Árpád

A könyv jövője a Műcsarnokban

2015.02.20. 14:58

Programkereső

Hat képzőművész vizsgálja különböző nézőpontokból a visszaszorulóban lévő nyomtatott könyv jövőjét a Műcsarnok Illuminációk - A Gutenberg-galaxis stopposainak című kiállításán; A fény nemzetközi éve kapcsán megrendezett tárlat február 21-től látható az intézmény M0 projekttermében.

Mintha hat kis kiállítás kapott volna helyet egyetlen térben, ezeket azonban összefűzi a közös koncepció - szólt a tárlat rendezőelvéről a február 20-ai sajtóvezetésen Orbán György társkurátor. Az M0 hatalmas termébe Nagy Barbara Fagy című installációján keresztül léphet be a látogató: a művész itt könyvespolcokra kötetek helyett fahasábokat helyezett, közöttük pedig digitális fotókon tűnnek fel a fagy képi metaforái.

Barabás Márton képzőművész alkotásaival az Illuminációk - a Gutenberg-galaxis stopposainak című kiállításon (Fotó: Czimbal Gyula, MTI)
Barabás Márton képzőművész alkotásaival az Illuminációk - a Gutenberg-galaxis stopposainak című kiállításon (Fotó: Czimbal Gyula, MTI)

Pataki Tibor valódi kötetek felhasználásával készítette sajátos "könyvmetszeteit", melyekben könyvek rendhagyó módon kivágott részletei lépnek kapcsolatba egymással, néha síkba rendezett képeken, máskor változatos plasztikai hatásokat létrehozva. Barabás Márton eleinte kidobott zongorák művészi célú feldolgozásával foglalkozott, innen jutott el a használaton kívüli könyvekig. Vizuális metaforáiban egy-egy fogalmat kíván megjeleníteni könyvek, kottakönyvek által, installációiban azonban feltűnnek zongorabillentyűk, hegedűelőlapok és egyéb hangszeralkatrészek is.

A papírszobrászként is aktív László Bandy könyvobjektjeinek ihletője az a régi zsidó hagyomány, miszerint a Biblia lapjait nem szabad megsemmisíteni, legfeljebb erre szolgáló dobozokban - akárcsak egy embert - eltemetni. László Bandy kihajtogatható könyvdobozain is bibliai idézetek tűnnek fel héber, magyar, német és angol nyelven, a vizuális megfogalmazásnak köszönhetően jóval tovább lekötve a nézőt, mintha az sík lapról olvasná a szövegeket. Szőnyei György képzőművész-betűtervező Gutenberg első nyomtatványának betűiből kiindulva tervezte meg Mainz és Mainz Contour elnevezésű, digitális fontkészleteit, amelyek azonban a mai kor igényeinek kívánnak megfelelni, olyan modern karaktereket is felvonultatva, mint a dollár vagy az email-címekben használatos kukac jele. Czakó Zsolt kiállításrésze a fekete és fehér színek határhelyzetére épül. Az alkotó meglátása szerint a hagyományos könyv a fennmaradásért küzd, eltűnni azonban nem fog, legfeljebb műtárgy jellege fog erősödni; a könyv és az olvasás sorsát vizsgálják az installációkban elhelyezett vizuális és szöveges idézetek is.

Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a terem közepén álló ősnyomtatványra hívta fel a figyelmet. A reformáció korából származó kötetben már nyomtatták a szöveget, de az iniciálékat még kézzel festették az illuminátorok, hasonló átmeneti kor tanúja tehát, mint a kiállítás kortárs tárgyai - mondta. Az Orbán György és Danka Zsófia által rendezett kiállítás március 22-ig látogatható az MO projektgalériában.