Könyv

15 évnyi hallgatást tört meg a magyar költő – Peer Krisztián

2018.11.11. 15:00
Ajánlom
42 című kötetével tizenöt évnyi hallgatást tört meg a költő, aki személyes tragédiáját, szerelmének halálát dolgozza fel a gyász kötetében. Peer Krisztián Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

A mozdonyvezető / az ülések közt / hátrafele rohan”

– olvasható Peer Krisztián 42 című kötetének címadó versében. Ezzel a könyvvel tért vissza tizenöt év után a megélhetési pókerjátékos, drámaíró, dramaturg, aki a másfél évtizeden át kötetek nélkül is mindvégig költőként gondolt magára.

1974-ben született Dorogon. Még az ELTE bölcsészkarának volt a hallgatója, mindössze húszéves, amikor első kötete, a Belső Robinson megjelent. Az ebben szereplő, „labirintusos” versekben egyszerre volt csodagyerek és enfant terrible, lírai beszélőként pedig saját és környezete testének lakója, élősködője, szavak elhallgatója és kimondója. „Turista vagy / az öreg, testmeleg templomokban” – írta, leszámolva azzal az alapvetéssel, miszerint az ember igazi lénye belül volna, illetve hogy ennek a belsőnek (bensőségnek) a feltárása üdvös lenne. „Akarom, / hogy a fű növése elnyomja / szerveim zaját” – ez már a Szőranya című kötetben olvasható, amelyet még további kettő követett, azt pedig tizenöt évnyi hallgatás. Legalábbis ami a lírát illeti. Ezekben a korai versekben (1994–2002) Peer egyszerre tesz ironikus, tárgyilagos és nonszensz megfigyeléseket a saját tudatával kapcsolatban, és ez a fajta önreflexió egyben a világ feltérképezésére és jobbá tételére tett kísérletnek is számít.

Kísérlet – ez a találó kifejezés, amennyiben ebben a lírában a kocsmázás, a párkapcsolat, az elalvás és maga az élet is gyakran kísérlet tárgya.

Ami Babitsnál végpont volt („magamnál tovább nem jutottam”), az Peer költészetében a kezdőállomás, az egyedüllét egyetlen ellenszere, ha magadon túljutsz: „Segítsen minket az első emberi szám, a Kettő.” 2002-ben Hill Ferenc álnéven adta ki a Fallosz monológokat, persze nem rejtőzködni akart Eve Ensler, A Vagina Monológok szerzője, illetve az olvasók előtt. A copyright C betűje mellett ott állt a neve a belső oldalon, de egy rakás, a péniszéről mesélő, fiktív fickó mellé valódi fiktív szociológus illik.

A következő tizenöt évben színházaknak írt, dramaturgként dolgozott. Tatabányán mutatták be a Szorongás Orfeum című drámáját, amely a fiatalokhoz kíván szólni. A Tünet Együttes számára készült Az élet értelme. Magyar kispolgárok közé költöztette a Winnetou szereplőit (Old Death), százféle módon ironizált a Gyász című kriptorevüben. Közben videót forgatott az Indexszel arról, milyen egy bankhiteles költő élete.

Bevallottan önmaga paródiájává vált lecsúszott művészként.

A „millás tüntetéseket” viszont annál komolyabban gondolta, még ha hamar ki is ábrándult abból, hogy megváltoztathatják a politikát és a köznyelvet.

 

Peer Krisztián: 42

"Annyira adta volna magát, hogy szétomoljak és először hülyére, aztán halottra igyam magam."

2011-ben ismerte meg Mocsár Zsófit, a Képzőművészeti Egyetem húszéves hallgatóját. „Én tudnék mit kezdeni a jóval, / Hányat kell még aludnom addig?” – írta a Szegényszag című versében. Nem kellett volna már sokat aludni, barátnője mellett újra elkezdett írni, komoly (megélhetési) pókerjátékos lett, így verekedte ki magát az adósságokból. Festői helyre költöztek, a nagymarosi Duna-partra. Készen volt a 42 című kötet fele, amikor júniusban a huszonöt éves, egyre komolyabb sikereket elérő Zsófi egy hirtelen jött, végzetes agyhártyagyulladásban meghalt. A 2017-ben, a költészet napján megjelenő verseskönyv a gyász kötete lett, amelyben az íveket felvágva lehet megtalálni a Zsófi halála után írt verseket.

„Előtte én voltam az úr, és a vers csak cifra szolga, (...) de ezt a munkát nem kerülhettem ki. Újra és újra felnyitva a sebet meg kellett írjam Zsófit, a kapcsolatunkat és az utána maradt űrt és fájdalmat. A megírás rítusa talán fontosabb is volt nekem pszichológiailag, mint maga a szöveg, ami született”

– mondta a költő a HVG-nek. Szerelmének halála volt a költői comeback ára, de ő soha nem kötött volna ilyen alkut senkivel. Mindenesetre úgy jött vissza, mint Rimbaud Abesszíniából. És rohan hátrafele az előreszáguldó vonaton, hátha visszaér hozzá, aki a visszatérésnek értelmet ad. Haza. De, mint Odüsszeusz a versben, hiába fordul Ithaka felé. „Száznyolcvan fok, nem telik bele egy szívverés” – hazajutni csak a nyílt vízre lehet.

(címlapkép: Bialik István)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Plusz

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Színház

Lemond tisztségéről az SZFE hallgatói önkormányzatának elnöke

Csernai Mihály lemondását a HÖK közösségi oldalán közölte. Bejelentése egy nappal azután történik, hogy a HVG közölte az új vezetés által felkért oktatók névsorát.
Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.