalitikusok pályáját mutatják be. Feltárják a pszichoanalízis budapesti iskolájában dolgozó nők társadalmi hátterét, a szakmába való belépésük körülményeit, érdeklődési területeik jellegzetességeit. (BZs)

Noran Libro, 2018

Elena Favilli és Francesca Cavallo – Esti mesék lázadó lányoknak

Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli? Mi lenne, ha a legszegényebb lány is tanulhatna, hogy aztán országos ügyekben döntsön? A szerzőpáros újragondolja a mese műfaját. Száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig. Történetüket egy-egy portré teszi teljessé, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan női grafikus készített. Az Esti mesék lázadó lányoknak hősnői – vagány kalózok, zseniális tudósok vagy élvonalbeli sportolók – köztünk éltek és élnek, az ókori Japánban éppúgy, mint a mai Mexikóban. Sikereik azt bizonyítják, hogy a hagyományos női szerepekből ki lehet törni, és bármire képes egy lány, ha az akadályokat leküzdve kibontakoztatja a benne rejlő lehetőségeket.

Móra, 2018

Kult50-155531.jpg

Kult50

+1 KULT50

Június 7-én jelenik meg a Fidelio éves kiadványa, a magyar kultúra 50 meghatározó arcát bemutató Kult50. Idén megkértük olvasóinkat és a szakmai szervezeteket, intézményeket is, hogy jelöljenek, így aztán nem voltak könnyű helyzetben a válogatók, hiszen több száz művész közül kellett kiválasztaniuk azt az ötven nevet, akinek kiemelkedő művészi teljesítménye mellett nem mehetünk el szó nélkül. A bemutatóra szeretettel várunk mindenkit június 7-én 11 órakor a Rózsavölgyi Szalonban!

 

Tudományosan bizonyították: jobban szeretjük a nyomtatott könyveket

Kapcsolódó

Tudományosan bizonyították: jobban szeretjük a nyomtatott könyveket

Kutatók szerint másképp kötődünk érzelmileg az e-bookhoz, mint a papír könyvekhez.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv beszámoló

Schumann és Chopin találkozása a mobiltelefonnal

Mi történik ha egy, az élet minden területén az irányítást a kezében tartó ember alól egyszer csak kicsúszik a talaj? Ez Légrádi Gergely regényének egyik fő kérdése – de nem az egyetlen.
Könyv ajánló

Petri György verseinek minden eddiginél bővebb gyűjteménye jelenik meg

A negyedik kötet összeállításakor derült ki Várady Szabolcsék számára, hogy a költői hagyaték jóval terjedelmesebb, mint addig gondolták.
Könyv interjú

Hányszor lehet egy életet elmesélni? – Interjú Garaczi Lászlóval

Garaczi László Lemur-sorozatának legújabb kötete az író közelmúltjába kalauzolja el az olvasókat. Apró emlékek, ismerős helyzetek és olyan hétköznapi csodák gyűjteménye, amelyek dallamtapadásként követik végig az életünket.
Könyv kult50

15 évnyi hallgatást tört meg a magyar költő – Peer Krisztián

42 című kötetével tizenöt évnyi hallgatást tört meg a költő, aki személyes tragédiáját, szerelmének halálát dolgozza fel a gyász kötetében. Peer Krisztián Kult50-ben megjelent portréja.
Könyv archívum

Digitálisan olvasható a Kertész-hagyaték egy része

89 éves lenne Kertész Imre. A nevét viselő kutatóintézet az évforduló alkalmából bemutatott új digitális tudástára, túlnyomó részt mindeddig kiadatlan anyagok, kézirat- és interjúrészletek segítségével mutatja be az irodalmi Nobel-díjas magyar író életművét.