Karl Ove Knausgård: Harcok - Harcom 6.
A Harcok című kötettel zárul Karl Ove Knausgård sokak szerint botrányos, mások szerint kíméletlenül őszinte önéletrajzi regényfolyama. A kötet egy alkotói és lelkiismereti válságba keveredett férfi vallomása, méltó lezárása a 21. századi világirodalom egyik legizgalmasabb írói kísérletének.
A szerző Malmőben él második feleségével, Lindával és három gyerekükkel. Az első Harcom-regény, a Halál megjelenése előtt elküldi a kéziratot a könyvben szereplő néhány ismerősének, mire kirobban a családi botrány. Nagybátyja perrel és a kötet publikálásának megakadályozásával fenyegeti, és eléri, hogy Knausgård kételkedni kezdjen, hitelesen ábrázolta-e gyerekkorát és apja halálának körülményeit. Miközben teljesen elhatalmasodik rajta a bűntudat és a kétségbeesés, nem hanyagolhatja el apai teendőit.
A saját és családja életéről szóló szakaszok közé Knausgård hosszú esszét ékel az antiszemitizmus természetéről, Paul Celan Szűkmenet című verséről, Káin és Ábel történetéről, Turnerről, Leonardo da Vinciről, a Harmadik Birodalom nyelvéről, a Mein Kampfról, és arról, hogyan jutott el Adolf Hitler egy vasmarkú apa mellől Németország élére.
Az önéletrajzi sorozat első darabjában, a Halálban Knausgård saját gyermekkorát és apja életét írja meg annak halálán keresztül. Leszámol vele és elszámol magával, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat. A Szerelem című második kötetben az elvált író Stockholmba költözik, és kénytelen egyszerre folytatni és újrakezdeni az életét. Itt találkozik második feleségével, leendő gyermekei anyjával. Monumentális életrajzi sorozatának harmadik részében, a Játékban nem a felnőtt szerző tekint vissza fiatalabb énjére, hanem a kisgyerek meséli el, hogyan bukdácsolta végig a gyerek- és kamaszlét fájdalmas, felejthetetlen és kikerülhetetlen állomásait. A Harcom-sorozat negyedik része, az Élet közelkép a kamaszkor vágyairól és szenvedéseiről, szégyenről, megaláztatásról és kontrollálhatatlan érzelmekről. Az Álmokban, a sorozat ötödik kötetében a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen az írásra koncentrálhasson. A regényben tizenkilenc éves korától a harmincas évei elejéig követhetjük Knausgård szerelmeit, szorongásait, összetört és megvalósult álmait.
A Harcom sorozat nem követeli meg az időrendet, az olvasó bármelyik kötetnél bekapcsolódhat, maga dönthet arról, honnan, melyik könyv kínálta ajtón lép be a több ezer oldalas életrajzi szövegvilágba.
Magvető Kiadó
Megjelenés: 2021. július 22.
Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat
Ez a szerelem és a halál könyve: Szabó T. Anna harmadik novelláskötetében testről és lélekről, sóvárgásról és rajongásról, örömről és hiányról beszél, az emberben lakó gyönyörű és iszonyú erőkről, arról, hogyan engedjük el vagy zabolázzuk meg a vágyainkat.
A legjobban az érdekli, hogyan működik jól megkomponált életünk mélyén az ösztönvilág, hogy civilizálható-e a szenvedély, és lehet-e, érdemes-e másképpen szeretni, mint életre-halálra.
A kötetben a vad felfokozottság és a túlvilági szenvedély hangjai vegyülnek a józan hétköznapok közeledési kísérleteinek szólamába, váltja egymást múlt és jelen, valóságos és képtelen. A történetek hullámzása, intenzitása és lecsendesedő pillanatai úgy hatnak ránk, mintha zenét hallgatnánk. A Szabadulógyakorlat olyan titkokat tár fel az identitásról és a kapcsolatokról, amelyeket - bár talán még nem vettük észre - minden ember ismer.
Magvető Kiadó
Megjelenés: 2021. február 25.
