Árpád

Bán Zsófia: Amikor még csak az állatok éltek

2013.05.07. 08:39

Programkereső

A szakmailag megújult Aegon Művészeti Díjra a szépirodalmi kiadók jelölhették tavaly megjelentetett kiemelkedő jelentőségű könyveiket.

Az író, esszéista, irodalom- és művészetkritikus 1957-ben született Rio de Janeiróban, ahonnan a hatvanas évek végén költöztek haza. 1976-81. között végezte egyetemi tanulmányait angol, francia és portugál nyelv és irodalom szakon az ELTE-n. 1981-85. között a MAFILM stúdiójában volt rendezőasszisztens. 1985-től tanít az ELTE Bölcsészkarán, előbb az angol, majd 1992-től az amerikanisztika tanszéken. Esti iskola - Olvasókönyv felnőtteknek (2007) című prózakötetét 2012-ben a Suhrkamp Kiadó adta ki Terézia Mora fordításában és Nádas Péter utószavával. A Magvető Kiadónál megjelent művei: Amerikáner (2000), Amikor még csak az állatok éltek (2012). Díjai: Balassa Péter-díj (2007), József Attila-díj (2008), Palládium-díj (2009), Mozgó Világ-díj (2009), Déry-díj (2012).

Bán Zsófia: Amikor még csak az állatok éltek (Aegon Művészeti Díj 2013 döntőse)
Bán Zsófia: Amikor még csak az állatok éltek (Aegon Művészeti Díj 2013 döntőse)

Ajánló
Mit mondanak a képek, és mit mondhatunk a képek helyett? Hány képünk van saját magunkról és saját kultúránkról? Bán Zsófia új elbeszéléskönyvében számtalan módon teszi fel és válaszolja meg ezeket a kérdéseket. A tizenöt elbeszélésből álló kötet már címében is felvillantja a Bán Zsófia-történetek egyik visszatérő motívumát. Bán elbeszéléseiben az ember legintellektuálisabb személyiségjegyei közvetlenül találkoznak a benne, bennünk élő animálissal, a mélyben lakozó érzéki-zsigeri teremtménnyel. A két tartomány közötti közvetítésre az az elbeszélői nyelv és pozíció vállalkozik, amely (ön)ironikus kettős ügynökként hol a tudat absztrakt szerkezetét helyezi előtérbe, hol pedig a testek, a nyelven-inneni diskurzusok cserebomlásait írja le. Egyazon ütemben képes ábrázolni és értelmezni. Így pillantjuk meg a Röntgen-sugár feltalálását családi fénytörésben, az apa fotóját a munkaszolgálatról, a Bartók-darabba belesülő zongoristát, az ismerkedést a kínai vendéglőben, a vallomást a taxiban, Karády Katalint Brazíliában és egy fényképészt az Antarktiszon. A történetek mögött pedig fokozatosan kirajzolódik egy huszadik századi közép-európai család gyakran traumákkal terhes sorsa az anya és a lány perspektívájából, az apák hiányával. Így lesznek a kötet írásai folyamatos dialógusok, termékeny párbeszédek. Így lesz az olvasó maga is közvetítő. Tolmács és útitárs.