Etelka, Aletta

Örök érték a változó világban

2012.05.11. 09:38

Programkereső

A Kossuth Kiadónál megjelenő Britannica Hungarica Nagylexikon 24 kötetből álló díszkötéses sorozata a korábbi magyar adatbázis legjavát adja közre.

241 év tudástára, 5.000 magyar vonatkozású szócikk, 10.000 újraválogatott, igényes fotó, több száz térkép, ábra és táblázat, a szerzők között 110 Nobel-díjas tudós, 20 államférfi, 5 amerikai elnök, a klasszikus tudomány és a modern kultúra értékei, naprakész, megbízható információk, forrásmunka a világ tudáskincséhez - mindez 24 kötetben. Az 1771 óta megjelenő, legtekintélyesebb angol nyelvű általános enciklopédia, az Encyclopædia Britannica magyar nyelvű nyomtatott változata 1994 és 2001 között jelent meg 18 kötetben. A hazai szerkesztőség figyelmet fordított az angol enciklopédiában megtalálható magyar és európai anyag bővítésére, ezen felül csaknem 4000 magyar, illetve nemzetközi vonatkozású szócikkel egészítette ki. A lexikonsorozat az indulását követő évben, 1995-ben elnyerte a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Fitz József-díját, amelyet az adott év legértékesebbnek és legkeresettebbnek ítélt kiadványai kaphatnak meg.

Britannica Hungarica Nagylexikon
Britannica Hungarica Nagylexikon

A Kossuth Kiadónál április 18-án megjelenő Britannica Hungarica Nagylexikon mintegy 40.000 címszava felöleli a 21. századi magyar olvasó érdeklődésére leginkább számot tartó anyagot. A tartalom az angol nyelvű Britannica Online Academic Edition naprakész szócikkei alapján frissül, kibővítve az európai és a magyar vonatkozású tartalmakkal.

A Britannica Hungarica Nagylexikon kiadása nagyszabású és merész vállalkozás, a maga nemében hiánypótló a hazai könyvkiadásban. Merész, mert az internet világában bízni a sikerben csak úgy lehet, ha a kiadó vezetése is bízik a Britannica márkanév rangjában, tekintélyében, a mögötte álló, tapasztalt és szakmailag elismert szerkesztőség magas színvonalú munkájában, naprakész tudásában - és bízik a hazai olvasóközönség tudásvágyában. Tény, hogy az európai és közöttük a magyar olvasók körében is sokkal erőteljesebb a ragaszkodás a nyomtatott, a megfogható, átlapozható, az olvasólámpa alatt böngészhető, a karosszék vagy az ágy mellé tehető, a gyerekekkel, unokákkal közös olvasási élményt nyújtó könyvekhez, mint az óceán túlpartján. Ezt igazolja, hogy Európában még mindig és folyamatosan komoly vásárlói köre van a Larousse és a Brockhaus lexikonok újabb és újabb nyomtatott kiadásainak. A Kossuth Kiadó semmit sem bízott a véletlenre: háromezer fős, reprezentatív piackutatást végzett, amely azt igazolta vissza, hogy a 21. század elején is van létjogosultsága, szerepe és haszna egy olyan nagylexikon-sorozatnak, amely kézbe vehető és szerethető.

Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója hisz a megbízható tudás erejében.  Meggyőződéssel állítja: a könyvhöz való viszony sajátos életérzés - tudásvágy, kötődés, hangulat ötvöződik benne. A könyv vizuális élményt is ad. Megfogható, szerethető, és egy bensőséges világot lehet általa felépíteni. A nagylexikon köteteibe belelapozni, könnyedén rátalálni a keresett témára, elmélyedni benne - mindez a felfedezés, a tudás örömét kínálja.

Britannica Hungarica
Britannica Hungarica

A 24 részes sorozat valamennyi kötetét mindössze két év alatt kézhez kapják az olvasók - ez a lexikonkiadás műfajában egyedülállóan rövid megjelenési idő. A munkálatok három évvel ezelőtt kezdődtek Nádori Attila főszerkesztő vezetésével, 12 szerkesztővel, szaktanácsadók bevonásával. A Britannica Hungarica Nagylexikon most megjelenő köteteiben mintegy 5.000 magyar vonatkozású szócikket és a korábbi kiadáshoz képest jóval több európai tematikájú szócikket talál az olvasó, kötetenként 3490 forintért. A kötetek 2012. április 18. és 2014. március 5. között havonta jelennek meg. A normál kiadással egy időben a Britannica Hungarica Nagylexikon elegáns, aranyozott bőrkötésben is megjelenik limitált példányszámban, egyedi sorszámozással, jelentős részletfizetési kedvezményekkel és ajándék magazin-előfizetésekkel.