Barna Imre: Kérdezd meg tőle
Barna Imre évtizedeken át vezette az Európa Kiadót, kötetek sokaságát szerkesztette, az ő műfordítói munkájának köszönhetjük például a kiváló magyar nyelvű Umberto Eco műveket. Első regénye, a Kérdezd meg tőle egy talányos és rendhagyó apa-fiú kapcsolatot dolgoz fel, amiről a Fidelio oldalain Vámos Miklós írt ajánlót: "Ismerős alaphelyzet, az atya nemzedéke igyekezett bezárni utódai előtt a történelmi hányattatások szelencéjét. A regény főhősének élettörténete azonban kiemelkedően különleges. Származása folytán Kozlovszkij herceg ő, Ogotáj kán leszármazottja. Ennélfogva az orosz az anyanyelve. A magyar a bevett nyelve, országunk a hazája. Úgy mellesleg zsidó is. A második világháborúban a németek fogságából szeretne átszökni az oroszokhoz vagy a partizánokhoz."
Óriási életanyag és történelmi tudás, bámulatos emberi sors. Jelképes pillanat, amikor a főhős az orjoli fogolytáborban latolgatja, akarjon-e visszatérni Magyarországra, ő, a félig orosz, a tulajdonképpeni hazájából. Eszébe jut a főváros, a Duna, a csilingelő villamosok és a Hungária felső körúti Délibáb mozi."
Az író faggatná apját, de nem tudja, hogyan közelíthetné meg a mélyen eltemetett valóságot, így aztán egy Barabás nevű elbeszélő történetében dolgozza fel az eltitkolt múltat. Barabás (az atya fia) útja Szibériától Szentendréig, majd Budapesttől Moszkváig, születés és halál, orosz, magyar és zsidó sors között vesz hihetetlennek látszó kanyarokat aknamezőkön innen és túl, oda és vissza. A történetek azonban - az ilyenek is - ismétlődni szoktak. És akkor tehát, a talányaik ellenére, tanulságuk is van talán.
Európa Kiadó
Megjelenés: 2021. március 22.
Margaret Atwood: Legvégül a szív
A világhírű kanadai írónő 2015-ben írt zsigerekig ható disztópiájában a társadalmi felelősség és a közös túlélés problémái mellett előtérbe kerülnek az egyéni lét, legfőképpen a szenvedély kérdései: meddig mehet el az ember a másik birtoklásában anélkül, hogy elveszítené önmagát?
A hátborzongató történet szerint Amerikát romba döntötte a gazdasági válság. A munkanélküliektől és hajléktalanoktól hemzsegő rozsdaövezetekben bandák, vandálok és elmebetegek fosztogatnak.
A fiatal házaspár, Stan és Charmaine azért van még életben, mert csodával határos módon megmaradt autójukban laknak, ám nemritkán így is másodperceken múlik a sorsuk. Egy nap megváltásként érkezik a hír: önkénteseket keresnek Consilience városába, a Pozitron Projektbe. A Projekt résztvevőinek rendes munka és kényelmes, tiszta otthon jár - minden második hónapban. A köztes időszakokat viszont a város és a projekt szívét jelentő Pozitron börtönben, fegyencként kell tölteniük, házukat pedig frissen szabadult váltótársaik foglalják el, akikkel szigorúan tilos érintkezniük - erről a Megfigyelés gondoskodik. Elsőre nem tűnik túl nagy áldozatnak egy rendezett életért cserébe, ám amikor Charmaine a szabályokat áthágva szenvedélyes viszonyba kezd váltótársával, nyugtalanító események láncolata veszi kezdetét, s előbb-utóbb kénytelenek feltenni a kérdést, mi zajlik valójában Consilience és a börtön falai mögött.
Jelenkor Kiadó
Megjelenés: 2021. július 1.
