Szilárda

20 éve halt meg William Golding

2013.06.17. 10:30

Programkereső

1993. június 19-én hunyt el Sir William Golding Nobel-díjas angol író, A legyek ura című regény szerzője.

Golding 43 éves volt, amikor megjelent első regénye, A legyek ura, amely egy lakatlan szigetre vetődött maroknyi angol iskolásfiú elvadulásán és embertelen, barbár ösztöneinek felülkerekedésén keresztül ábrázolja a civilizáció kettősségét és törékenységét. A könyv révén azonnal világhírre tett szert, bár a különös történet fogadtatása korántsem volt egyértelmű: a Faber and Faber kiadó lektora vacaknak, unalmasnak és értelmetlennek, abszurd és érdektelen fantáziálásnak tartotta a kéziratot, amely Amerikában óriási sikert aratott. A műnek számos feldolgozása született, legismertebb ezek közül a Peter Brook által rendezett, 1962-ben készült film.

William Golding
William Golding

Golding A legyek ura után szinte évente jelentkezett új regénnyel: 1955-ben írta meg a neandervölgyi korban játszódó Utódokat, 1959-ben a Szabadesést, amely egy német fogolytábor, egy börtön és egy idegszanatórium szorongató világát ábrázolja, 1960-ban a Ripacs Martint, egy sziklára sodort tengerész haláltusáját. A hatvanas évektől kezdve az írásnak szentelte minden idejét, a modern ember háború utáni gondjait, tévelygéseit fogalmazta meg a klasszikus regény eszközeivel. 1967-ben született A piramis, majd novelláinak és válogatott esszéinek kötete, ám regénnyel csak 1979-ben jelentkezett újra. A látható sötétség című alkotása korunk fájdalmas és sötét látomása, egy fiú története, aki szörnyű égési sérüléseket szenvedett a londoni német légitámadások során.

1980-ban Beavatás című regényéért megkapta a Booker-díjat, 1988-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. 1983-ban "regényeiért, melyekben mítosz és valóság ábrázolásával fejezi ki az emberi lét feltételeit napjainkban", Goldingnek ítélték az irodalmi Nobel-díjat.

Utolsó éveiben teljes visszavonultságban élt feleségével és gyermekeivel cornwalli otthonában, itt érte a halál 1993. június 19-én. William Golding Anglia utolsó klasszikus gondolkodású írója volt, akit minden munkájában a végső emberi létkérdések foglalkoztattak, az emberi tettek értékét és következményeit, a gonoszság és fanatizmus gyökereit kutatta.