A Britannica története
A Britannica ötlete két nyomdásztól, Andrew Belltől és Colin Macfarquhartól származik, a kiadást elsősorban William Smellie nyomdász és régiségbúvár gondozta. Edinburghban nyomták és jelentették meg 1768 és 1771 között. A háromkötetes, 2659 oldalas, 160 remek rézmetszettel illusztrált mű azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy terjedelmes és részletes értekezéseket közölt a fontosabb témákról, míg a szakkifejezésekről és más tárgyakról rövidebb, szótári jellegű cikkeket közölt, így könnyítve meg a tájékozódást. A következő kiadások már jóval nagyobb szabású munkák voltak mind terjedelmüket, mind látókörüket tekintve (az 1810-es negyedik kiadás 20 kötetben, 16.000 oldalon jelent meg).

A 9. kiadás (1875-89), amely a "tudósok enciklopédája"-ként vált ismertté, nemcsak bemutatta a kor tudományos és vallási vitáit, de haladó szellemben és megalapozott érvekkel állást is foglalt bennük. 1901-ben az Encyclopædia Britannica az Amerikai Egyesült Államokba, Chicagóba tette át székhelyét, miután Horace E. Hooper és Walter M. Jackson amerikai kiadók megvásárolták a teljes tulajdonjogot. Az 1910-11-ben megjelent híres 11. kiadást a Cambridge-i Egyetem kiadója, a Cambridge University Press tette közzé 29 kötetben. A mű könnyed, szabatos stílusa a legnemesebb formában folytatta a Britannicában meghonosodott irodalmi nyelvezet hagyományait. A 13. kiadás (1926) - bár csak három kötettel bővítette az előzőt - olyan szerzőket vonultatott fel, mint Niels Bohr, Marie Curie, Albert Einstein, Henry Ford, Sigmund Freud, Harry Houdini, Fridtjof Nansen, G. B. Shaw és Lev Trockij.

Fakszimile oldalpár - Britannica nagylexikon
Fakszimile oldalpár - Britannica nagylexikon

A szerkesztőség óriási erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy 1974-ben napvilágot láthasson a Britannica 3, azaz a 15. kiadás. Az új változat három, különböző célt szolgáló részből állt: Micropædia - "Gyors tájékozódás", Macropædia - "Mélyebb ismeretek" és Propædia - "A tudás vezérfonala". A 15. kiadás több mint 4.000 szerzője mintegy 100 országból került ki, ezzel az enciklopédia látóköre nemzetközivé szélesedett. A szerkesztői munka költségei 32 millió dollárra rúgtak - nem számítva a nyomdaköltségeket -, ez volt a könyvkiadás történetének addigi legnagyobb magánbefektetése. 1985-ben közzétették a 15. kiadás teljesen átdolgozott változatát is. Az új kiadás nagy változásokat hozott: átcsoportosítottak és összeolvasztottak több száz szócikket; két külön kötetbe foglalták a név- és tárgymutatót; átdolgozták, átszerkesztették és új külsővel ruházták fel a Macropædiát és a Propædiát is. A teljes enciklopédia 32 kötetből állt. A frissített utánnyomások ezután is folyamatosan, de a digitális világ igényeihez alkalmazkodva nagyobb időközönként jelentek meg, a legutolsó 2010-ben.

A Britannica elektronikus kiadása CD-ROM-on 1981-ben került a piacra. Ezt követte 1989-ben a multimédiás DVD-ROM. Az enciklopédia 1994-ben került fel az internetre, 2000-ben vezették be a mobiltelefonra történő alkalmazását, 2010-ben jelentették meg a gyermekek számára készült, számítógépen és okostelefonon használható változatot (Britannica Kid Apps). 2012 márciusában a kiadó bejelentette, hogy megszűnik a nyomtatott kiadás és mostantól kizárólag a digitális verziók bővülnek, frissülnek - változatlan elkötelezettséggel a pontos, hiteles és naprakész tudás iránt.

A 21. század első - és egyben talán utolsó - nyomtatott magyar nagylexikona ötvözi a klasszikus tudomány és a modern kultúra értékeit, és válogatott, szakszerűen ellenőrzött ismeretanyagot kínál.