Kazuo Ishiguro: Klara és a Nap
A 2017-ben "nagy érzelmi erejű regényeiért" Nobel-díjjal kitüntetett japán származású brit író, Kazuo Ishiguro olyan világsikerű regények szerzője, mint a Napok romjai, a Ne engedj el... és Az eltemetett óriás. Témáját és gondolati ívét tekintve minden újabb műve meglepetés - van köztük a mélységes múltból a mi korunk emberéhez szóló allegória, van a közeljövőben játszódó disztópia, van, amelyik Japán második világháborús vereségének lelki hatásait elemzi, és van olyan, melynek fő motívuma a zene -, de mindegyiket összefűzi az a sajátos látásmód, melynek kapcsán eszünkbe juthat ugyan Franz Kafka, Marcel Proust vagy Vladimir Nabokov, de Ishiguro írói világa végső soron egészen eredeti: olyan különös fénytörésben láttatja a szorongó emberi lelket, mint senki más.
Ishiguro újabb remekműve megint csak embervoltunk szépségének és törékenységének érzésével tölt el bennünket." (The Guardian)
Az új regény főszereplője, Klara, egy gyermekek számára kifejlesztett Robotbarát, aki (ami?) az üzlet kirakatában várja leendő tulajdonosát. Addig is az utca épületeit, a járókelők viselkedését és a Nap járását, áldásos tevékenységét szemléli. A humanoid tulajdonságokkal rendelkező robot gyermeki ártatlansággal próbálja megérteni a körülötte zajló eseményeket. Miután otthonra lel, legjobb tudása szerint igyekszik Josie és családja segítségére lenni; naiv világlátásának köszönhető páratlan optimizmusa reményt ad a beteg lány szüleinek. Klara megfigyelései a változó világról és az emberi természetről nem csupán a robot racionalitásáról, hanem érzelmeiről is tanúskodnak. Klara feltétel nélkül hisz az általa mindenhatónak vélt Nap jóságában, amelynek fénye és melege végigkíséri a történetet.
Nehéz eldönteni, hogy a Klara és a Nap világa, a közeljövő világa-e, mert nem radikálisan más, mint a miénk.
Talán éppen ettől annyira felkavaró lassacskán szembesülni azzal, hogy az ember még magányosabb lett, az emberi kapcsolatok sekélyesebbek, a társadalmi egyenlőtlenségek még nagyobbak. És talán vigasz, talán nem, de mélyen elgondolkodtató, hogy mindez egy olyan robot elbeszélése nyomán tudatosul bennünk, aki megtanul szeretni.
Helikon Kiadó
Megjelenés: 2021. május 12.
+1 Csányi Vilmos: Drága barátaim, kedves majmok - Emberi és állati egypercesek
A kiváló etológus, akadémikus és író legújabb kötetében ismét tudományos alapossággal, mégis végtelenül szórakoztatóan, humorral, személyes történetekkel fűszerezve járja körül az ember viselkedését, motivációit, kevéssé ismert tulajdonságait.
Hogy krízis idején hogyan reagálunk, milyen válaszaink vannak például a világjárványra, miként viseljük a hónapokig tartó bezártságot, hogyan próbáljuk elviselni a személyes találkozások hiányát - a viselkedésmódjainkat alapvetően meghatározza, hogyan éltek valaha őseink.
Korábban egy domináns személy vezette, néhány száz főből álló csoportban éltünk, amelynek tagjaival folyamatosan együttműködtünk. A legfontosabb célkitűzésünk egykor az volt, hogy magát a csoportot életben tartsuk. Nem úgy a másik csoport tagjait, akikkel konfliktusban álltunk. Ma már nem léteznek ezek a csoportok, megatársadalmakban élünk, egyszemélyes csoportként - és ez erős hatással van a mindennapjainkra. Korábbi, vándorló, gyűjtögető-vadászó életmódunk idején azt tanultuk, hogy döntéseinket gyorsan, csak a közvetlen következményeket figyelembe véve hozzuk meg. Inkább választottuk azt a megoldást, amely közeli jóval kecsegtetett és ködös, távoli rosszal, mint a közeli, pici rosszat és távoli, megfoghatatlan, de hatalmas jót. Ezért nehéz rávenni ma az embereket arra, hogy gondoljanak a klímaváltozásra, ne irtsák ki az esőerdőket, korlátozzák a szén-dioxid-kibocsátásukat, és egyáltalán: foglalkozzanak a távoli jövővel.
Open Books kiadó
Megjelenés: 2021. június 9.
Fejléckép: illusztráció / Fotó: George Milton, Pexels